MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
2001.
MAGYAR
REKLÁMETIKAI KÓDEX
ELŐSZÓ
A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült,
hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai
normagyűjteményeként szolgáljon és alkalmazásával megvalósuljon az Országgyűlés
által a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény bevezető részében is
elismert szakmai önszabályozás.
Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar
Reklámszövetség - az egész régióban egyedülálló módon - már 1981-ben
létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi
székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori
társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult. A Kódex
átdolgozására először 1991-ben került sor, amit a rendszerváltás indokolt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében
Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Ennek során a
reklámszakmát érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, mint a rádiózásról
és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a tisztességtelen piaci verseny és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv., végül a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény.
1997-ben
a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület
közös munkabizottsága igazította a Kódexet – a gazdasági reklámtevékenységről
szóló törvényt figyelembe véve – a változó társadalmi, gazdasági és jogi
környezethez.
Az
újabb átdolgozást a reklámtörvény 2001. évi módosítása és 1997 óta a Kódex
alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok teszik indokolttá, illetve
szükségessé.
A Kódex általában nem tér ki a törvényi előírásokra,
azokat ismertnek tekinti. A Kódex természeténél fogva a jognál részletesebb,
olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Előfordulhat ugyanakkor, hogy más
szakmák, iparágak szakmai-etikai kódexei olyan speciális előírásokat
tartalmaznak, melyeket nem reklámszakmai szempontból indokoltak, ezek a jelen
normagyűjteményben nem szerepelnek.
A Kódexet a reklámszakma szervezetei
áttanulmányozták és jóváhagyták. Hatályos a mai naptól, a következő szervezetek
közös akaratából:
Budapest, 2001.
június 26.
Magyar Reklámszövetség
Önszabályozó Reklám Testület
Reklám Világszövetség
Magyarországi
Reklámügynökségek Szövetsége
Magyar Közterületi
Reklámszövetség
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Direkt Marketing Szövetség
Márkás Termékeket Gyártók
Magyarországi Egyesülete
Magyar Sörgyártók Szövetsége
Magyar Szeszipari Szövetség
1. Cikkely
A Kódex
hatálya
(1) A Kódexa Magyarországon reklámtevékenységet folytatók gyakorlati,
szakmai-etikai normagyűjteménye.
(2) A Kódex személyi hatálya kiterjed az aláíró szervezetek tagjaira, és mindazokra, akik a Kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat
(3) A
Kódex tárgyi hatálya kiterjed a Magyarországon közzétett valamennyi reklámra
azok megjelenési formájától, közzétételi helyétől függetlenül.
2. Cikkely
Értelmezések
(1) Amennyiben a Kódex másképp nem rendelkezik, az egyes kifejezések
értelmezésére a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
2. § fogalmi rendszere, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996.
évi I. törvény 2. § fogalmi rendszere az irányadó.
(2) A Kódex alkalmazása során a reklám fogalmát a gazdasági
reklámtevékenységről szóló törvényben megfogalmazottakon túl ki kell
terjeszteni egyrészt a társadalmi célú reklámra, másrészt a támogatással
(szponzorálással) szerzett nyilvánosságra és a vásárlásösztönzés eszköztárára
(pl. termékminta, kóstoló, jutalom, nyereményakció) is.
(3) A reklám fogalmát a továbbiakban ki
kell terjeszteni az elektronikus levelekben (e-mail) küldött reklámokra,
valamint az Interneten használt különböző reklámeszközökre (például, de nem
kizárólag: céghez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó honlap, banner,
button, pop-up window, interstitial, superstitial).
(4) A Kódexet mind szó
szerint, mind szellemében alkalmazni kell.
(5) Annak elbírálására, hogy a reklám a Kódex előírásainak megfelel-e,
az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve az adott
szakmában általánosan elfogadott jelentése az irányadó.
(6) A reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást
gyakorolhat a társadalomra, tekintettel a közzététel módjára és helyére. A
reklámeszközök eltérő jellege miatt az a reklám, amely az egyik reklámeszközön
közzétéve nem kifogásolható, nem fogadható el szükségképpen más reklámeszközön
való megjelentetéskor is.
3. Cikkely
(1) A reklámnak
törvényesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie.
(2) A reklámot társadalmi
felelősségérzettel kell elkészíteni.
(3) A reklámnak meg kell felelnie a tisztességes verseny általánosan elfogadott alapelveinek.
(4) A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést.
(5) Egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.
(6) A reklámszakma szereplői és szervezetei - a reklámszakmai
önszabályozás keretei között - a kereskedelmi szólásszabadság mindenkori
érvényesítése érdekében lépnek fel.
4. Cikkely
Általános reklámtilalmak és korlátozások
(1) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit.
(2) A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét vagy tudatlanságát.
(3) Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való alkalmazása nem sértheti azok megbecsülését.
(4) A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti, (ezen belül vallási)
meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a reklámban kizárólag a jó ízlés
határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók fel.
(5) A reklám nem tartalmazhat népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek vagy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket.
(6) Nemzetek jelképei a reklámban - elsősorban termékek, szolgáltatások
eredetének megjelölésére való utalásként - a jó ízlés határai között
használhatók fel. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról
törvény rendelkezik. Az egyes megyék, települések jelképei csak az illetékes
önkormányzat előzetes engedélyével használhatók fel a reklámban. Mindezen
jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.
(7) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan
összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző cselekedeteket
ösztönöz, támogat vagy igazol.
(8) A társadalmi célú
reklámkivételével a reklám nem kelthet félelmet.
(9) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja vagy igazolja.
(10)Gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
reklámja nem tartalmazhatja egészségügyi szakemberek és szervezetek ajánlását.
Egészségügyi cikkek, gyógyhatású élelmiszerek, kozmetikumok reklámja nem élhet
vissza az egézségügyi szakemberek és -szervezetek iránti bizalommal.
(11)Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú - a reklám
tárgya, témája által nem indokolt - felhasználása. Az emberi testnek a jó ízlés
határai között történő ábrázolása nem kifogásolható.
(12)A reklám nem
tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket.
5. Cikkely
(1) A reklám nem helyettesíti és nem is helyettesítheti a
vásárlási, illetve a szolgáltatási szerződés részleteinek megismerését és
tudomásul vételét. Az Interneten közzétett reklámok esetében a reklámokhoz
kapcsolódó esetleges szerződéskötési lehetőségre a fogyasztó figyelmét külön
fel kell hívni. A vásárlási, illetve a szolgáltatási szerződést az ajánlattal
együtt közzé kell tenni. A vásárlás érvényességét a szerződés elfogadásától
kell technikailag függővé tenni.
(2) A reklám nem élhet vissza kutatási eredményekkel, illetve műszaki
és tudományos kiadványokból vett idézetekkel. Tilos a tudományos eredmények és
kifejezések megtévesztő felhasználása.
(3) A reklámban a fogyasztót pontosan és hitelesen tájékoztatni kell a
kedvezmények és csereakciók feltételrendszeréről vagy azok elérhetőségéről.
(4) Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő reklámozása
során, ahol a reklámozás egyben értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi
lehetőséggel párosul, a reklámozónak különös figyelmet kell fordítania a pontos
és hiteles tájékoztatásra. Így különösen kerülni kell az internetes technológia
fogyasztót megtévesztő, félrevezető, vagy egyéb módon károsító alkalmazását. A
reklámozónak nem megengedett továbbá, hogy megtévesztő módon korlátozza a
fogyasztó navigációs lehetőségét a Web-oldalról (például úgynevezett splash
screen alkalmazásával).
(5) Az Interneten történő reklámozásnál az azzal egybekötött
értékesítési lehetőség a fogyasztó számára egyértelmű módon feltüntetésre kell,
hogy kerüljön. A reklámozónak fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a Web-oldal
tényleges tartalmának megismerésére.
(6)
Az Interneten közzétett minden promóciós ajánlatot és játékot, árengedményeket,
bonusokat, ajándékokat egyértelműsíteni kell. A minősítő feltételeket
világosan, kielégítően körülírva és pontosan kell megfogalmazni, illetőleg ezen
feltételeknek könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük.
(7) Az olyan termék vagy szolgáltatás reklámozása során, ahol az értékesítés módjából adódóan a fogyasztó kizárólag a reklám alapján dönt (pl. áruküldés), a reklámozónak különösen nagy figyelmet kell fordítania a pontos és részletes tájékoztatásra.
(8) Új vagy jelentős változáson átesett termék, szolgáltatás
reklámjában az „új” kifejezés a termék, szolgáltatás életgörbéjéhez képest csak
ésszerű ideig szerepeltethető.
(9) Ha a gazdasági reklám arra hivatkozik, hogy a reklámozott termék
vagy szolgáltatás megvásárlása közérdekű vagy jótékony célt szolgál,
egyértelműen közölnie kell, hogy a reklámozó mit vagy a bevételnek milyen
hányadát fordítja a megjelölt célra.
(10)A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól
felismerhetően meg kell nevezni.
(11)Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi támogatásra,
adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell
jelölnie a kibocsátó szervezet nevét és a beérkező adományok rendeltetését.
(12)A társadalmi célú reklám
csak a valós veszélyhez illő mértékben kelthet félelmet.
(13)Az összehasonlító reklámban közölt adatok legyenek
elfogulatlan és szakszerű vizsgálattal egyértelműen bizonyíthatók.
6. Cikkely
A reklám azonosíthatósága
(1)
A reklámnak, illetve az interneten közzétett reklám esetén annak a természetes
vagy jogi személynek is, aki a reklámot közzéteszi, megjelenési formájától és a
használt reklámeszköztől függetlenül világosan felismerhetőnek és
azonosíthatónak kell lennie. Ha a reklám olyan reklámeszközben jelenik meg,
amelyik híreket, szerkesztőségi anyagokat vagy műsort tartalmaz (televíziós-,
rádiós hírműsor; nyomtatott sajtó; internetes tartalomszolgáltató), akkor azt
úgy kell közzétenni, hogy annak hirdetés jellege egyértelműen kitűnjön.
(2) A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági reklámból
egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.
(3) A támogató (szponzor) nevét vagy az általa megnevezni kért
márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a
támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált kiadvány, műsor, rendezvény
stb. minden résztvevője, nézője, olvasója, hallgatója tudomást szerezhessen.
7. Cikkely
Az anyanyelv
védelme
A
reklám – például idegen nyelvű elemek alkalmazásával - nem kelthet olyan
összhatást, amely a magyar nyelv szabályait, tisztaságát sérti.
8. Cikkely
A reklám nem támadhatja vagy ronthatja más
termékének, szolgáltatásának hitelét sem közvetlenül sem közvetetten.
9. Cikkely
(1) Tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést vagy
árujelzőt használni, amelyről mást, illetve más termékét vagy szolgáltatását
szokták felismerni.
(2) A reklám nem hasonlíthat annyira más reklámok általános
megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális megjelenítéséhez, zenéjéhez
és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő legyen vagy megtévesztésre adjon
okot.
10. Cikkely
(1) A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát.
(2) A reklám nem sértheti a már nem élő személyeket megillető
történelmi vagy kulturális megbecsülést, illetve általában a kegyeleti érzést.
(3)
Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyidejű hozzájárulásával történhet reklámozás
telefon útján.
(4)
Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyértelmű, előzetes hozzájárulásával történhet
reklámozás SMS illetve telefax úján.
(5)
Elektronikus levél útján csak olyan felhasználók számára küldhető reklám,
akiknek a címe a törvényi szabályozásnak megfelelően és úgy került a
reklámküldő személy vagy szervezet birtokába, hogy a fogyasztó/befogadó
egyértelműen hozzájárult a reklámküldéshez. Ilyen reklámot csak az a személy
vagy szervezet küldhet, - aki vagy amely a felhasználói hozzájárulást megkapta,
illetve - aki vagy amely a címek birtokába harmadik félként, ám a felhasználó
által erre egyértelműen és előzetesen feljogosított személy vagy szervezet
közvetítésével jutott.
Ilyen reklám minden esetben csak a
törvényi szabályozásnak megfelelően
és olyan tárgyban, mennyiségben és gyakorisággal küldhető, amire a felhasználó
által adott eredeti engedély szól. Minden ilyen küldeményben világosan fel kell
tüntetni, hogy a felhasználó hogyan "iratkozhat le" az adott
címlistáról, vagyis milyen egyszerű módszerrel előzheti meg azt, hogy további
reklámküldeményeket kapjon az adott feladótól.
Korlátozás nélkül küldhetőek
reklámküldemények azokra az elektronikus levélcímekre, amelyeket tulajdonosaik
kifejezetten és egyértelműen azzal a céllal tettek közzé, hogy azokon keresztül
az információk konkrét tematika szerint nem meghatározott minél szélesebb köre
eljusson hozzájuk.
(1) A gyermekeknek
szóló reklámozás során különös gondossággal kell eljárni a reklám
azonosíthatósága érdekében.
(2) A gyermekeknek, fiatalkorúaknak- vagy gyermekek és fiatalkorúak szerepeltetésével készült reklám nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális megjelenítést, vagy hangeffektust, amely szellemileg, erkölcsileg és fizikailag a kárukra lehet, kihasználja hiszékenységüket, tapasztalatlanságukat és érzésvilágukat.
(3) A reklám nem vezethet a gyermekekben olyan tudat kialakulására, hogy ha a reklámozott árut nem vásárolnák meg, akkor szégyenkezniük kellene vagy hátrányba kerülnének.
(4) A reklám nem sértheti a gyermek- és fiatalkorúak előtt a szülők és
a nevelők tekintélyét, és nem bíztathat velük szembeni engedetlenségre.
(5) A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a gyermek- és
fiatalkorúak szülők, nevelők iránti bizalmát.
(6) A gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklám tartalma és megjelenítése nem mutathat rossz mintát, negatív erkölcsi értékeket.
(7) A gyermekkorúakhoz szóló reklám nem indíthatja őket arra, hogy
bármilyen okból számukra ismeretlen személyekkel kapcsolatot keressenek vagy
létesítsenek.
(8) Gyermekek és fiatalkorúak nem szerepeltethetők az olyan termékek,
szolgáltatások reklámjában, amelyek reklámozására alapvetően alkalmatlanok.
(9) Egészségre ártalmas termék nem reklámozható a gyermekeknek vagy
fiatalkorúaknak készült reklámban, illetve ilyen reklámokban nem
szerepeltethetők gyermekek és fiatalkorúak.
(10)Közoktatási intézményekben reklámozni csak az intézmény vezetőjének
engedélyével szabad. Az engedélyeztetési kötelezettség a reklámozott termék,
szolgáltatás jellegére, a reklám tartalmára, a reklámozás módszerére és a
közzététel helyére egyaránt vonatkozik.
(11)Az intézmény vezetőjének azt a jogát, hogy a konkrét
reklám közzétételét saját hatáskörében engedélyezze vagy tiltsa, nem szabad
szerződésben korlátozni.
(12)Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató-, nevelőmunkát különös
tekintettel az iskolaidőre, a tanítás rendjére, valamint a tanórákra.
(13)Az Interneten való reklámközlés során figyelmet kell fordítani
arra, hogy a kifejezetten felnőtteknek szánt, korhatárhoz köthető tartalmú
reklámanyagok (ideértve az elektronikus leveleket is) és az ezekhez kapcsolódó
esetleges további tartalmak ne jussanak el gyermekkorúakhoz.
(14)Az olyan termék vagy szolgáltatás Interneten történő reklámozása
során, ahol a reklámozás egyben értékesítési és/vagy szolgáltatás-igénybevételi
lehetőséggel párosul, a reklámozónak különös figyelmet kell fordítania arra,
hogy az áruvásárlásra, vagy a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
jognyilatkozat előtt a gyermekek szerezzék meg a szülői beleegyezést. A
jognyilatkozat hatályosulását technikailag is a beleegyezés meglétéhez kell
kötni.
(1) A reklám nem hivatkozhat olyan szavatosságra vagy jótállásra, amely a fogyasztónak nem nyújt több jogot, mint maga a jogszabály.
(2) Amennyiben a reklám garanciára hivatkozik, a reklámból a garancia
tartalmának világosan ki kell tűnnie.
13. Cikkely
Felelősség a reklámért
(1) A Kódex szabályainak betartásáért elsősorban és mindenre
kiterjedően a reklámozó felelős.
(2) Amennyiben a Kódex alkalmazása szempontjából a reklámozó kiléte nem
állapítható meg vagy a reklámozó bizonyítja, hogy a Kódex szabályainak
megsértésében vétlen, a reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős a
reklámért.
(3) A reklámszolgáltatónak a reklám elkészítésénél-, a reklám
közzétevőjének a közzétételnél úgy kell eljárnia, hogy a reklámozó helytállási
kötelezettségének teljesítését lehetővé tegye.