A reklámterület jogi szabályozása

(Lezárva: 2001. május 31.)

A Média Ász az 1998. márciusi 12-es számában részletes anyagot hozott le „Hogyan tovább?" (avagy: Elemzések és gondolatok a reklám jogi szabályozásának körérôl) címmel, s ugyanezen kiadványban megtalálható a jelenleg is hatályos 1997-es Magyar Reklámetikai Kódex. A fenti kiadvány 2000. szeptemberi 17. számában 1. számú függelékként „Mit mond a §" címen ismerteti az idôközben megjelent 1999. évi LXXVI-os Új Szerzôi Jogi törvényt (tv.). A Média Ász jelenlegi számában, egységes szerkezetben közli a „gazdasági reklámtevékenységrôl" szóló 1997. évi LVIII-as törvényt, amit a 2001. évi I-es tv. módosított (ezen anyag megtalálható az Internet „www.mrsz.hu" weboldalon a jogszabályok címszó alatt is).

A jelentôs változások miatt ezen tanulmány tartalmazza az eddigiek sorrendjében a „reklám és környéke" legfontosabb szabályait, reklámvonatkozásait a gyakorlati felhasználás érdekében. Az anyag teljessége érdekében célszerûségbôl, az eddigi anyagokat is részben ismételjük. Megjegyezzük, hogy a terület szakemberei, gyakorlói számára a reklámtörvény részletes ismerete elengedhetetlen.

Elôljáróban pár szakmai meghatározás: a rekláminformáció, amely rövid, hírértékû és tényközlést tartalmaz. A PR a szervezet kommunikációjának irányítása, közönségkapcsolat tartása, amely a közvélemény rokonszervének, bizalmának megnyerésére, ápolására irányul és célja esetleges magatartásváltozás elérése. Elsôsorban ide tartozik a társadalmi célú reklám is. A marketing: a kereskedelem értékesítésének irányítása, eladásösztönzés, a piac befolyásolása értékesítés centrikus módszerekkel. Ide tartozik a piackutatás.

I. A reklámtörvény

(1997. évi LVIII. tv., módosítása a 2001. évi I-es tv. – Grtv)

Az alábbiakban néhány egyéb belföldi szabályozással is foglalkozunk röviden.

Az új Grtv az I. magyar reklámtörvény, amelyet megelôzött egy 1996-os kormányhatározat, és meghatározta koncepciójának szempontjait: a liberalizálás, a szétszórt – ellentmondásos - elavult joganyag piackomform rendezése, figyelemmel az 1991-es a brüsszeli „Európai Megállapodás" jogharmonizációs elôírásaira is. Az EU szabályokhoz is közelítenie kell a rendezésnek, azokkal össze kell hangolni, természetszerûen figyelemmel a nemzeti érdekekre is. Egyeztetni kellett a Grtv-t a korszerûsített Médiatörvénnyel és Versenytörvénnyel is. A kiemelt termékek – dohány, szesz, gyógyszer – részletesebb szabályozást igényelnek. Foglalkozik a közterületi (szabadtéri) reklám késôbbi szabályozásának szükségességével. Az emberi jogokra és az alapvetô szabadságokra vonatkozó 1950-es Római Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára, a szólásszabadságra vonatkozó kitétel is irányadó volt a rendezésnél. Ezt a törvényt nálunk, 1993-ban hirdették ki tv-ben. A szabályozás igényét a reklámozás dinamikus fejlôdése is felvetette. A reklámköltések becsült értéke 1990-ben 7 milliárd, 1991-ben 11 milliárd, 1996-ban 71 milliárd, 1997-ben 102 milliárd, 1999-ben 156 milliárd, 2000-ben 222 milliárd Forint volt.

A reklámterületet érinti az 1994-es Btk módosítás: az „áru hamis megjelölése" (jelentôs érték, jellegzetes külsô) és a „fogyasztók megtévesztése" (nagy nyilvánosság, az áru lényeges tulajdonságát érinti) szankcionálása, büntetôjogi eszközökkel is.

A Grtv alapelvei: a fogyasztók érdekeinek védelme, a piaci verseny segítése, az üzleti tisztesség elvének érvényesítése, és külön kiemeli a szakmai önszabályozás szükségességét.

A Grtv legfontosabb rendelkezései: a fogalom-meghatározások között szerepel a gazdasági reklám fogalma, amely tájékoztatás elsôsorban a termékek és szolgáltatások értékesítésének elôsegítése érdekében, továbbá a szervezetek tevékenységét népszerûsíti, illetve ezt elômozdítja. Az idei módosításban új, illetve kiegészítô rendelkezések: a gyógyszer tekintetében, a különleges ajánlatnál, a megtévesztô és összehasonlító reklám meghatározásánál, ezek jelentôségét aláhúzza, és részben átemeli a versenytörvénybôl.

A közterületi reklám elnevezése helyett a szabadtéri reklám fogalmát szerepelteti a Grtv, ami szélesebb. A reklám azonosíthatósága, felismerhetôsége, a környezettôl való elkülönítettsége alapvetô követelmény. A csomagküldésnél elengedhetetlen 1993 óta a reklámozó megnevezése és székhelyének, telephelyének, nyilvántartási számának, adószámának közlése. A minôségvizsgálati tanúsítási kötelezettség igazolására a reklám megrendelôjét nyilatkozattételi kötelezettség terheli.

A reklámtilalmak – korlátozások: a személyhez fûzôdô jogok, a személyes adatokhoz való jogok védelme, az erôszakra történô buzdítás, a félelemérzet keltése kizárt. A gyermekek – fiatalkorúak kiemelt védelme végigkíséri a Grtv-t, mint alapvetô követelmény. Új szabályozás a pornográf reklámok és a szexuális szolgáltatás reklámozásának teljes tilalma, kivéve eladáshelyen. A megtévesztô – és az összehasonlító reklám tilalmait és lehetôségeit a tv. módosítása részletesen szabályozza. Tilos a látszat-összehasonlítás is (ami nem kapható, nem létezô, felismerhetetlen), fontos a tárgyilagos vizsgálaton alapuló bemutatás. A kiárusításnál a konkrét árukat és az idôtartamot egyértelmûen meg kell jelölni. A fegyver, lôszer stb., továbbra is eladáshelyen reklámozható. A gyógyszerreklám lehetôségét pontosította a tv., és az eddigi részletes szabályozást tovább kiegészítette (vényes gyógyszerek hirdetésének teljes tilalma, a gyermekeknek szóló gyógyszerreklám tilos). 2001. jun. 16-án lép hatályba a teljesen új végrehajtási rendelet: 22/2001/VI. 1./ EÜM. sz. r. „az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek, gyógyszereknek nem minôsülô gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámozásáról és ismertetésérôl.“ – /Magyar Közlöny 2001. jun. 1-i, 61. száma/. Az alkoholtartalmú italok reklámkorlátozása változatlan (sajtótermékek címoldalán nem, fiatalkorúak védelme, színház-mozi csak 20 óra után, játékokon, csomagolásokon tilos, közoktatási és egészségügyi intézményekben és azok bejáratától számított 200 m-en belül, tilos a túlzott fogyasztásra történô felhívás).

A dohányáruk hirdetése, reklámozása 2001. VII. 1-tôl sajtótermékekben, 2002. január 1.-tôl szabadtéren, (közterületen) tilos. Megengedett a forgalmazók szakmai célú reklámján, az eladáshelyen történô bemutatás és árfeltüntetés tekintetében, a külföldön nyomott idegen nyelvû sajtótermékekben.

Részben újak a felelôségi szabályok, meghatározza, hogy mikor egyetemleges, és hogy mikor csak a reklámozó a felelôs. A reklám-felügyeleti eljárásra a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság illetékes (tiltott reklám, megtévesztô-, összehasonlító reklám). Az eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul, és igényérvényesítési lehetôsége nyílik a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervezeteknek, illetve társadalmi szervezeteknek. A szexuális szolgáltatás felajánlásának, tiltott reklámozásának esetén a rendôrség is kezdeményezhet eljárást.

A módosított Grtv szabályok legtöbbike 2001. III. 1-én lépett hatályba (a dohány: ld. fent). A gazdasági miniszter az egészségügyi miniszter véleményének meghallgatásával különleges esetekben világszintû, nemzetközi motorsport rendezvényeknél a dohányáruk reklámozását engedélyezheti.

A módosítás pontosította, szigorította a szervezett bûnözésrôl szóló törvényt (1999. évi LXXV-ös tv-t) és a szabálysértési tv-t (1999. évi LXIX. tv. végrehajtása 218/1999. (XII. 28. Korm. sz. r.), amely a szexuális szolgáltatás felajánlására vonatkozó reklámszabályokat tartalmazza (pl. sajtószervezet 500 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedô közrendvédelmi birsággal sújtható, a telefonszex hirdetés tilos stb.).

Egyéb szabályok:

- A szabadtéri (közterületi) reklámok közzétételét továbbra is a helyi önkormányzatok engedélyezik. 1998 óta kiemelendô a mûemlékvédelmi igazgatóságok engedélyeztetési szerepe. A közterületi felügyelet mûködését újra szabályozták az 1999 évi LXIII-as tv-ben.

- A nemzeti jelképek, a Magyar Köztársaságra utaló elnevezések használata reklámterületen továbbra is korlátozott (vásárokon, kiállításokon, árubemutatókon használatos reklámokat a Gazdasági Minisztérium engedélyezhet).

- Az üzletek mûködésére vonatkozó szabályozás körében a szexuális áruk elkülönített (zárt csomagolású) forgalmazása kiemelt elôírás.

- A nemdohányzók védelmérôl a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának egyes kérdéseirôl az 1999. évi XLII-es tv. intézkedik (6 § – csomagoláson figyelmeztetô felirat alkalmazása). Az 1993. évi LXXIX-es közoktatási tv-t módosította az 1999. évi LXVIII-as tv. és szabályozza az iskolai reklámozást.

- Az 1986. évi II. sajtótörvény az 1990-es és 1996-os módosításaival változatlanul hatályos. Az új sajtótermékeket be kell jelenteni az NKÖM-be és nyilvántartásba vétetni. Azokon szükséges feltüntetni az impresszumot (szerkesztésért, kiadásért felelôsség), az esetleges sajtó-helyreigazítási kérelem érvényesítése miatt (ha a sérelem valótlan tényállítás, vagy valós tény hamis színben való feltüntetésére irányul.). 1998-ban a Legfelsôbb Bíróság egy ítéletében kimondta, hogy a sajtó (szerkesztôség) sajtó-helyreigazításra köteles fizetett közleményért is, ha az valótlan tényt állít (a sajtóhelyre-igazítás szabályai: az 1949. évi XX-as tv. – Alkotmány – LXI § (1-4); az 1952. évi III. tv. a – Polgári Törvénykönyv – 342–346 §-ig.)

- Az 1997. évi CLV-ös fogyasztóvédelmi tv-hez – vh: 89/1998. (V. 8.) Korm. sz. r. – kapcsolódik a 7/2001 (III. 29.) GM sz. r. a fogyasztói forgalomba kerülô áruk és szolgáltatások árainak feltüntetésére vonatkozó új szabályozás (5 § – reklám)

II. A Médiatörvény

(1996. évi I. tv. a rádiózásról és televíziózásról)

Mivel koncentrált sajtó, illetve tájékoztatási tv. nem jött létre, ezért az elektronikus médiákra vonatkozóan a speciális szabályozásokat a tömegkommunikáció terén, ezen tv. szabályozza.

Legfontosabb rendelkezései:

A reklámot megjelölve és optikai vagy akusztikai úton elkülönítve lehet közzétenni. Burkolt reklám, amely semleges információ látszatát kelti. A fô mûsoridô: rádióban 6.30-tól 9.30-ig, televízióban 18.30-tól 21.30-ig. Reklámközzététel: közszolgálati tv-ben (M1, M2, Duna Tv) 6 perc/mûsoróra, kereskedelmi tv-ben 12 perc/mûsoróra, ebbôl 9 perc reklám és 3 perc közvetlen ajánlat lehet. A klasszikus reklám: a hagyományos reklám, ami nem közvetlen ajánlat. A közvetlen ajánlat: amikor a kereskedelmi elosztó, vagy szolgáltató közvetlenül szól a közönséghez, termékek vétele, eladása, bérlete, illetôleg szolgáltatás igénybevétele tekintetében. Politikai reklám, hirdetés: választásnál jelöltállítás (név, cél, jelszó). Tudatosan nem észlelhetô reklám: amely tudatalatti ingerhatást kelt az idô rövidsége miatt látvány, hang, vagy egyéb hatással.

Reklám (hirdetés): nyilvános tájékoztatás, ellenérték vagy ellenszolgáltatások fejében, és célja, az értékesítés elôsegítése, a kívánt cél elérése. A jótékonysági felhívás célja a segítségnyújtás. Közérdekû közlemény: állami, vagy helyi önkormányzati szervek felhívása. Támogatás (szponzorálás): reklámnak nem minôsülô tevékenység, amelyen név, védjegy, megkülönböztetô jelzés, az „image" népszerûsítése a cél, pénz, vagy más természetû gazdasági hozzájárulás ellenében. Fôszabály:

a., a szponzort meg kell nevezni,

b., termékreklám tilos! (megjelent a 2000. évi CXLV. tv. a sportról, amelynek 75 §-a foglalkozik a szponzorálási szerzôdéssel, amelyet a felek racionális érvekkel, marketing megfontolásból alkalmaznak. A 77 § a Tv- rádióközvetítés engedélyezésével, a hasznosításával foglalkozik). Szakmai szempontból: a szponzoráció két fél komoly kölcsönös elônyökön alapuló üzleti szerzôdése. A mecenatúránál a támogatásért az adományozó nem kér semmilyen ellenszolgáltatást, az ingyenes (pl. PR-nél). A donáció adománygyûjtés egy adott cél érdekében, és lehet még: adakozás, patronálás, pártfogolás.

A zenei mûsorszámokat a szerzôi jog védi.

Kiemelt a személyiségi jogok- a kiskorúak védelme, a pártsemlegesség és a szabadfelhasználás szabályai.

Reklámkorlátok – tilalmak: Itt is alapelv a kiskorúak védelme. A lelkiismereti – világnézeti meggyôzôdés megsértése tilos, kizárt a munkatársak szerepeltetése. E tv-ben már fennállt a dohánytermékek reklámozásának, szponzorálásának teljes tilalma. A vényre kapható gyógyszerek reklámozása tiltott. Alkoholreklám csak kereskedelmi adókon, és korlátozással lehetséges (fô mûsoridôben, csak alacsony alkoholtartalmú szeszesital reklámozható). Filmmegszakítás: 45 perc után lehetséges a szerzôi jog jogosultjának engedélyével.

Kiemelt az európai és a magyar filmek sugárzási kötelezettsége.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az országgyûlés szerve. Feladata: mûsorfigyelés, elemzés, szankciók alkalmazása (egyeztetés a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséggel. A befolyt bírság a Mûsorszolgáltatási Alapba kerül). Célja: fogyasztóvédelem, tisztességes piaci magatartás védelme, a mûsorszolgáltatási szabályok betartása.

Ezen tv. az 1986. évi II. sajtótörvényt módosította: „mindenki állíthat elô sajtóterméket, de a törvény ezt korlátozhatja, a feltétlenül szükséges és arányos mértékben".

(szakmai megjegyzés: az Internet az egész világra kiterjedô számítógépek összekapcsolása révén létrehozott kommunikációs rendszer. A nyilvánossághoz való közvetítés egyik esete, nem mûsorszolgáltatás, hanem tömeges magáncélú felhasználás. Etikai szabályozása napirenden van.)

A Médiatörvény módosításának, korszerûsítésének igénye visszatérôen felmerül a területen. Mivel azonban 2/3-os törvényrôl van szó (386 képviselô van!), az Országgyûlés csak az ellenzék egyetértésével tudná realizálni, tárgyalni, jóváhagyni a már elkészült és idônként módosított tervezetet. Jelenleg nyitott kérdés a kuratóriumok összetételének rendezése. Az M1-nek és a másik két közszolgálati Tv csatorna helyzete problémás, a reklámbevételek tragikus csökkenése egyben a nézôszám csökkenésével is jár. Megoldatlan továbbá a finanszírozás. Szükséges lenne a radikális rendezés a kuratóriumok és a pénzügyi kérdések területén. A jelenlegi tervezetben a közvetlen ajánlatot a televíziós vásárlás (teleshopping) váltaná fel. A reklám és a szponzorálás meghatározása módosul, rendezik a mûsorszámok támogatásának, szétosztásának, a kizárólagos közvetítési jognak és esetleg a szabad felhasználásnak a kérdését. A sugárzott filmek tekintetében kategóriákat (I–V) hoznak létre a kiskorúak védelme érdekében. Továbbá kiskorúaknak a vásárlásra való buzdítása nem lehetséges, a kategóriák pedig az erôszak, pornográfia kiküszöbölésére irányulnak.

Megjegyzés: a 218/1999. (XII. 28.) Korm. sz. r. amely a szabálysértésekrôl szóló tv. végrehajtási rendelete, és ezt módosította a 42/2001. (III. 14.) sz. r. Ennek egy paragrafusa az erôszak öncélú bemutatása esetén 100 000 Ft-os bírságot helyez kilátásba. Öncélúság: ha azt a reklám tárgya, vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá. A tervezetben az EU csatlakozás miatt is szerepel, hogy a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban az európai filmek sugárzási aránya 50%-os legyen. Ez a magyar filmgyártás, a filmszakma szerepét is erôsítené.

III. A versenytörvény

(Az 1996. évi LVII-es tv., címe „A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról".)

módosítása 2000. évi CXXXVI. tv.

Mint a negyedik „versenytörvénynek" célja a reform továbbfejlesztése, pontosítás, bôvítés, s célja – a vonatkozó EU irányelvvel összhangban – a piaci-gazdasági verseny szabadságának szabályozása, a vállalkozás jogának biztosítása, az üzleti tisztesség érvényesítésének, szerepének segítése a jog eszközeivel.

Az un. „generál klauzula" szerint tilos a gazdasági versenyt tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértô, vagy veszélyeztetô módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközôen – folytatni.

A Bíróságra tarozik a tisztességtelen verseny tilalma elleni fellépés, különösen, ha valaki valótlan tény állításával (információval), híresztelésével, vagy valós tény hamis színben való feltûntetésével, illetve egyéb módon, a versenytárs jó hírnevét, hitelképességét sérti, vagy veszélyezteti. (Ez megingathatja a konkurencia üzleti megbízhatóságába vetett bizalmat.) Idetartozik még az üzleti titok sérelme, továbbá a tisztességtelen (bojkott) felhívás elleni fellépés is. Más árura, vagy szolgáltatásra emlékeztetô jellegzetes külsô felhasználásával, tulajdonság átvételével (árujelzô, cégnév stb.) árucsomagoláson sem lehet relámozni terméket, szolgáltatást.

(ez az un. élôsködô reklám)

A Gazdasági Versenyhivatal bírálja el a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma megsértését, ide tartozik, az un. „reklámszédelgés", amikor félrevezeti, megtéveszti a fogyasztót a reklámozó, pl. valótlan tényt állít az áru ára, lényeges tulajdonsága, illetve fizetési, vagy kamatfeltételek vonatkozásában. Elhallgat valami lényegeset, illetve túlzó, vagy hiányos a tényközlése (elônyös vásárlás hamis látszatának, illúziójának, illetve agresszív, sokkoló eladási módszereknek alkalmazása).

A fogyasztók választási szabadságának indokolatlan korlátozása is jogsértô. (pl. olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentôsen megnehezítik az ajánlat, az áru, az ár valós megítélését és másik hasonlóval a tárgyszerû összehasonlítást, ami a reális megítélést kizárja)

Kartell megállapodással (horizontális, vertikális) a verseny jelentôs mértékben megakadályozódhat, korlátozódhat, vagy torzul. (Összehangolt magatartás, áremelés, árlenyomás, piacfelosztás tekintetében.) A gazdasági erôfölénnyel, monopolhelyzettel való visszaélés tilalma is ide tartozik. Általános szerzôdési feltételekben is lehetôség nyílik ilyen esetben, indokolatlan elôny kikötésére, szerzésére, ill. hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítésére. Ezzel versenyhátrányt okoz a jogsértô, az ügyfeleket indokolatlanul megkülönbözteti, esetleg a piacról kiszorítja ôket, vagy piacra lépésüket megakadályozza. Idetartozik, még az un. „felfaló árazás" is. Az általános szerzôdési feltételeknek a fogyasztók érdekében történô Ptk. módosítását az 1997. évi CXLIX. tv. szabályozza.

Az 1990-ben létrehozott Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el fenti ügyekben, ellátja a verseny-felügyeleti feladatokat is (vállalkozások összefonódásának ellenôrzése stb.) Az államigazgatási eljárás szabályai alapján hozza meg hatósági döntéseit eljárásaiban, amelyeket ésszerûen rövid idô alatt fejez be (pl. 90 nap alatt). Az ügyeket hivatalból, vagy kérelemre indítja el olyan esetekben, amikor egy ügy valakinek jogát, vagy jogos érdekét érinti.

A bírság kiszabásának alapja: felróhatóság, a jogsérelem súlya, a jogsértô állapot idôtartama, az elért anyagi, vagy egyéb elôny, a felek piaci helyzete, az esetleges ismételtség, az eljárást segítô - együttmûködô magatartás, a gazdasági verseny veszélyeztetésének foka, ill. a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége.

A GVH Versenytanácsának határozata ellen a Bírósághoz jogorvoslattal lehet élni, azonban 1996 óta a Versenytanács a bírság összegének befizetésére azonnali végrehajtást is elrendelhet a közérdekre tekintettel (jelenleg 30 napos fizetési határidôt határoznak meg!), a Bíróság a határozatot megváltoztathatja, a bírság összegét csökkentheti, a társadalmi eljárásoknak, a gazdasági életben kialakult szokásoknak a mérlegelésével is. Késedelmes megfizetés esetén a jegybanki alapkamat kétszerese is jár. Ha az ügy a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentôs nagyságú hátrányt okoz, a polgári igényt közérdekû keresettel is érvényesítheti: az illetékes Gazdasági Kamara, a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség és a Gazdasági Versenyhivatal.

IV. Szellemi alkotások: szerzôi jog, személyhez fûzôdô jog

(ld. részletesebben a Média Ász 2000. IX. havi 17-es számában „Mit mond a §?" cím alatt.)

A., Szerzôi jog.

Régi a hagyománya a magyar szerzôi jog szabályozásának, mivel már az 1800-as évek végén törvényt alkottak elôdeink a szellemi tulajdon, az alkotások védelmérôl. Jelenleg a negyedik Szjt. van hatályban: az 1999. évi LXXVI-os tv. Célja a szellemi javak, a szellemi tôke növelése, és az alkotóknak ösztönzése az új mûvek létrehozására.

Az EU csatlakozási eljárások is felvetették a jogharmonizáció, a korszerûsítés szükségességét azzal, hogy a szabályozások az eddigi értékeket megóvják, és biztosítsák a folyamatosságot. Hazánk a nemzetközi, Uniós szerzôdéseket ratifikálta (irodalmi, tudományos, mûvészeti alkotások védelme), és tagja az ez irányú szervezeteknek. A szerzôi jognak a technika rohamos fejlôdését is kísérnie kell. Az eddigi szétszórt, speciális, a kulturális kormányzat által rendeletileg szabályozott területek is bekerültek az új tv-be, konkrétabban, helyenként részletesebben (szoftver, reklámozási célú mûvek, filmalkotások – audiovizuális mûvek, a képzômûvészet – fényképészet – építészet mûszaki és iparmûvészeti alkotások).

A reklám a kreatív (alkotó) tevékenység területén kapcsolódik a szerzôi joghoz.

Itt jegyezzük meg, hogy a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozó tv-nek (1993. évi XXIII-as tv., utolsó módosítása 2000. évi CXL. tv.) a kulturális járulékokra vonatkozó szabályozása anyagilag támogatja a kulturális–mûvészeti területet (ilyen díjak: újságnál, kiadványban, sajtó és egyéb hirdetés terén, szakmai reklámanyagban, kereskedelmi katalógusban, videofelvételnél, filmeknél stb. jelentkeznek.)

Az alkotás, a mû sajátos szellemi tulajdon és e szellemi tevékenységbôl fakadóan az egyéni, s eredeti jelleg a meghatározó, s ez alapítja meg a védelemre való jogosultságot. Eredetinek akkor vélelmezhetô az alkotás, ha a szokványos megfogalmazástól eltérôen, egyéni sajátosságot mutat. A mû, alkotás elismertsége független az esztétikai értékeléstôl. Szerzô csak természetes személy lehet.

A mû szerzôje, jogosultja, aki a mûvet megalkotta, de az átdolgozás, feldolgozás, mûfordítás is védelmet kap, ha egyéni, eredeti jellege van. A mûnyilvántartást (az alkotás ténye, idôpontja) az ARTISJUS végzi (Magyar Szerzôi Jogvédô Iroda Egyesület).

Az ötlet, elv, elgondolás, mûködési módszer, vagy matematikai mûvelet nem védett. Azonban a szomszédos jogok közül védelemben részesülnek az elôadómûvészek, hangfelvétel-elôállítók, rádió- TV szervezetek, filmelôállítók jogai és teljesítményei. Ez utóbbiak származékos, másodlagos alapon történnek.

Az alkotó személyhez fûzôdô jogai nem ruházhatók át, azokról nem mondhat le, a vagyoni jogokról igen, azok forgalomképesek. Munkaviszony keretében alkotott mû keretében a fôszabály, hogy a felhasználási jog átszáll a munkáltatóra, de továbbadás esetén már díjazás jár (pl. reklámozás, szoftver, adattár, megfilmesítés).

Tilos a mû torzítása, csonkítása, azonban csak az a megváltoztatás, csonkítás, csorbítás tilos, ami a szerzô becsületére, hírnevére sérelmes. A szerzô engedélye szükséges: a többszörözéshez, terjesztéshez, nyilvános közvetítéshez, átdolgozáshoz, kiállításhoz. Többszörözés: a hang- vagy képfelvételen való rögzítés, idôleges elektronikus tárolás és számítógépes hálózaton átvitt mûvek anyagi formában történô elôállítása.

Új díjtétel a reprográfiai készülékek után járó díj (a fénymásoló gépek importôrjei, továbbá a tevékenységet üzletszerûen végzô szervek fizetik).

Az ötlet: motívum, stílus, technika, hatásos kreatív elemek, kombinációk alkalmazása (ilyen pl. a szlogen is). E téren nincs szerzôi jogi védelem, de például konkrét önálló alkotói forma lehet: forgatókönyv, arculatterv, reklámkampány terv esetében. Ez már a megvalósulás adott foka. Szellemi teljesítmény: stíluselemek kombinációja, amelyben az alkotómûvész egyéni ábrázoló ereje mutatkozik meg, így ez már nemcsak tény és adatközlés, hanem teljesítmény. Egyediség: a forma, a tartalom és a mondanivaló egysége.

A védelmi idô 70 év, amit a szerzô, ill. az utolsó szerzôtárs halálától kell számítani (együttes mûnél, filmnél). Ha a cél eléréséhez szükséges, csak a vagyoni jogokat érintôen lehetséges a szabad felhasználás: iskolai oktatásnál, tudományos ismeretterjesztésnél. Idézésnél a forrás és a szerzô nevének megjelölése szükséges, ez van az átvételnél is (ami meghaladja az idézést), ha az nem szolgál jövedelemszerzést, vagy annak fokozását. Szabad még: a tény - híranyagok, tárgyalások anyagának, beszédeknek a felhasználása, de itt is szükséges a forrás megjelölése.

Felhasználási szerzôdéseket írásban célszerû megkötni, de most már nincs mûfajonként külön minisztériumi szabályozás, csak jelen tv. adja meg a szempontokat. A mû felhasználásához a szerzô, díjazás ellenében ad engedélyt, ami pl. lehet kizárólagos is. A szerzôdés határozott, vagy határozatlan idôre köthetô, s e körben a szerzôdésekre vonatkozó általános szabályok érvényesek. A lényeges feltételekben meg kell állapodni (a mû azonosíthatósága, a felhasználási mód és terjedelem megjelölése, a határidô rögzítése, az ellenértékben - díjazásban megállapodás stb.) Nagyjogos a szerzôdés, ha azt a szerzô egyénileg köti, kisjogos, ha közös jogkezelô szervezetnél kötik. Írásban kötelezô megkötni: a kiadói, és megfilmesítési szerzôdést.

A szoftverre és az adattárra a speciális és az általános szabályok az irányadók.

A reklámozás céljára megrendelt mû esetén a vagyoni jogok átruházhatók a felhasználóra, de a lényeges feltételekben itt is meg kell állapodni. (A felhasználás módja - mértéke, földrajzi terület, idôtartam, a reklámhordozó meghatározása és a díjazás.) Itt sem tekintendô az ötlet és a téma mûvészeti alkotásnak, ilyenné a feldolgozás minôsége, eredetisége, sajátossága teszi.

A filmalkotások, audiovizuális mûvek (fotokémiai vagy elektronikus út) szabályozása is kibôvült. Itt a megfilmesítési, ill. közvetlen filmalkotási szerzôdések kötôdnek meg. Itt a szerzôk: az irodalmi és zenemûvek alkotói, a rendezô, és mindazok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon hozzájárultak (pl. operatôr, táncfilmnél a koreográfus, a tudományos szakértô stb.).

A képzômûvészet, fotómûvészet, építészet, iparmûvészet, ipari tervezômûvészet (belsôépítészet), mûszaki létesítményének tervének jogi szabályozása is részletesebb. A reklám terén az un. alkalmazott mûvészet jelentkezik, egyébként az alkotás elsôsorban egyediként kerül nyilvánosságra. (pl. Picasso Békegalambja egyedi alkotás, azonban az abból készült plakát már az alkalmazott mûvészet) Grafikánál, fotónál a kifejezési mód és a forma áll szerzô jogi védelem alatt, ha a kompozíció sajátos (egyéni, eredeti). A mû kiállításához is szükséges a szerzô beleegyezése, kivéve közgyûjteményeknél. Reklámcélú felhasználáskor a képmás közzétételéhez az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges. Védelem illeti meg tehát a mûvészi fotót, de az egyszerû fényképet nem (riportkép, tárgyfotó). Új Btk. szabályt iktat be az 1997. évi CXXV. tv. 195/A §-a (1) kiskorúról pornográf kép készítése, forgalomba hozatala, kereskedése, hozzáférhetôvé tétele bûntett.

A munkaviszonyban készített mûnél a munkaszerzôdésbôl folyó kötelezettség kapcsolódik a vagyoni jogok gyakorlásához. Ha a munkáltató a mûvet más harmadik személyre, szervre ruházza át, feléled az un. engedélyezés szerepe, és a megfelelô díjazás igénye (tervezôintézetnél stb.). A szoftvernél nincsen ilyen joga az alkalmazottnak.

A mûnél: a., kereskedelmi értéket a kereslet-kínálat határozza meg (pl. B.Á.V. becslés, aukciónál a forgalmi érték)

b., A mûvészi értéket a hozzáértôk, szakértôk által felismert mûvészi minôség, a kvalitás határozza meg. Itt tehát kiemelt szerepet játszik a szakmai értékelés, amelynek minôségét az elsajátítható mesterségbeli tudáson felüli egyéni vonás, a mûvészet egészéhez való hozzájárulás, ill. többlet alakítja ki.

A M. Nk. Mûvészeti Alapja helyett a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány mûködik e területen. A mûvészeti alkotások szakvéleményezésében, zsûrizésében a vonatkozó névjegyzékben szereplô szakértôk mûködnek közre. Bírálják az alkotás mûvészi értékét, és pl. alkalmazott mûvészeteknél a rendeltetésszerû célra – a felhasználásra való alkalmasságot, és véleményezhetik a szerzôi díj mértékét.

Az elôadó mûvészek (audiovizuális téren is) és a hangfelvétel-elôállítók védelme. Ez rögzítésnél, sugárzásnál, többszörösítésnél, terjesztésnél, vezetékes továbbításnál érvényesül. A filmnél ez a jog az elôállítóé. Az érdekeltek itt is ragaszkodhatnak a névfeltûntetéshez, felléphetnek a torzítás, csonkítás, megváltoztatás, csorbítás ellen, ha az a becsületüket, hírnevüket sérti. Az un. „konzervzene" is ide tartozik. A kereskedelmi célú (reklám célú) felhasználásért fizetni kell.

A szerzôi és a szomszédos jogok közös kezelését egyesületek végzik, amelyeket az NKÖM vesz nyilvántartásba. Ezek non-profit szervezetek, csak fenntartásukat fedezhetik a befolyó díjakból. Irodalmi - zenei téren az ARTISJUS; egyéb alkotómûvészetnél (vizuális) a HUNGART; a filmalkotások alkotóit, gyártóit a FILMJUS; az elôadó-mûvészeti teljesítményeket a Mûvészeti Szakszervezetek Elôadói Irodája; a hangfelvétel-elôállítókat a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ); a reprográfia területét a Magyar Reprográfiai Szövetség képviseli és védi. Szerzôi jogbitorlás ellen is fel lehet lépni.

A jogdíjak mértékét évenként az NKÖM teszi közzé a Magyar Közlönyben (MK). E speciális terület esetleges vitás ügyeinél a bíróságok, hatóságok, természetes személyek megkereshetik a Szerzôi Jogi Szakértô Testületet szakvélemény adása céljából.

A Btk-ba 1999-ben iktatták be a szellemi alkotások fokozott büntetô jogi védelmét. A Nemzetközi Magánjog (1979. évi 13 tvr.) foglalkozik a személyhez fûzôdô jogokkal, a szellemi alkotások – szerzôi jogok területével. (egységes szerkezetben: MK 2001. IV. 5-i 40. száma)

B., A személyhez fûzôdô jogok védelme:

(Ptk. – 1959. évi IV. tv. 75–87 §-ig)

Foglalkozik a közszereplôkkel, akik többet kötelesek eltûrni, mint más természetes személyek. Egy 1998-as Legfelsôbb Bírósági (LB) ítélet szerint nem kifogásolható, ha a vélemény nem sérti a becsületet, az emberi méltóságot, s indokolatlanul nem bántó, sértô, vagy lealacsonyító. (+ az Alkotmány Bíróság 36/1994. (VI. 24.) ABh. számú határozata.) A tv. a névviseléssel is foglalkozik (névkizárólagosság elve; tudományos – irodalmi – mûvészeti - politikai területen felvett névvel is folytatható a tevékenység). Itt törekedni kell az összetéveszthetôség kizárására, mivel elsôbbség esetén a következô személy csak toldással, vagy elhagyással kell, hogy megkülönböztethesse a nevét. Jogi személyre is vonatkoznak a névviselés szabályai (hasonló, összetéveszthetô név használata kizárt). A jó hírnév védelmével, a helyreigazítással a sajtótörvény ismertetésénél már foglalkoztunk (LB 1993. + 1998. – közszereplô személyiség védelmi perénél a sajtószabadság nem járhat mások személyiségi sérelmével, mivel az ember külsô megjelenése is személyi védelem alatt áll. Itt nem vagyoni kártérítés – kárpótlás – is megállapítható.

LB 2000. – személyhez fûzôdô jogot sért a magánéletbe való indokolatlan, szükségtelen, önkényes beavatkozás – kiskorú terhessége, abortusza és ennek országos nyilvánossága a tömegkommunikációban.)

Képmással, hangfelvétellel nem lehet visszaélni. A képmás nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. Reklámnál ez kiemelten érvényes és egyéb vonzata is van, mivel ez kereskedelmi célú, üzletszerû felhasználás. Kivétel: eltûnt, körözött személy, de itt szükséges a hatósági engedély. Az elôadó-mûvészek hangfelvétel elôállítók produktumai is védelem alatt állnak. A magántitok, üzemi - üzleti titok kapcsolódik a személyes adatok védelméhez, az e téren történô esetleges visszaéléshez. Polgári igénnyel, követeléssel a Bírósághoz lehet fordulni.

A kegyeleti jog az elhunyt személyek védelmét védi, és megsértésénél felléphet a hozzátartozó, végrendeleti örökös, közérdek esetén az ügyész.

V. A védjegy

Ez jogi elnevezés, a hétköznapi használatban a márka megjelölést is használjuk, amely akkor válik védjeggyé, ha azt bejegyzik, lajstromoztatják.

A harmadik, jelenleg hatályos védjegytörvény az 1997. évi XI. tv. („a védjegyek és a földrajzi árujelzôk oltalmáról"). Végrehajtása a 19/1997. (VII. 1.) IM. sz.r. a bejelentések részletes alaki szabályaival foglalkozik.

A tv. célja és tárgya: a megkülönböztetô jelzés és a grafikailag ábrázolhatóság. A védjegy reklám téren az információk, a tájékoztatás sûrített, szimbolikus megjelenítôje; a marketing, a piaci bevezetés, a kapcsolatteremtés, a figyelemfelkeltés, a minôségjelzés, az ismert áruknál a piacmegtartás és bôvítés eszköze. A jó hírnevet, a piaci elismertséget, a tekintélyt védi, a fogyasztói hûséget, és bizalmat erôsíti.

A bejelentés elsôbbsége a védelem alapja, meghatározója. A lajstromozással 10 éves védelmet, kizárólagosságot élvez a kedvezményezett, és a védelmi idô megújítható. Fel lehet lépni az engedély nélküli használat (bitorlás), az azonossággal, hasonlósággal, összetéveszthetôséggel szemben, a jó hírnév sérelmének megvédése érdekében.

Nem tiltható meg a védjegy névhez való kapcsolódás, ha a termék - áru kereskedelmi forgalomba hozatalára történô feljogosításról van szó (pl. „Opel-Kiss" név használat stb.).

Jogutódlással a védjegy átszállhat, vagy használata licencia szerzôdéssel átruházható.

A Magyar Szabadalmi Hivatal jár el védjegyügyekben, államigazgatási eljárás keretében. Külföldi személyt csak szabadalmi ügyvivô, ill. ügyvéd képviselhet. A bejegyzés az un. árujegyzékbe történik (áruk, szolgáltatások felsorolása), amit érdemi, alaki vizsgálat, kutatás elôz meg. Sérelem esetén a Bírósághoz lehet fordulni (aki ügyfél volt az MSZH-nál, ill. az ügyhöz jogi érdeke fûzôdik).

Többek között van együttes védjegy, és tanúsító védjegy is.

Új szabályozás a földrajzi árujelzôk oltalmára vonatkozó rész. Eddig a nemzetközi kereskedelemben, hátrányban voltunk, s a szabályozással erôsítjük a magyar termékek piaci helyzetét, az irántuk való bizalmat.

A földrajzi árujelzô: a termékek földrajzi eredetének azonosítására alkalmas. Származási jelzés: olyan földrajzi jelzés, amely közvetlenül, vagy közvetve kifejezi a termék származását. Eredet megjelölés: valamely ország, táj, helységnevek, amely az onnan származó terméket jelöli meg, s amelyen tulajdonságait, minôségét kizárólag, vagy lényegében az adott földrajzi környezet határozza meg (természeti - emberi tényezôk, termelési kultúra, hagyományok). Lényeges különbség az, hogy az eredet megjelölésnél közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolat van. Döntô szerepet tölt be a termék minôsége, tulajdonsága és a földrajzi környezet között; a földrajzi jelzésnél e kapcsolat esetleges, azaz a termék köszönheti hírnevét, tulajdonságait a földrajzi környezetnek, függetlenül a természeti és emberi tényezôktôl.

A védjegy tekintetében különbözô nemzetközi (Uniós) egyezményeket, megállapodásokat ratifikáltunk, s váltunk tagokká. Az 1991-es brüsszeli EU megállapodásban vállaltuk a jogharmonizációt. 1993-ban, Brüsszelben egy másik megállapodást kötöttünk a megjelölések kölcsönös védelmérôl, amelynek 6. cikkelyének 2/b pontja szól a reklámról, amely lehet hamis, félrevezetô információ, továbbá leírás, védjegy megnevezés, felirat, ábra a csomagoláson stb.

A Magyar Védjegy Egyesület 1991-ben alakult meg. E körben használatos a logó, cégmonogram, embléma is.

A védjegy kritériumai:

a., szuggesztív legyen, valamely tulajdonságra utaljon;

b., könnyen felismerhetô, megjegyezhetô legyen;

c., esztétikus, mûvészi legyen, a vizualitásra hasson.

A védjegy értékét – ami lehet fiktív – az un. „hozadékelv" határozza meg:

a., az ismertség;

b., a piaci bevezetesség;

c., ráfordított beruházások mértéke;

d., a várható jövedelemtöbblet.

(Julius Meinl mondta: „A fogyasztók hajlandók megfizetni a minôséget. Néha a védjegy a minôség egyetlen kritériuma, tehát érdemes megszerezni!"

Beck Salamon: „A jó védjegy nem ismer országhatárokat, és minden nép nyelvét beszéli!")

LB 1997. A védjegy jogosulatlan használatának minôsül: nemcsak a termék jogsértô elôállítása, hanem az ilyen termék forgalmazása is (hamis termékjelzés, + ha az összetéveszthetôségig hasonló a megjelölés.)

LB 1998. Szómegjelölések összetéveszthetôségének vizsgálata során a nyelvtani szabályok is jelentôsek. (gyógyszernév)

LB 1999. Azonos, vagy hasonló áruk meghatározása: számítástechnikával kapcsolatos szolgáltatásra vonatkozó védjegylajstromozás iránti kérelem elbírálása során.

VI. Szerzôdési rendszer

A szerzôdések megkötésének rendjét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. – Ptk.) szabályozza a „kötelmi jog" részben. A reklámterületen vegyes szerzôdések köttetnek (vállalkozási, megbízási, bizományi, keretszerzôdés, külkereskedelmi szerz., kapacitás-lekötési szerz., opciós szerzôdés stb.), s idôtartam tekintetében lehetnek hosszú lejáratúak, határozott, vagy határozatlan idejûek. Mindig a reklámeszköztôl, ill. a kreatív tevékenység jellegétôl függ, hogy a szerzôdés mennyire legyen részletes. A szerzôdéseket nem címük, elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell értékelni, elbírálni.

A szerzôdés megkötésével, létrejöttével, kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság ellenszolgáltatás követelésére. A szerzôdési szabadság elvére figyelemmel a felek szabadon állapítják meg annak tartalmát, kivéve, aminek szerepeltetését törvény szabályozza. A szerzôdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, és úgy, hogy a felek a lényeges kérdésekben megállapodnak. (Megrendelés – megbízás – ajánlattétel s ennek visszaigazolása, az elfogadás visszajelzése.) Kötlevéllel un. blankettaszerzôdést is lehet használni szerzôdéskötésnél (biztosítási szerzôdés, garanciális célzatú megállapodás stb.), itt tilos az indokolatlan, egyoldalú elôny kikötése, vagy annak súrolása (médiavásárlásnál, közzétételi megbízásnál stb.). Az ajánlatnak megfelelô elfogadó nyilatkozat is létrehozza a szerzôdést, amit reklámnál a briefing (eligazítás) elôzhet meg.

Vállalkozásnál az eltérô tartalmú válasz új ajánlatnak tekintendô (reklámnál lehet: kommunikációs vagy kreatív tervezés; tanácsadás a marketing célok elérésére; klasszikus sajtótájékoztató – promóció rendezése; reklámeszközök elôállítása, kiválasztása; média javaslat ill. vásárlás; közzététel megrendelése – adásidô, felületek stb.) A szerzôdés melléklete általában a költségvetést is tartalmazza, amennyiben a felek ennek részletezésében állapodnak meg. Teljes budget – kezelésre is létrejöhet megállapodás. A jutalékban, a készkiadás megtérítésében, az esetleges részesedésben, továbbá speciális reklámszakmai kikötésekben is meg lehet állapodni.

A nélkülözhetetlen lényeges feltételek:

a., A felek megnevezése – kik kötik a szerzôdést? – itt célszerû az ügygazda, ügyintézô megnevezése mindkét fél részérôl.

b., A szerzôdés tárgyának meghatározása – mit kell szolgáltatni? – mennyiség, terjedelem, minôség, szabvány,

választék stb. szerint. Ez utal a szolgáltatás színvonalára.

c., A teljesítés határideje naptár szerint – mikorra kell teljesíteni? – lehet-e részszállítás. A határozott idejû szerzôdésnek az idôtartam végének lejártakor szûnik meg automatikusan; határozatlan idejûnél meg kell határozni a felmondási idô mértékét.

d., Az ellenszolgáltatás, a vállalkozási- megbízási díj összege – tehát mennyiért? – (ár, irányár, csúszóár, ritkán utókalkulációs ár, a honorárium – ügynöki jutalék kikötése; esetleges további fizetési feltételek, ill. kötbér, kártérítés és kamat kikötése.)

e., Továbbá: amit bármelyik fél lényegesnek tart (pl. speciális- szakmai feltételek; reklámszakmai felelôsség; teljesítés helye; esetleges kizárólagosság; szerzôi jogok kérdése; üzleti titokra történô utalás; a potenciális vásárlók ill. a célcsoport megjelölése stb.).

A szerzôdést – annak megkötése után – a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják (pl. pótmunka stb.).

A szerzôdés teljesítése során a feleket együttmûködési kötelezettség terheli, különösen, pl. a megrendelô pontos adatszolgáltatása; mindkét fél részérôl a közbensô intézkedések kezdeményezése, teljesítése. Akkor szerzôdésszerû a teljesítés, ha azt tartalmának megfelelôen, a rendeltetésszerû célja – és a felhasználásra – alkalmas módon teljesítik.

Az un. „ráutaló magatartás" is létrehozza a szerzôdést. Ez ugyan nem írásban történt meg, de az elkészült produktumot a megrendelô átvette, felhasználta, megfizette (pl. régi felek között kisebb jelentôségû, ill. volumenû ügyekben – telefonon sajtóhirdetés feladása).

A teljesítéskor célszerû átvételi- teljesítési igazolást kérni, ill. átadás-átvételi jegyzôkönyvet felvenni (pl. filmátvételnél). Ha szükséges; ki kell térni a tulajdonságokra, a minôségtanúsításra, a jótállásra, az eszközök – munkahelyek átadására, visszaadására.

A törvény szerint a szerzôdés lehet alkalmatlan, érvénytelen, hatálytalan, semmis.

Az általános szerzôdési feltételekben (pl. blankettaszerzôdésnél) törvényileg tiltott az indokolatlan, egyoldalú elôny kikötése, a gazdasági erôfölénnyel – a monopolhelyzettel – való visszaélés. A Gazdasági Versenyhivatal fellép e téren, az un. jogosulatlan kartellszerzôdésekkel szemben is (e tekintetben fogyasztóvédelmi szempontok miatt a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit módosította az 1997. évi CXLIX. tv.).

Késedelmes, ill. minôséghibás teljesítés, a meghiúsulás – lehetetlenülés – szerzôdésszegést eredményez, és szankciókkal jár. A minôségi – kellékszavatosságnál kérni lehet: kicserélést, kijavítást, árleszállítást, ill. súlyos esetben el is lehet állni a szerzôdés produktumának átvételétôl. Késedelemnél fontos a kár elhárítása, ill. esetleg bizonyítani kell, hogy a szerzôdés teljesítése során úgy járt el a kötelezett, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság az eredeti állapotot helyreállíthatja, és ha erre nincs alapos ok, vagyoni, ill. nem vagyoni kár megtérítésére kötelezheti a mulasztó felet.

A mennyiségi – minôségi kifogásolás rendjét változatlanul a 7/1978. (II. 1.) Korm. sz. r. melléklete határozza meg (Plusz fix határidô vállalása; közös szemlénél már esetlegesen szakértô bevezetése, és jegyzôkönyv felvétele; minimum követelmény, hogy a hiba okainak leírása, a kár mértékének pontos meghatározása szükséges. Értékcsökkenésnél az árengedmény mértékében meg lehet állapodni. Lehetséges szabvány szerinti mintavétel és a szavatosság is meghatározható. A jogsértést a kifogásolónak kell bizonyítania, pl. jelentéktelen hiba nem lehet az átvétel megtagadásának oka, ha a rendeltetésszerû használat lehetôsége fennáll.)

Reklámnál a komplex – fôvállalkozói szolgáltatás megnevezése: full service tevékenység. Ô felelôs az alvállalkozóinak, közremûködôinek, megbízottjainak tevékenységéért. Itt az un. „tükör" – szerzôdést kell megkötni, az idôbeni teljesítés érdekében. A vállalkozó a gazdálkodás üzletszerû folytatását végzi, és eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megbízott csak a tevékenység ellátására.

Megbízási szerzôdés: kreatív (alkotó) tevékenység, ügynöki szerzôdés. E téren ügyelni kell az összeférhetetlenségre.

A szerzôi jogvédelem alá esô alkotó tevékenység vállalására, szélesebb lehetôség nyílik: lektori, szerkesztôi, kiadással összefüggô tevékenység ellátása terén. A szerzôi jogi tv. tartalmazza az e körbe tartozó felhasználási szerzôdéseket, s itt ezen elôírásokat kell alkalmazni.

A szerzôdési vitákkal kapcsolatban a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Gazdasági Kamara Választott Bíróságához is fordulhatnak.

A reklám területén speciális jogvitát az LB. ritkán bírált el, mivel a reklámszerzôdésekre elsôsorban döntôen, az általános Ptk. szabályok az irányadók.

VII. Reklámetika

Az etika (görög: ethos) az erkölcsi követelmények meghatározója, melyeknek érvényesülését az általános, és a szakmai magatartási szabályok biztosítják. (a szakmák – iparágak szakmai – etikai kódexében a területre vonatkozó speciális elôírások, erkölcsi szabályok szerepelnek).

A Magyar Reklámetikai Kódex – és az egyéb kódexek is – un. „jogkövetô" szerepet töltenek be, és szakmai – etikai normagyûjteményt foglalnak össze. A Grtv. preambulumában (elôszavában) utal a szakmai önszabályozás gyakorlatának elismerésére. Hatálya kiterjed a Kódexet aláíró szervezetekre, ill. tagjaira (önkéntes alávetés – személyi hatály), az ezen túliak részére ajánlást tartalmaz.

Az 1975-ben megalakult MRSZ úttörô vállalkozása volt az 1981-es elsô Magyar Reklámetikai Kódex (továbbiakban: Kódex), amely a régiókban elsôként született meg, és amely a párizsi székhelyû Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén alapult, melynek utolsó módosítása 1997-ben volt. A rendszerváltás után 1991-ben került kiadásra a második Kódex. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) az 1996. márciusi megalakulása után belekapcsolódott az MRSZ mellett – társszervek bevonásával – a harmadik jelenlegi 1997-es Kódex kialakításába, mivel a I-es magyar Reklámtörvény is tükrözte a változó társadalmi – gazdasági – jogi környezetet, így a Kódexnek is meg kellett újulnia. (ez a jogkövetô szerep!)

Hatálya: Magyarországon érvényesül ezen szakmai – etikai normagyûjtemény, amelynek tárgyi hatálya a Magyarországon közzétett reklámokra vonatkozik.

Az értelmezô rendelkezéseknél figyelembe veszi a Grtv. fogalmi rendszerét, továbbá foglalkozik a társadalmi célú reklámmal (TCR); a támogatással – szponzorálással; a vásárlásösztönzéssel. A kifejezések értelmezésénél a mindennapi élet, és a szakma által elfogadott általános jelentése az irányadó.

Az alapelvek sokrétû szabályt tartalmaznak: a reklám törvényes, tisztességes, igaz legyen, hassa át a társadalmi felelôsségérzet, segítse a tisztességes verseny, a szólásszabadság szabályainak érvényesítését. Figyelembe kell venni a társadalom által elfogadott erkölcsi – etikai normákat, továbbá a közízlést is.

A reklám a szakma hírnevét, presztisét és általában a közbizalmat nem ingathatja meg.

Az általános reklámtilalmak és korlátozások (érintik a TCR-t is!):

– A fogyasztók bizalmával, tapasztalatlanságával,

hiszékenységével, esetleges tudatlanságával nem lehet

visszaélni, ill. azt kihasználni.

– A természeti, történelmi, tudományos, és kulturális értékek

megbecsülése kiemelt.

– A világnézet, a vallás esetleges sérelme védett,

s ezen szférához csak jó ízléssel, a tárgyhoz illô módon

lehet közeledni.

– A népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek, korosztályok

hátrányos megkülönböztetése tiltott, s ilyen nézeteket nem

támogathat a reklám.

– A nemzeti jelképek alkalmazása a reklámban, csak indokolt

esetben, és elôzetes engedéllyel lehetséges.

– Agresszív, erôszakos, törvénybe ütközô elemek, ill. ezek

összhatása nem ösztönözhet cselekedetre, ezeket nem

támogathatja, igazolhatja; félelemérzetet nem kelthet,

a TCR is csak a valós veszélyhez illô mértékben.

– Az emberi életet, egészséget, testi épséget, a környezetet,

a köz- és magántulajdont elemeivel, összhatásával

nem veszélyeztetheti.

– Gyógyszernél, gyógyhatású készítménynél, egészségügyi

cikkeknél, gyógyhatású élelmiszereknél, kozmetikumoknál

nem építhet egészségügyi szakemberek, szervezetek iránti

bizalomra, s ezzel nem élhet vissza.

– Az erotika, szexualitás öncélú felhasználása tiltott, ha azt

a reklám tárgya, témája nem indokolja. Az emberi testnek

a jó ízlés határai közötti ábrázolása lehetséges.

– A pornográfia, a megtévesztô és az összehasonlító reklám

tilalma a Grtv. 2001-es módosításában részletesen

szabályozott.

Továbbra is érvényes szabályozások:

– A reklám nem helyettesíti a vásárlási, szolgáltatási

szerzôdések részleteinek megismerését, tudomásulvételét.

– Kutatási eredményekkel, mûszaki- tudományos

kiadványok idézésével nem lehet visszaélni. Ugyanígy

a tudományos eredmények, kifejezések megtévesztô

használata tilos.

– A Grtv. módosítása is foglalkozik, – s a Kódex is

szabályozza – a kedvezmények, csereakciók stb.

feltételrendszerével, az elérhetôséggel, a csomagküldés

szabályaival.

– „Új" megjelölés csak a termék, szolgáltatás jelentôs

változásánál indokolt, és csak akkor is ésszerû ideig

szabad használni.

– A TCR megrendelôjét jól felismerhetôen kell megjelölni,

megnevezni.

– Anyagi támogatásra, adományozásra történô felhívásnál,

világosan meg kell jelölni a kibocsátó szervezet nevét,

legfontosabb adatait, és utalni kell a beérkezô adományok

rendeltetésére is.

– A reklámot azonosíthatóan, a megjelenési formától, és

a reklámeszköztôl függetlenül, világosan, felismerhetôen

lehet közzétenni. A hirdetési jelleg tehát egyértelmû legyen.

– A társadalmi célokra is hivatkozó gazdasági reklámból

a gazdasági jellegnek egyértelmûen ki kell tûnnie.

– A támogató (szponzor) neve, márkaneve, védjegye,

megjelölése, ezek feltüntetése a kiadványnál, mûsornál,

rendezvénynél stb. elengedhetetlen. Úgy kerüljön

a nyilvánosság elé, hogy a résztvevôk, nézôk, olvasók, hallgatók a szponzorálás tényérôl, tudomást szerezzenek.

(a szponzorálás „ellentételezései": pl.

- PR eszközökkel: sajtónyilatkozat, kiadványon névfeltüntetés

- Reklámeszközökkel: logó, reklámelhelyezése sportpályán, jól látható helyen, továbbá mezen,

ill. nyomtatásban történô megjelenítés.

- Termék elhelyezése: TV mûsornál – sorozatnál a szponzor termékeinek, szolgáltatásának beillesztése diszkréten, nem kiemelten úgy, hogy ne legyen konkrét termékreklám.

- Névhasználattal: névfelvétele sportmezre, vagy az esemény elnevezése – … gála, … kupa stb. -)

A reklám tartalma; a vizuális elemek, a hangzás, a megfogalmazás – esetleg idegen nyelvû elemek alkalmazásával – összhatásában legyen világos, félreérthetetlen, s a magyar nyelv szabályait, tisztaságát ne sértse.

A versenytörvénnyel összhangban tiltott más termékek, szolgáltatások hitelének rontása, támadása közvetve, vagy közvetlenül. Ugyanígy tilos olyan név, megjelölés, árujelzô használata, amelyrôl más termék, vagy szolgáltatás ismerhetô fel. Ide tartozik a reklámötletek átvétele is. A hasonlóság – összetéveszthetôség is félrevezetô lehet (szöveg, szlogen, zene-hangeffektus stb.).

A személyiségi jogok védelmével is foglalkozik a Kódex (név, képmás, hangfelvétel, nyilatkozat jogosulatlan felhasználása, az elhunyt személyek érdekeinek védelme, tehát a kegyeleti- jogok és érzés érvényesülése.)

Csak elôzetes hozzájárulással lehetséges telefonon, telefaxon, e-mailen stb. reklámot közölni.

Kiemelten jelentôs a gyermekek és fiatalkorúak védelme: a reklám kijelentéseinél, tartalmánál, vizuális és morális megjelenítésénél, hangeffektusánál jelentkeznek. Nem lehet sérteni a szellemi, erkölcsi fejlôdésüket – esetleg fizikai kárt is okozva – kihasználva a hiszékenységüket, tapasztalatlanságukat, kialakulatlan érzésvilágukat. A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a gyermekeknek, és fiatalkorúaknak a szülök, nevelôk iránti bizalmat. Bármilyen okból ne érezzen indíttatást a gyermek, ill. fiatalkorú, hogy idegen személyekkel kapcsolatot létesítsen a reklám ösztönzésére. Alkalmatlan reklámban ôk nem szerepeltethetôek.

Közoktatási intézményben, csak az intézményvezetô engedélyével lehetséges reklámozás, aki figyelembe veszi a termék, vagy szolgáltatás jellegét, tartalmát, a reklámmódszereket, a közzététel helyét. A vezetô azon jogát, hogy a reklám közzétételét saját hatáskörében engedélyezze, vagy tiltsa, nem szabad szerzôdésben korlátozni. Az iskolai reklám nem zavarhatja az oktató- nevelûmunkát, különös tekintettel az iskolai idôre, a tanítás rendjére, valamint a tanórákra. Kiemelten tilos az iskolai reklámban az erotika, ill. a szexualitás alkalmazása.

A szavatosság, jótállás (garancia) szabályainak világosan ki kell tûnniük.

Elsôsorban a reklámozó a felelôs a közzétett reklámért, de ha a kiléte nem állapítható meg, vagy igazolja a vétlenséget, a reklámszolgáltató és a közzétevô is felelôs lehet, tehát fennállhat, az un. egyetemleges felelôsség. A reklámszolgáltatónak a reklám elkészítésénél, a reklám közzétevôjének a közzétételnél úgy kell eljárnia, hogy a reklámozó helytállási kötelezettségének teljesítését lehetôvé tegye.

A Grtv. 2001 évi módosítása és az 1997 óta felmerült gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik a Kódex ismételt átdolgozását, korszerûsítését, s feltehetôen foglalkozik még a fentieken kívül, pl. az Internet reklámmal; konkrétabban a nyelvhelyességi szabályokkal; a gyermekek tekintetében a rossz magatartásminta kiküszöbölésével, s ezzel az erkölcsi fejlôdésük további segítésével.

/Megjelent: a „Média Ász“ 2001. szeptemberi, 19. számában

dr. Debreczenyi Ferenc

jogtanácsos