Reklámjogi esetek a bírósági gyakorlatban

(Lezárva: 2003. XII. 31. – Legfelsőbb Bíróság: LB; Fővárosi Bíróság: FB)

A válogatás az új, első Magyar Reklámtörvény kiadását röviddel megelőző és a hatályba lépést követő időszak legfontosabb bírósági állásfoglalásait tartalmazza.

I. Belföldi, gazdasági reklám

(1997 évi LVIII. tv., módosítása 2001 évi I. tv.)

-LB 1994. A reklám nem csak termékismertetés, tájékoztatás. Elsőrendű célja a „kelendőség fokozása”, azonban ezen túlmegy, mivel cél még a kereslet fenntartása és a termékek közötti választás lehetőségét is nyújtja.

-LB 1994. A reklámért a megrendelő és a közzétevő felelőssége egyetemleges, azonban: a megrendelő és a reklámszolgáltató egymásközti megállapodása eltérhet a jogszabálynak a felelősséget megosztó rendelkezésétől.

-LB 1997. Nem jogsértő, ha a kiadó az adott sajtóorgánumán felfogásával, nézeteivel ellentétes megrendelés közzétételét megtagadja. /politikai, társadalmi, gazdasági, irodalmi, művészeti, erkölcsi felfogása kapcsán/

-LB. 1997. Áru hamis megjelölése: a versenytársak, és a fogyasztók védelmét szolgálja, hogy összetéveszthető címkével és névvel – ugyan kifogástalan minőségű – szeszesitalt hoztak forgalomba, s ezzel megsértették Btk.296§-át, így indokolt volt pénzbüntetés kiszabása.

2000-ben hamis márkajelzéssel hoztak forgalomba ruhaneműt, amelynek kapcsán a bűncselekmény eszközét, a gyártó szerszámát is elkobozták a pénzbüntetés kiszabása mellett.

- LB 1998. A sajtó (szerkesztőség) helyreigazításra köteles a fizetett közleményért is, ha az valótlan tényt állít. Az (X)-szel, vagy egyéb módon el kell különíteni a reklámot az egyéb tájékoztatástól. Reklám, hirdetés vagy bármilyen más sajtóközlemény esetén is indokolt lehet a helyreigazítás.

-LB 1998. Piramisjáték szervezése a Btk.299/c§-át sérti a játék, amelynek során láncszerűen kapcsolódó résztvevők beszervezésével okoztak kárt. Az ügy kapcsán a reklámban kockázatmentességet ígértek, ami azonban teljesíthetetlen volt. A jó erkölcsbe ütköző, színlelt szerződésen alapuló játékforma tekintetében kötött szerződés, így semmis. A közfelfogást is sérti, mivel egyesek károsodása révén mások sokszoros haszonban részesültek. (A pilótajáték is önszervezésen, személyek beléptetésén alapuló tiltott tevékenység.)

- LB 1999. A falon elhelyezett óriásplakátok olyan speciális reklámhordozók, amelyeknél a védett épülettől való törvényi védőtávolság légvonalban is mérhető. Itt tehát nem a megközelíthetőség az elsődleges, hanem a láthatóság. (Az alkoholreklám – régebben a dohányreklám is – 200 m-es távolságát jelenti a közoktatási és közegészségügyi intézmények bejáratától! )

-LB 1999. Tilos nyereményjátékkal kapcsolatos olyan reklám (alkohol, dohányáru) közzététele, amely túlzott fogyasztásra ösztönöz. Itt a többletelem: a nyeremény nagysága, az akció behatárolt ideje, a többszörös részvétel lehetősége a játékot alkalmassá teszi arra, hogy a fogyasztókat a szokásosnál jelentősebb, nagyobb mennyiségi áru megvásárlására ösztönözze. Önmagában a fogyasztásra ösztönző reklám nem tilos, de a feltétlenül szükséges és kialakult szokásnak megfelelő mértéket mindenképpen meghaladó vásárlásra ösztönzés - a nyerési esély növelése érdekében - egyben túlzott fogyasztásra is biztat.

-LB 2000. Tilos olyan reklám közzététele, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére károsító hatással járhat. Az ügyben sztirtiz bár hirdetésén, a szexualitást kihangsúlyozó helyzetben ábrázolt egy hölgyet, amely így szexuális töltéssel bíró üzenetté vált.

-LB 2001. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásának feltételei, a megengedhetőség körében vizsgálandó tartalmi szempontok:: A kötelező figyelmeztető felhívást alkalmazni kell, továbbá általában a fogyasztókat tájékoztatni kell az ellenjavaslatokról is. A rendeltetésszerű alkalmazáshoz tehát szükséges a tájékoztatás, de az ellenjavallat hiánya – ha van figyelemfelhívás – nem jelent jogsértést és az ügyben a bírságot törölték. Ez azért történhet, mivel a reklám fogalmával, lényegével, tartalmi jellemzőivel célzott hatásával, rendeltetésével nem összeegyeztethető a túlzott közlés.

II. Médiatörvény (1996 évi I. tv.,

Módosítása 2002 évi XX. tv.)

-LB 1999. A televíziós reklám időtartalménak törvényben meghatározott mértékét a műsorszolgáltatás nem lépheti túl. (tv. 24§ (1) 112§ (1, 2), 135§) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megalapítása szerint bírság kiszabására volt szükség, mivel labdarúgó közvetítés keretében 10 percnyire nőt a közszolgálati televízió reklámozási ideje. A „túli” – anyaggal jogtalan többletbevétel keletkezett. Az LB ugyan mérsékelte az elsőfokú bíróság által kiszabott összeget, de kifejezte, hogy a 6perc/műsoróra korlátozást nemzetközi szerződésnél (mérkőzésnél) is figyelembe kell venni.

III. Versenytörvény (1996 évi LVII tv., + módosításai)

-LB 1992. Mosópor nyereményakciónál a bíróság törölte a versenytanács által kiszabott bírságot, mivel a töltő gépsor meghibásodása után a kézi befejezés során csak a műszakilag megengedett számú nyereményszelvény hiányzott a dobozokból, ami a társadalmi elvárásoknak, a gazdasági életben kialakult szokásoknak, az üzleti tisztességnek megfelelő, s így a cég kellő gondossággal járt el tevékenysége során. (Úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.)

-LB 1992. Tiltott dohányreklám közzététele országos napilapban új termék bevezetése során: Az ügy kapcsán mind a dohánygyártó céget, mind, pedig a napilapot megbírságolták, mivel a konkurenciájukkal szemben (cigarettagyártó cégek, a többi napilap) versenyelőnyre tettek szert, így megsértették a verseny szabadságát, egyenlőségét. Súlyosbító körülmény volt, hogy a gyártónak az ilyen irányú reklámtevékenysége már üzletpolitikájának részévé vált.

-LB 1993. Egy könyvkiadó, élve az erőfölényével, önkényesen megtagadta versenytársának egy új kiadványa meghirdetésének felvételét újságjába, s ezzel a versenytársnak kárt okozott, mivel piacra lépését is így akadályozta, és a fogyasztói érdekét is sértette. Diszkriminatív eljárása a piaci morált és a verseny tisztaságát is zavarta.

-LB 1993. Fogyókúrás szernél a reklámban a termék lényeges tulajdonságát elhallgatták, sőt azt sugallták, hogy egy „fogyasztószer” és önmagában is előidézi a testsúly csökkenését. Az intenzív kampányért –amely megállapíthatóan magas művészi kvalitású volt - a kreatív tevékenységet, gondozó reklámügynökséget is azonos felelősség terhelte, hiszen ismerte a terméket és tulajdonságait. Az LB ugyan csökkentette a bírság összegét egy szórólap megléte miatt, de csak azonos mértékben.

-LB 1993. Kiállítás hirdetése megtévesztő módon a reklámszövegben utaltak arra, hogy eseményük a versenytárs rendezvényét helyettesíti, s ezzel kizáró szóhasználatot alkalmaztak, azt is sugalmazták, hogy a versenytárs által szervezendő esemény elmarad, sőt tevékenysége esetleg megszűnt. A gazdasági verseny során a cégektől fokozottabb gondosság, lényegesen etikusabb várható el.

-LB 1993. A Kongresszusi Csarnokban egy divatrendezvényen, divat-fodrász rendezvényen a versenytárs feliratait eltakarták táblákkal, léggömbökkel, ezzel a konkurencia reklámlehetőségeit korlátozták, így szerződésen kívül kárt okoztak.

-LB 1995. Csomagküldő szolgálat árucikkeit katalógusaiban, képekben is hirdette, de megtévesztő módon, mivel más árú volt a képen, mint amit a megrendelőnek szállított volna. Tevékenységével így megsértette az akkor új, speciális áruforgalmazási rendszer és a tisztességes forgalmazás szabályait. A konkurenciának így versenyhátrányt okozott (megjegyzés: ezen ügy kapcsán módosították 1993-ban a reklámszabályozást, miszerint a csomagküldés reklámozásánál nem elég a postafiók megjelölése, de közölni kell a telephelyt, a működési címet az esetleges reklamációk érdekében.)

-LB 1995. Nyereményjáték akció kapcsán megtévesztő, hamis ígéret hangzott el: „Gratulálunk, ön garantáltan nyert!” „a nyereménylistánkon neve szerepel”. Az egyértelmű

Kijelentésekkel elleplezték, hogy az akcióban csak az utólagos megrendelést eszközlők, vehetnek részt. A szövegezés félreérthető volt, s a fogyasztót bizonytalanságban tartotta. Nem az engedélyezett ajándéksorsolás, hanem a tájékoztatás egésze, összképe valósította meg a jogsértést. (ez becsalogató hirdetés, nem teljesíthető reklámígéret volt )

-LB 1995. Egy kozmetikai cég fogyasztóteát, ránctalanító ill. mellnagyobbító krémet stb. reklámozott. Garantált testsúlycsökkenést ígért fogyókúra nélkül, fiatalodást helyezett kilátásba, egyedüli módszerként ajánlotta a reklámot és csodálatos hatást ígért termékeivel. Ezek ellenőrizhetetlen információk voltak, s téves tájékoztatásukkal a fogyasztói döntést befolyásoló körülményt is eredményezhettek. A bírságolás célja: a fogyasztói

érdekvédelem, a versenyhez fűződő érdek és annak tisztessége volt.

-LB 1995. Horoszkóp hirdetése DM akcióval: a reklámban személyre szóló, tökéletes, pontos asztrológiai tanulmányt –horoszkópot – ígért bizonyos összeg beküldése érdekében, holott csak számítógépes feldolgozást teljesített. Kihasználta a hiszékenységet, a tudományosság látszatát sugallta valótlan tényállításával. Az akciót az

LB is megengedhetetlen ügyfélszervező eszközként értékelte.

-LB 1995. Jogszabálygyűjtemény összehasonlító hirdetése: „legpontosabb, leggyorsabb, legolcsóbb első közlés” versenytársi sérelmet okozott, mivel nem volt objektív mértékegység, az hogy miben a „leg” –ennek megalapozott hitelt érdemlő, tárgyszerű bizonyítása szükséges.

-LB 1995. Fogkrémek reklámozása a TV reklámban tudományos kutatásra, szakorvosi ajánlásra hivatkoztak indokolatlanul. A kiragadás célzatos és egyoldalú volt, mivel még le nem zárult tudományos vitára hivatkoztak, a versenyhez fűződő fogyasztói érdekeket jelentősen veszélyeztették az áru kelendőségének fokozása érdekében.

-LB 1995. A „legjobb”, „legfinomabb” minősítő használata áru-összehasonlításánál, mind versenyjogi sérelem: az áru összehasonlítás negatív, mivel a többi versenytársi termék csak rosszabb lehet, kevésbé jó minőségű. Nincs objektív bizonyíték csak szubjektív alapon nyugvó értékelés, a tudományos vizsgálati eredmények hiányában. A fogyasztói döntéseket a reklám negatívan befolyásolta és versenytársi sérelem is jelentkezett. (Idetartozik a „Nol” indokolatlan használata is)

-LB 1999. Lakcímközvetítő tevékenység: az üzleti ajánlat valótlanságokat tartalmazott, mivel az azonos, ellenőrizhetetlen adatbankból került ki több helyre, a cég telephelyeire. Az azonos és esetenként nem létező címek, vagy már nem aktuális címek a fogyasztói érdekeket és a piaci versenyt különösen veszélyeztetik.

-LB 1999. Kamatváltozás lehetőségére történő utalás elmaradása alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Személyi kölcsönnél a legfontosabb, lényeges információ a futamidő alatti törlesztő részlet nagysága. Itt valótlan volt a tényközlés, mivel a kamatváltozásra nem utaltak.

-LB 2000. A „legmegbízhatóbb szolgáltató”, - „legkedvezőbb tarifa” jelzők használata: ha a reklámban közölt tények hitelt érdemlően bizonyíthatók, úgy a jelzők alkalmazhatók. Jogsértő azonban az összehasonlitás,ha az csak szubjektív megalapozottságon (Itt egy mobiltelefon cégről volt szó, amely ISO minősítést kapott, nemzeti minőségi díjat, a Hírközlési Felügyelet véleménye is pozitív volt stb.)

-LB 2000. A köztestület etikai kódexének a minimális díjtételt előíró rendelkezése gazdasági versenyt korlátozó megállapításnak minősült, és bírság kiszabásával járt. Az 1 millió forintos kiszabott bírságot az LB 200 ezer forintra leszállította, mivel a fogyasztói érdekek kimutathatóan nem sérültek meg, az ügy csekély jelentőségű és csak ajánlás volt, a kampány rövid ideig tartott.

-LB 2000. Szórólapon számítógépes kezelési tanfolyam szervezésének hirdetése: A szövegben idegen nyelvű elnevezését használja a cég, magát szakképzést folytató intézménynek nevezi, vizsgát és oklevelet ígér. A bírság kiszabása indokolt volt – amit az LB csökkentett -, mivel belföldi tanfolyamokat német elnevezésű és hátterű cég nevével hirdetni megtévesztő és ez a fogyasztói döntéseket tiszteséstelenül befolyásolta. Azt a látszatot is keltette, hogy az oktatás államilag elismert intézményi keretek között folyik.

-LB 2001. Egy játékkereskedelmi vállalat Babaklub hálózatott hozott létre, s akciós kiadványában azt hirdette, hogy a termékek kuponnal is vásárolhatók. Kisgyerek szerelvénnyel azt közölte, hogy: „autóülés használata kötelező lesz 2000-ben”, a KRESZt közben még nem modósították. Az LB a bírságot kis jelentősége miatt mérsékelte. A cég a reklám tárgyát nem ellenőzizte megfelelően, a versenyt akadályozta és a fogyasztók felé különösen előnyös vásárlás látszatát, keltette.

-LB 2001. Új gépkocsi reklámozásánál a cég közölte „Good Bye Trabi címmel, hogy minden kétütemű autóért 200-250 ezer Forintot, Zsiguliért 250 ezer Forintot, roncsautóért műszaki vizsga nélkül minimum 150-200 ezer Forintot beszámít. A hitelvásárlásnál 257 ezer Forint megtakarítást ígért, vagy pedig ajándékot lehet választani, s akkor „a határ a csillagos ég”. Az ajándékok körében Casco juttatás is volt. Ezután a gyakorlatban az ajándék mértékét 180 ezer Forintban maximálta, s azt szűkebb korlátok, közé szorította, a roncsautó árát alkuval határozta meg. A bírság kiszabása indokolt volt, mivel az ígért kedvezmények alapvetően megváltoztak, így a fogyasztói megtévesztés fennállt.

- LB 2001. Energiaital reklámozása óriásplakáton: a reklámozott saját ital ábrázolásánál a szöveg „eredeti”, a plakát másik részén három összetört üveg látható: „hamis, olcsó cukorral” felirattal. A jelentős 3 milliós bírságot az LB csak 2 millió forintra csökkentette. Az üzenetet összességében a szöveg és a kép információja szerint kell értékelni, amely azt sugallja, hogy a versenytársi termékek hamisak, mégha nem beazonosíthatók is. A gyártásnál a különbség az izo cukor és a kristálycukor között vetődhet fel. A fogyasztók választási szabadságát a reklám korlátozta.

-, FB 2001. Fotólabor hirdetése: magasan a többiek felet..” minőségben, szolgáltatásban, értékben” - „Árban és minőségben a legjobb film a világon.” 1993-as és 1998-as felmérésekre hivatkozott, azonban ez egy 2001-es kampányban már nem alkalmazható. A bírság 1 millió Forintos volt, mivel a jogsértés ismétlődő volt. A felsőfok alkalmazása csak akkor lehetséges, ha azt független szakértői vélemény alátámasztja. Itt azonban a felsőfokú állítás valóságtartalma nem volt igazolt.

- FB 2002. Nyelviskola hirdetése:”Mostantól van választási lehetőség!” - „Államilag elismert bizonyítvány!”, holott az iskola akkreditációs eljárása még nem fejeződőt be, így a hirdetés a fogyasztók választási lehetőségét tisztességtelenül befolyásolta. A versenytanács bírságot nem szabott ki, a jogsértés csekély súlya és a reklám időtartalmának rövidsége miatt.

-LB 2002. Kamara etikai szabályzata: az irányelvek között szerepel, hogy a tag „ne keltse tevékenységének olya hírét, látszatát, hogy a többi tagnál kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy kedvezőbb árral dolgozik”, jogsértő volt az az előírás, hogy a kamara által ajánlott összeg a minimális munkadíj, amely alatt nem szabad dolgozni. Kifogásolható még az az előírás, hogy nem fizetés esetén a tagok 60 nap fizetési haladékot adhatnak, de ennek eredménytelen eltelte után a szolgáltatás nemteljesíthető. Az 1 millió Forintos bírságot az LB 200 ezer Forintra szállította le, mivel a versenykorlátozó cél megvalósult, a versenyszabadságra negatív hatással voltak az előírások, azonban a fogyasztói érdekek sérelme nem állt fenn.

-FB 2003. Ipari- kereskedelmi, kávéval foglalkozó Kft környezetcélzatú nyereményjátéka egy terméknél a szlogen:”A legtisztább fekete. A világ legkörültekintőbben gondozott ültetvényeiről, környezetbarát technológiák felhasználásával.” A környezetbarát jelzőt a 29/1997.(VIII.28.) KTM sz. r. szerint csak külön engedéllyel lehet használni, továbbá a pörkölt kávé színének mélysége nemcsak az őrlés finomságától, de a pörkölés minőségének fokától, továbbá a fogyasztói elkészítéstől is függ. A kávé színét és feketeségét a szemcsék mérete határozza meg. A bírság jelentős, 1 millió Forintos volt, mivel a reklám állítása szerint a cég a terméke a versenytársak által forgalmazott kávéknál nagyobb tisztaságú, azaz egyedülálló, legjobb minőségű volt . A világ ültetvényeinek, ill. növénytermesztéseinek körülményeiről hiteles adatok nincsenek, így az állítás valóságtartalma eleve bizonyíthatatlan.

IV. Szerzői jogok (1999 évi LXXVI. Tv + módosításai).

Személyhez fűződő jogok (1959 évi IV. tv + módosításai)

-LB 1995. A személyiségi jog sérelmét jelenti, hogy egy művészegyüttest, hozzájárulásuk nélkül, sajtóközleményben „reklámozóként” tüntettek fel. Ezzel a hamis látszat keltésével növelték a forgalmat, mivel a reklámozó személye is befolyásoló tényező. A jogsértőt sajtó-helyreigazításra és kártérítésre kötelezték.

- LB 1998. Közszereplőről karikatúra közlése: nem sérti a képmáshoz való jogot, ha a képben megjelenő vélemény nem sért becsületet, vagy emberi méltóságot és indokolatlanul nem bántó, sértő, vagy lekicsinylő. Az is szempont, hogy ne ütközzön a közrendbe, közerkölcsbe. Jó hírnevet sérthet a képmás, vagy hangfelvétel, reklámtevékenység során engedély nélküli felhasználása. Az ügyben egy közszereplőre jellemző egyedi köszöntésmódot reklámcélra felhasználtak. A rádiótelefon hirdetésnél a személlyel egyértelműen azonosítható módon került felhasználásra a köszöntés, Mivel a tevékenység azt a látszatott, keltette, hogy a közszereplő személy hozzájárult a reklámhoz a szakmai hírnevére is negatív hatásként jelentkezett, így a jogsértőt elégtéteadásra kötelezték.

- LB 1999. (+ 2001. is) Jogellenes, ha saját számítógépre (lemez, Winchester) programot, dokumentációt, (szoftvert) átírnak, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak, még ha kizárólag saját célra, nem forgalomba hozatal, vagy jövedelemszerzés céljából alkalmazzák a másolatot. A jogsértés azért áll fenn, mivel a számítógépes programok nem tartoznak a szabad felhasználási körbe.

- LB 2000. Személyiséget sértő reklám miatt nem kizárt a reklám-felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítása: II. János Pál pápa órásplakáton történő engedély nélküli és negatív ábrázolása (ásítás, tüsszentés), eltiltás következménnyel és bírság kiszabásával járt, mert ugyan a személyhez füzodő érvényesítése csak személyesen történhet, az egyházi hatóságok megkeresésére az illetékes szerv a közvélemény képviselőjeként lépett fel. (A tiltakozás az egyház fejével, jelképével volt kapcsolatos és a nézők vallásos érzületének sérelme is fenn állt.) Az LB így vizsgálta a reklám jogszerűségét, megengedhetőségét, és mivel a személyhez fűződő jogok is, és fenn állt a reklámozás, így a reklámfefügyeleti-eljárás is indokolt volt.

- LB 2000. Nem minősül személyiségvédelmet megalapozó tényállításnak a bérbe adónak a felmondást közlő levelében tett azon minősítse, hogy a bérlő aszociális, összeférhetetlen. A véleménynyilvánítás is lehet sértő, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmazza elmarasztaló értékítéletét, vagy pedig indokolatlanul bántó, sértő lealázó. A véleményalkotás kifogásolható magatartásnál: értékelés, amelynek helyessége, helytelensége a bíróság által nem vizsgálható.

- LB 2000. Ken Folett „Rejtekhely” című könyve 1995-ben jelent meg Détári István fordításában, majd 1998-ban „függöny lehull” címmel. A régebbi megjelenésre, a más címre a kiadó csak az impresszumban hivatkozott, ugyanakkor a reklámszlogen „legújabb bestseller „volt. a fogyasztók megtévesztése miatt 500 ezer Forint bírságot szabtak ki, ill. hagyott jóvá az LB, mivel a cím egy könyv lényeges tulajdonságát jelenti, és e tekintetben tévesztették meg a fogyasztót. Ha az ügyben a vásárlók nem is tettek panaszt, akkor is alkalmas volt a kiadás objektíve a megtévesztésre. A tájékoztatásnak egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie.

- LB 2001. Az utónevek nem sajátíthatók ki (pl. keresztnév) , azokat gazdasági tevékenységek körében, árujelzőként bárki használhatja, így nem áll fenn a becsület és az emberi méltóság sérelme, mivel nincs közvetlen jogviszony. Személyhez fűződő jogvédelem csak akkor vehető igénybe, ha a felhasználás valamely konkrét személlyel kapcsolatba hozható, azonosítható.

- FB 2002. Valamely szerzői műnek – jelen esetben egy antológiának - oktatási segédkönyvvé nyilvánítása kérdésében a szakminisztérium dönt.. Annak megítélése azonban, hogy az adott esetben a szabad felhasználás törvényi előfeltételei megvalósultak-e, a bíróság hatáskörébe tartozik. Az oktatási segégkönyvvé minősítést a mű tartalma határozza meg és a lektori vélemények. Az ügyben a mű nem kifejezetten középiskolai felhasználás céljára készült, s azt utólag a szakminisztérium törölte a jegyzékéből, így tehát nincs meg a szabad-felhasználási jog. A mű a terjedelmi korlátokat is jelentősen meghaladta, így a jogutód részére szerzői díjat kellett fizetni.

V. Védjegy (1997-évi XI. tv)

- LB 1992. Barbie tartozékok, alkatrészek (uzsonnázó készlet, étkezőszék) névhasználattol eltiltás, mivel a csomagoláson, a reklámban a védett Barbie szóvédjegy szerepelt.

- LB 1998. Védjegybitorlásnál a vizuális közbenyomást kell mérlegelni az összetéveszthetőség tekintetében. Legfontosabb a domináns elem különbözősége. (szóelem, alapszínek, egyéb grafikai jellemzők: a kombinált, színes ábrás védjgynél)

-LB 1999. Védjegyoltalom szempontjából nem alkalmas a megkülönböztetésre az a megjelölés, amely kizárólag az áru származási helyét tüneti fel. Az árura jellemző adatokat a reklámban fel kell tüntetni. (Az ügyben nem elegendő az „Oxford” megjelölés, szükséges utalni a nyelvoktatásra is.)

-LB 2000. Motorolaj származási, előállítási helye: a késztermék címkéjén a márkanév és a termék megjelölés mellett „Deutchland” felirat szerepelt, holott az olaj Magyarországon készült. Ezen tevékenységtől a céget eltiltották, bírságolták, mivel a termékről kialakított képben jelen van az adott ország műszaki- termelési színvonala, technológiai fegyelme. Nem fogadható el az a védekezés, hogy a szereplő ország név nem a környezetre utalt, hanem az a cég hivatalos nevének része. Az 1997 évi CLV. tv. 10§ /1/c. pontja (+ a Madridi megállapodás) szerint az áru címkéjén szerepelnie kell az áru származási helyének. Itt nem a gyártási, sem az előállítási, sem a származási helyet nem szerepeltették, csak a márkát és a márkatulajdonos nevét. A származási hely vonatkozásában valótlan tényállás az, ha azt nem egyértelműen tüntetik fel.

-LB 2001. Szeszesital megtévesztő címkéje: egy Kft gyártotta a John Mc Dermaed fantázianevű kommersz whiskyt, amit megtévesztésre alkalmas címkékkel láttak el, és hoztak forgalomba. A gyártó, ill. a forgalmazó 500 ezer, ill.200 ezer Forint bírságban részesült, amit az LB jóváhagyott. A címkém „Old Whisky” és a védjegyoltalomra utaló „Trade Mark” megjelölés is szerepelt. A jobb minőségre jellemző skót hangzású név, a címer, korona, aláírás is szerepelt a címkén. A köztudatban tehát származási helyként a skót eredet rögzült, az álruhába öltözött termék tekintetében. A fogyasztó benyomása az volt, hogy olcsó importált terméket vásárolt, tehát az ital a lényegesen jobb minőség látszatát keltette. Csak a palack hátoldalán szerepelt, hogy: Whisky jellegű kommersz szeszesital” Fennáll tehát a különösen előnyös vásárlás hamis látszata, így megtévesztő, a választási szabadságot korlátozó a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló tényezők jelentkeznek. Az, hogy az ábrás védjegy alkalmazása megtörtént, a versenyjogi megítélésen nem változtat.

- LB 2001. A védjegyoltalom tárgyának felhasználása miatti ügyben a használatot a védjegy jogosultjának kell bizonyítania. E körben azt is mérlegelhetik, hogy a reklámtevékenység során történő használat; önmagában védjegyhasználatnak minősül-e? A vásárokon, kiállításokon történő szórólap használata önmagában nem igazolás, mivel a reklámanyag elkészítése egyben nem jelenti annak szétosztását is.

- LB 2001. Nem töröltek egy rádióműsor címével azonos szóvédjegyet, mivel ez az alkotók (szerkesztők) neveként nem értelmezhető, nem felvett néven működnek a személyek. Így sem a jó hírnév, sem a névviselés nem sérült meg. (Capuccino)

- LB 2002. Annak eldöntésénél, hogy a lajstromozni kért megjelölés és az oltalom alatt álló védjegy az összetéveszthetőségig hasonló-e; általában annak van jelentősége, hogy melyek a védjegy, ill. a megjelölés domináns elemei és azok hasonlítanak-e egymáshoz? A domináns elemek hasonlósága esetén azt kell vizsgálni, hogy az egyéb elemek nem biztosítanak-e kellő megkülönböztetést a fogyasztó számára (az ügyben ábrás megjelöléséről volt szó, azonos áruosztályba sorolható ruházati termékekről: a bejegyzést nem alkalmazták, mivel az egyéb kiegészítő jelentéktelen volt, és megkülönböztető képességgel nem jelentkezett.)

VI. Reklámszerződések (1959 évi IV. tv.+ módosításai)

- LB 1992. A minta szerinti vétel szabályait kell alkalmazni, ha az értékesítés katalógus útján történik: az ügyben a felek reklámajándéktárgyak vételére kötöttek szerződést karácsonyi értékesítésre. A szerződés visszaigazolása létre jött és a vállalkozó december elejei szállítást vállalt. Mivel a tárgyak elfogytak a nagykereskedésnél, azokat többletkiadással, máshonnan volt kénytelen beszerezni a vállalkozó. A felek a szerződést közös megegyezéssel nem módosították. A bíróság a vállalkozó terhére értékelte az ügyet, a többletköltség őket terhelte, mivel az ügy szempontjából közömbös – létrejött és nem módosított szerződés esetén -, hogy a tárgyat raktáron tartják-e, vagy máshonnan szerzik be?!

- LB 1993. A vállalkozó akkor is igényt tarthat a díjra, ha a hirdetések (plakátok) elhelyezése azért vált lehetetlenné, mert az anyagot a megrendelő nem bocsátotta rendelkezésre (közbenső intézkedés, anyag-, vagy adatszolgáltatás elmaradása): a szerződésben a felek kikötötték, hogy késedelmes plakátszállítás nem lehetséges. A szerződésszegés elzárta a vállalkozót a teljesítéstől. A hatósági engedélyt a kiemelt helyekre már beszerezték, azokat már más részére nem tudták értékesíteni. A vállalkozó így nem szerzett egyoldalú előnyt, és jogalap nélkül nem gazdagodott. Kárenyhítésre már nem kerülhetett sor, így a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért egyértelműen a megrendelő a felelős.

- LB 2003. Szerződési felelősség:

- 1. Az elállás jogával a jogosult csak végső esetben élhet; nem állapítható meg érdekmúlás, ha a hiba kijavítható és a kötelezett vállalja a kijavítást.

- 2. A teljesítéshez fűződő érdekmúlás megállapításánál figyelembe veendő körülmények: (Ptk 306§ (3), 319§ (3), 320§ (1). A vállalkozási szerződés tárgya tehergépkocsik, vasúti konténerek feliratozásához szükséges matricák készítése volt. Szóbeli megállapodás alapján szitázva és fotótechnikával készült el az anyag, de a matricák nem tapadtak meg jól, holott 5 éves állékonyság volt szükséges. A hibás teljesítés miatt elállást (érdekmúlást9 jelentett be a megrendelő, holott kijavítás, ill. árleszállítás is alkalmas lett volna az ügyben. Egy nap alatt pótolta volna a vállalkozó a hibás matricákat. Azonban a vállalkozó a megrendelőtől kérte a megfelelő állékonyságú alapanyagot, a hiba kijavítása érdekében ugyanakkor ő nem kötelezhető a szerződéstől eltérő kötelezettségre. Így: a teltesítéshez fűződő érdek megszűnt, a megrendelő jogosult volt a szerződéstől elállni. Mivel a felek a szerződést felbontották, a teljesített szolgáltatás visszajár és a vállalkozási díj pedig nem jár.

- Dr. Debreczenyi Ferenc

Jogtanácsos