I. SZ. FÜGGELÉK

Mit mond a §?

A Média Ász 1998. március havi, 12-es száma tartalmazza a „Hogyan tovább? (Avagy: elemzések és gondolatok a reklám jogi szabályozásának körérôl)” c. tanulmányt (311–316. oldal). Jelen joganyag fentinek az I. sz. függeléke s az alábbiakban csak a változásokat, kiegészítéseket, módosításokat, új szabályozásokat közöljük 2000. június 30-ai lezárással.

A

Szellemi alkotások: a szerzôi jog.

A fent említett tanulmányban a vonatkozó fejezet (314–315. oldal) részben megváltozott, mivel az új 1999. évi LXXVI. „Szerzôi jogi törvény” (Szjt) 1999. szeptember 1-jétôl lépett hatályba és felváltotta az 1969. évi III. törvényt. (Megjegyezzük, hogy „a személyhez fûzôdô jogok védelme – Ptk 75-87§” – címû anyag, ezen fejezetén belül – 315. oldal elsô hasáb 12. bekezdés – változatlanul hatályos.)

A szerzôi jog

Elôzmények: hazánkban nagy múltja van a szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok megalkotásának és e körben már 1861-ben kihirdettek egy ideiglenes törvényt, mely többek között kimondja: „Az ész szüleményei is olyan tulajdont is képeznek, amely a törvény ótalma alatt áll!” Az 1875-ös Kereskedelmi törvény pl. már foglalkozott a kiadói ügyletekkel. Az elsô Szerzôi jogi törvény az 1884 évi XVI. tv. volt, amelyet Arany László kezdeményezett és Apáthy István terjesztett elô. Ezután született meg az irodalmi, mûvészeti mûvek védelmérôl szóló 1886-os Berni Uniós Egyezmény, amely a vagyoni értékû, forgalmazható szellemi tulajdonnal foglalkozik. Ezen egyezménynek Magyarország 1922 óta tagja, azonban a kihirdetése csak az 1975. évi 4. tvr-rel történt meg. A második szerzôi jogi törvényt a robbanásszerû mûszaki-technikai fejlôdés miatt (az 1921. évi LIV. tv.) volt szükséges megalkotni. Ezután következett a harmadik – a jelenlegi új szerzôi jogi törvénnyel hatályon kívül helyezett – 1969. évi III. tv.

Az Egyetemes Szerzôi Jogi Egyezményt (Genf, 1962) hazánk az 1975. évi 3 tvr.-rel hirdette ki. Ezen egyezménynek Magyarország 1971 óta tagja, ebben szerepelnek a szerzôk részére adandó minimum jogok és az ún. „Nemzeti elbánás elve”– Szerzôi jogi törvényeink minden esetben figyelembe vették a fenti nemzetközi, ún. Uniós Egyezményeket.

Kiemeljük, hogy a szoftver alkalmazása 1988-ban elsôk között Magyarországon született meg minisztériumi rendeletben, ugyanakkor pl. az Európai Unió vonatkozó szabályozása, irányelve a számítógépes programok védelmérôl csak 1991-es. A körülmények rákényszeríttették a jogalkotókat, hogy foglalkozzanak az „üres kazetta” jogdíjjal, a kábeltévé szabályozásával és többek között 1993-ban a Btk. bûncselekményként értékeli a szerzôi és a szomszédos jogok megsértését. Ez idôszakban a USA-val kétoldalú egyezményt kellett, hogy kössünk a szellemi tulajdon védelmérôl, mivel a „vadmásolások” miatt hazánkat feketelistára akarták tenni. Ezt az egyezményt az 1994. évi VII. tv-vel hirdettük ki. Ugyancsak 1994-ben emelkedett 50 évrôl 70 évre a szerzôk vagyoni jogainak védelme. Ezután az 1998. évi XLIV. tv-vel került kihirdetésre az 1961-es Római Egyezmény, amely az elôadómûvészek, hangfelvétel-elôállítók, mûsorsugárzó szervezetek szerzôi jogi védelmi kérdéseivel foglalkozik.

Az új Szerzôi Jogi törvény (1999. évi LXXVI-os tv. Magyar Közlöny 61-es száma, VII. 6-i megjelenés) a polgári jog körébe tartozik, s a Ptk. is kiemeli, hogy „a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak”. A reklámterület elsôsorban a kreatív tevékenység területén kapcsolódik a szerzôi joghoz.

A szabályozás célja: a szellemi javak, a szellemi tôke növelése, tehát az alkotó-teremtô szellemi munka hitelét hivatott hitelesíteni. Az indokolás külön kiemeli a „copy-right” jelentôségét és a további technikai fejlôdés követését. Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során már 1991. december 16-án aláírtunk Brüsszelben egy európai uniós megállapodást, amelyben vállaltuk e téren is a jogharmonizációt.

Az új Szjt. csupán reform, megújulás e téren, s a hazai szabályozás kontinuitását az eddigi értékek megóvását hivatott szolgálni. Ösztönzi az alkotókat, ugyanakkor a kulturális befektetôt is védi. Jelenleg az NKÖM ágazati irányítása alá tartozik az irodalmi, tudományos mûvészeti alkotások védelme.

Gyakorlati célja, hogy pl. CD-re csak más személyek részére történô másolás tilos, s az is egyértelmû, hogy CD-ROM-on, számítógépen, csak a teljes könyv, folyóirat, napilap másolása tilos, mivel itt fennáll a többszörözési veszély.

Az új szabályozás már figyelembe veszi a digitális technikát, a mûholdas sugárzást, a vezetékes mûsorközvetítés fejlôdését, az internetet (a nyilvánossághoz való közvetítés egyik esete, nem mûsorszolgáltatás, hanem tömeges magáncélú felhasználás). Teljesen új szabály, az úgynevezett „Reprográfiai jogdíj” fizetése, amely egy olyan átalánydíj, amelyet a fénymásoló gépek importôrjei fizetnek és a könyvek, folyóiratok, kották, fényképek szerzôi és kiadói kapják. Ez a jogdíj csak 2000. szeptember 1-jétôl kerül bevezetésre. A hangfelvételek védelmével kapcsolatosan kiemelendô annak a jelentôsége, hogy a terület 89,5%-a a világon 6 konszern kezében van. Magyarországon ez az arány 70%-os.

Az új Szjt. hatályon kívül helyezett sok minisztériumi rendeletet, így a tv-ben speciális szabályként jelentkezik: a szoftver (számítógépes programalkotás), a reklámozás céljára megrendelt mû, a filmalkotások területe kibôvült az audiovizuális mûvekkel és természetesen maradt, de egyértelmûbb lett a képzômûvészet, fényképészet, építészet, mûszaki-iparmûvészeti alkotások védelme.

A törvény hatálya elsôsorban a védelmet nyújtó állam területére korlátozódik, azonban figyelemmel a nemzetközi magánjogra, a nemzetközi (uniós) szerzôdések érvényesülésére jelentkezik a külföldiek tekintetében a belföldiekkel azonos elbánás elve. 1998-ban egy országgyûlési határozattal erôsítettük meg a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzôi Jogi Szerzôdésének, valamint az elôadásokról és hangfelvételekrôl szóló szerzôdések hatályosságát. Mivel e téren beszélünk az úgynevezett szomszédos jogokról, amelyek ugyancsak szerzôi termékek, s ezek: a találmány, a szabadalom, az ipari minta, továbbá a mûszaki, szervezési ismeretek, tapasztalatok és a vállalkozási, kutatási, tervezési szerzôdések új elgondolásai, megoldásai.

Itt jegyezzük meg, hogy a Nemzeti Kulturális Alap kulturális járulékkal terheli pl. a szakmai reklámanyagot, kereskedelmi katalógust, videofelvételt, hirdetést, sajtóhirdetést.

Mi részesül tehát szerzôi jogi védelemben?

Elsôsorban az alkotás, a mû, amelynek a szellemi tevékenységbôl fakadó egyéni és eredeti jellege mutatkozik (eredeti: ha a szokványos megfogalmazástól eltérô, egyéni sajátosságot mutat). Ez nem függ a mennyiségi, a minôségi, esztétikai jellemzôktôl, s az alkotás színvonalának értékítéletétôl, tehát független az esztétikai értékeléstôl (tetszik – nem tetszik). Kiemelendô, hogy az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, mûködési módszer vagy matematikai mûvelet nem védett. Az elôadómûvészek hangfelvétel-elôállítók, rádió- tv-szervezetek, filmelôállítók teljesítményei is védelemben részesülnek.

A mû szerzôje, jogosultja: aki a mûvet megalkotta, de védelemben részesül az átdolgozás, feldolgozás, fordítás is (a nyers szövegfordítás nem, csak a mûfordítás), ha egyéni eredeti jellege van. Az ARTISJUS vezeti a mûnyilvántartást, a jogutódok nyilvántartását, a jogosultak bejelentését, természetesen díjazás ellenében. A mûnyilvántartásból kitûnik az alkotás ténye és idôpontja.

A szerzônek személyhez fûzôdô és vagyoni jogai vannak. Új szabályozás, hogy a vagyoni jogok átruházhatók, a munkaviszonynál pedig átszállnak (pl. szoftver, adattár, reklámozás, megfilmesítés). Felhasználási szerzôdésben a vagyoni jogok határozatlan idôre is átruházhatók, megszûnt az eddigi 8 éves határ. Részlegesen is elidegeníthetô a vagyoni jog és külön szabály, hogy a munkáltatóra átszállt vagyoni jog továbbadás esetén már nem ingyenes, ekkor már a szerzônek díjazás jár. A személyiségi jogok nem ruházhatóak át, azokról lemondani sem lehet. (Névfeltüntetés, nyilvánosságra hozatal, visszavonás, szerzôség elismerése a mû egységének a joga, amely körben tilos a mû torzítása, csonkítása. Az a megváltoztatás, csonkítás, csorbítás tilos, ami a szerzô becsületére, hírnevére sérelmes.) A szerzô csak természetes személy lehet.

A kollektív (közös) mû az, amelynek részei önállóan felhasználhatók, szétválaszthatók (pl. zene, szöveg). A szerzôtárs és társszerzô fogalom megszûnt. Az együttesen létrehozott mû olyan közös alkotás, amelynek szerzôi nem, vagy alig nevesíthetôk. Szerzôi jogosult lehet az a szervezet vagy személy, amelynek, akinek irányítása alatt született a mû és azt nyilvánosságra hozta. Gyûjteményes, származékos alkotás: más mû átdolgozása, fordítása.

A szerzô engedélye szükséges (forgalomképes és átruházható vagyoni jogok tekintetében): a többszörözéshez, terjesztéshez, sugárzással vagy másként történô nyilvános közvetítéshez, más szervezet közbeiktatásával továbbközvetítéshez, továbbá átdolgozáshoz, kiállításhoz, haszonkölcsönbe adáshoz és magáncélú tömeges mûhasználathoz is. A mû címe, vagy a mûben szereplô jellegzetes eredeti alak kereskedelmi hasznosítását is engedélyeztetni kell. A díjazásnak az elért bevétellel arányosnak kell lennie. A felhasználás fogalma korszerûsödött tehát, és a felhasználási szerzôdés is egyszerûbb szabályozást nyert.

A többszörözés: hang- vagy képfelvételen történô rögzítés, az idôleges elektronikus tárolás és számítógépes hálózaton átvitt mûvek anyagi formában való elôállítása.

Reprográfiai készülékek, tartozékok árába kerül beépítésre a díj (más a fénymásolási szolgáltatás!). Reprográfiai díjat nem fizet: egyetem, könyvtár, múzeum, kutatóintézetek stb., általában költségvetési szervezetek.

A terjesztés (felhasználás): a mû eredeti példányának és másolatainak a nyilvánosság számára történô hozzáférhetôvé tétele (pl. elôadáson). Más szervezetnek történô haszonkölcsönbe adása és bérbeadása is ide tartozik (pl. film).

Jogkimerülés: ha a mûpéldányt engedéllyel létrehozták, a terjesztés a továbbiakban már nem gyakorolható. De bérbeadással, haszonkölcsönbe adással, behozatallal igen.

Az elôadás lehet hagyományos-élô vagy mûszaki eszközzel, módszerrel történô: filmvetítés, hangszórón sugárzás, képernyôn történô sugárzás (tv, számítógép). Nyilvános elôadás: ha a nézôk, hallgatók köre meghaladja a „családiasság, háziasság” körét.

Egyéb fogalmak

Az ötlet: motívum, stílus, technika, hatásos kreatív elemek, kombinációk (a szlogen is ide tartozik!). Az ötlet nem védett és így lehetôség nyílik, hogy az adott témára más szerzô a maga egyéni látásmódjával létrehozza sajátos, eredeti alkotását.

Konkrét, önálló alkotói forma: forgatókönyv, reklám arculatterv, reklámterv. Ez már a megvalósulás adott foka.

Szellemi teljesítmény: stíluselemek kombinációja, a mûvész alkotó egyéni ábrázoló ereje. Ez már túlmegy a tény és adatközlésen, ez már teljesítmény.

Egyediség: a forma, a tartalom és a mondanivaló egysége.

Védelmi idô: hetven év, amit az utolsó szerzôtárs halálától kell számítani. Itt új szabályozás, hogy a védelmi idô a filmnél az utolsó szerzô (alkotó) halálától számít.

Szabad felhasználás:

Ez csak a vagyoni jogokat érinti és addig terjed, amíg a cél eléréséhez szükséges: iskolai oktatásnál (tankönyv, segédkönyv iskolai célra), tudományos ismeretterjesztés.

Idézésnél a forrásnak és a szerzônek a neve – megjelölése szükséges (pl. diplomamunkánál is)

Átvétel: mértéke meghaladja az idézést.

Nem tartozik a szabad felhasználás körébe, ha az jövedelemszerzést, vagy annak fokozását szolgálja (ez vonatkozik számítógépre és elektronikus hordozóra is).

Szabad felhasználás még: tények, híranyagok, tárgyalások, beszédek közlése, itt azonban a forrás megjelölése szükséges (pl. mûveknek bírósági vagy hatósági eljárásban, bizonyításra való felhasználása). A televízió díszletként alkalmanként felhasználhat alkotásokat, itt a nevet sem kell feltüntetni. Nyilvánosan kiállított képzô-, fotó-, iparmûvészeti és ipari tervezômûvészeti tevékenység, alkotás is szabadon felhasználható. Ide tartozik még fogyatékos személyek igényeinek kielégítése is.

Felhasználási szerzôdések:

E téren a mûvelôdési minisztérium nagyon sok részszabályozást adott ki, amelyek most a liberalizálással megszûntek, mivel ezen területet is a piacgazdaság viszonyaihoz, igényeihez kellett igazítani. A változásban a jogalkotó figyelembe vette a hazai gazdasági, jogrendszeri változásokat. A szerzôdéseket – mivel gazdaságilag egyenlôtlen felekrôl van szó általában – írásban kell kikötni, azonban pl. napilapokba, folyóiratokba leadott cikkekre felek nem kötnek írásos szerzôdést. E téren is szerzôdési szabadság van, azonban kiemelendô, hogy vita esetén – ami nem szerepel a szerzôdésben – azt a szerzô javára kell értékelni.

A szerzô a szabad megállapodással, díjazás ellenében engedélyt ad a felhasználásra, amely pl. kizárólagos is lehet, azonban itt csak a jogszerzô fél lehet a felhasználó. A szerzôdés ezen felül határozott vagy határozatlan idejû lehet, de pl. jelenleg ismeretlen felhasználási módra nem terjed ki, de pl. jövôben alkotandó mûre igen. (Nagyjogos a szerzôdés, ha a szerzô, illetôleg jogosultja azt egyénileg köti; kisjogos a szerzôdés, ha közös jogkezelô szervezet köti.)

A Ptk. általános szabályai e téren is betartandók és jelentkezik a felek akaratát tükrözô szerzôdési szabadság, szerepet kapnak az általános szerzôdési feltételek. Ki nem kerülhetô lényeges feltételek: a mû azonosítása, a felhasználási módja, a terjedelem megjelölése (fizikai, földrajzi, idôbeli) az esetleges kizárólagossági kikötés kiemelése, a felhasználási engedély ellenértéke, nevezetesen a díjazás. Felhasználási módként esetlegesen megjelölhetô a „szükséges mód”.

Továbbra is külön szerzôdést kell kötni a kiadói szerzôdésekre, itt jelentkezik a ©(Copy-right = szerzôi engedély a kiadáshoz), ezen megállapodás csak magyar nyelvû felhasználásra vonatkozik, ide tartozik a lektorálás, szerkesztés és a fordítás is. A szlogenek tekintetében, csak a fent említett mûpéldányvédelem kezdeményezése a megoldás.

A bíróság módosíthatja a szerzôdést, mivel a felhasználás kapcsolódhat az elért bevételhez, és ha itt feltûnô értékkülönbség, aránytalanság mutatkozik és az lényeges, jogos érdeket sért, beléphet az ún. „besteller-klauzula”. Itt tehát a bíróság pótkifizetésre kötelezheti a kiadót és e körben a felhasználás módja és mértéke tekintetében tájékoztatást köteles adni.

A megfilmesítési szerzôdések megkötése is kötelezô.

A szoftver területén speciális szabályok jelentkeznek és az új tv. a védelem lehetôségét pontosította. A szoftver nem irodalmi mû, de az erre vonatkozó általános szabályok azért irányadók. Itt az jelenti az eredetiséget, ha az adott szoftver a szerzô saját szellemi alkotása.

Az adattár: egyéni, eredeti jellegû szerkesztés és ennek is speciális a szabályzása.

A reklámozás céljára megrendelt mû: új speciális rendelkezés született az üzleti élet gyakorlati igénye miatt. A felek általában egyösszegû díjazásban állapodhatnak meg, de itt is érvényesülhet a fenti besteller klauzula. A vagyoni jogok itt a felhasználóra átruházhatók, mégpedig „mindenfajta” ismert felhasználási mód tekintetében. A tv. itt is utal az ún. lényeges feltételekre: a felhasználás módja, mértéke, a földrajzi terület, az idôtartam, a reklámhordozó meghatározása és a díjazás. Meglévô mû tekintetében is lehetséges megállapodás, ha van ennél reklámcélú felhasználási lehetôség. Ez elsôsorban a globál reklám területén jelentkezik. E téren „szabad felhasználás” nincs. A reklám terén sem védett az ötlet, illetve a téma, mivel ez nem mûvészi alkotás, ezzé a feldolgozás minôsége, eredetisége, sajátossága teszi. (Itt jelentkezik a reklámszakember szerepe.)

Filmalkotások és audiovizuális mûvek: (fotókémiai vagy elektronikus út a módszer)

Ezen fejezetet is pontosította a jogalkotó. E körbe tartoznak a játékfilmek, tévéfilmek, reklám- és dokumentumfilmek (pl. referenciafilm), animációs és ismeretterjesztô filmek.

A film elôállítója (producere) a szervezômunkát, finanszírozást végzi. Azonban a hitelt nyújtó, szponzoráló, megrendelô nem lehet szerzô. (Az USA-ban a szerzôi jogokat a producer gyakorolja – ld. Oscar-díjak kiosztása.) Szerzôdésfajták: a megfilmesítési vagy a közvetlen filmalkotási szerzôdések. Itt fontos az elfogadási döntést befolyásoló szinopszis (rövid, kivonatos tartalmi ismertetô) szerepe.

A szerzôk az irodalmi és a zenemûvek szerzôi, kiemelten a rendezô és akik a film egészének kialakításához alkotó módon hozzájárultak (pl. operatôr, tudományos filmnél a szakértô stb.). Az utolsó, befejezô vágás joga elsôsorban a rendezôé, s ezután történhet a végleges változat elfogadása (reklámfilmnél célszerû átadás-átvételi jegyzôkönyvet készíteni vagy teljesítési igazolást kérni az utólagos indokolatlan reklamáció miatt. Ha a felek másképp nem állapodnak meg a film vonatkozásában, a képviselô a rendezô.

A megfilmesítési szerzôdést négy éven belül realizálni kell, a forgatókönyvet hat hónap alatt kell elfogadni, s közbeni felmondás esetén arányos díj jár. A „remake-jog” tíz év után feléled (ezután egy már forgalmazott filmbôl új más feldolgozást lehet készíteni).

Képzômûvészet, fotómûvészet, építészet, iparmûvészet, ipari tervezômûvészet (belsô építészet is), mûszaki létesítmények terve.

Szerzôi védelem alá fénykép, ábra, mûszaki rajz csak akkor kerül, ha eredeti alkotás és kompozíciója sajátos. A reklámgrafikánál, fotónál is védelemben részesül a kifejezési mód és a forma. A reklámterületen az alkalmazott mûvészet jelentkezik, egyébként a mûvész eredeti alkotásáról beszélünk. A jogosulatlan megváltoztatás elleni fellépés itt is érvényesül (ld. fent a személyhez fûzôdô jogoknál). A tervezôknél nevük és a mû elôállítási idejének feltûntetése kötelezô. A mûvet akkor lehet bemutatni, róla felvételt készíteni, ha az méltányos érdekeket nem sért.

A képzômûvészetnél szabad felhasználás lehetôsége:

– ha az alkotás szabadban áll, illetve szabadban van

– nyilvános helyen (nyilvánosságnak átadott helyen)

– állandó jelleggel van ott.

Fentieknél a felhasználáshoz hozzájárulás ugyan kell, de díjazás nem jár. A tudományos, ismeretterjesztô elôadásnál, iskolai oktatásnál e téren is érvényesül a fentiekben ismertetett szabad felhasználás.

A mû kiállításához a szerzô beleegyezése szükséges, közgyûjteményi kiállításnál még ez sem szükséges, díjazás nem jár, azonban a szerzô nevét fel kell tüntetni.

Kereskedelmi tevékenységnél a fentiekben ismertetett „követô jog” érvényesül és 5% szerzôi jogdíj fizetendô, és esetlegesen az értéknövekedésbôl is jár részesedés.

A munkaviszonyban készített mû tekintetében érvényesül a munkaviszonyból folyó kötelezettség és a felhasználási, vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Itt kiemelt a munkaszerzôdés szerepe. Másra történô átruházásnál engedélyezés és „megfelelô” díjazás jár (pl. tervezôi intézet stb.). A szoftver területén az alkalmazottnak ez a joga nem érvényesül.

A képmásnál (megrendeltnél is) az ábrázolt személy hozzájárulása kell általában a szerzôi jog gyakorlásához, különösen a reklámcélú felhasználáshoz. Fotónál is érvényesül az egyéni, eredeti jelleg kritérium és itt kötelezô jogkezelés szükséges (ld. az alábbiakban). Az egyszerû fénykép: a riportkép és a tárgyfotó, ezeken célszerû a készítô nevének és a nyilvánosságra hozatal évének feltüntetése az esetleges utólagos viták miatt.

A mû értéke:

a) kereskedelmi érték – amelyet a kereslet és a kínálat határoz meg (pl. BÁV vagy aukció forgalmi érték!)

b) mûvészi érték – a hozzáértôk, szakértôk által felismert mûvészi minôség, kvalitás (pl. Magyar Nemzeti Galéria értékelése stb.) Itt szerepet játszik a szakmai értékelés és az elsajátítható mesterségbeli tudáson felüli egyéni, a mûvészet egészéhez való hozzájárulás, illetve többlet, amely ezt kialakítja.

A M. Nk. Mûvészeti Alapja helyett megalakult a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány. 1982-tôl szabad az alkotótevékenység gyakorlása, de a közzététel elôtt zsûrizés célszerû és szükséges.

A zsûri feladata:

a) az alkotás mûvészi értékének bírálata

b) a felhasználásra, a rendeltetésszerû célra való alkalmasság c) és a szerzôi díj mértékének véleményezése.

(az 1999. március 26-i Kulturális Közlöny tartalmazza a Képzô és Iparmûvészeti Lektorátus – KIL – közleményét: „a mûvészeti alkotások szakvéleményezésében közremûködô szakértôk névjegyzéke.”)

Az elôadómûvészek védelme: (az audiovizuális területre is kiterjed!) ide tartozik a rögzítés, a sugárzás, a terjesztés, a többszörösítés és a vezetékes továbbítás. A filmnél ezen jog gyakorlása az elôállítóé és itt díjazás is jár. A névfeltüntetés igénye a területen fennáll. A torzítás, csonkítás, megváltoztatás, csorbítás elleni védelem akkor érvényesülhet, ha a becsületet, hírnevet érinti, sérti.

A hangfelvétel- elôállítók védelme ugyanide tartozik és ez fennáll a konzervzenénél is. A kereskedelmi célú felhasználásnál külön kell fizetni. Fenti területen a védelmi idô 50 év. Közös jogkezelés: az NKÖM a Magyar Közlönyben megjelentette a szerzôi és szomszédos jogok közös kezelését végzô egyesületek nyilvántartási szabályait és jegyzékét (16/1999. XI. 18. NKÖM). Ezen szervezetek a szerzôk és a felmerülô ügyek nyilvántartását végzik, felosztási szabályzatot készítenek, non profit szervezetek és a befolyó pénzekbôl csak a fenntartásokat fedezhetik. A jogelôd az 1952-ben megalakult és 1997-ben megszûnt Szerzôi Jogvédô Hivatal volt.

1997-ben és 1998-ban folyamatosan megalakultak a különbözô közös jogkezelô szervezetek, amelyek évenként közzéteszik tarifáikat:

a) irodalmi – zenei: ARTISJUS

b) egyéb alkotómûvészet: HUNGART (vizuális)

c) filmalkotások: FILMJUS (alkotók és gyártók)

d) elôadómûvészi teljesítmények: Mûvészeti Szakszerve-

zetek Elôadói Irodája (ezen szervezet elsôsorban

a kereskedelmi célú felhasználással foglalkozik)

e) hangfelvételek, elôállítók: Magyar Hanglemezkiadók

Szövetsége (MaHaSz)

Mint említettük, a jogdíjak megállapítása évenként történik, s ezeket az NKÖM hagyja jóvá (továbbá nyilvántartja ezen szervezeteket, intézi a bírósági bejegyzéseket és gyakorolja az állami felügyeletet.)

Az ARTISJUS díjszabásában rendezi az irodalmi, zenemûvek nem színpadi nyilvános elôadásáért a sugárzott mûvek vezetékes továbbközvetítéséért, a mechanikai minimum jogdíjakért, magáncélú másolásnál az üres kazettadíjakért, továbbá a kereskedelmi célú hangfelvételekért (MRTV) fizetendô díjakat.

(Érintettek: diszkók, szállodák, áruházak, üzletek, kiállítótermek, múzeumok, üzemanyagtöltô állomások, eseti vásárok, árubemutatók, kiállítások, hajók, autóbuszok, vonatok, strandok, uszodák és a közelmúltban bevezetett telefonzene díj.)

A vendéglátó egységeknél a díj függ attól, hogy az egység mekkora befogadóképességgel rendelkezik, milyen jellegû, mi a nyitvatartási ideje. Más a falusi italbolt rádió- és zenegépdíja, mint a bárok, masszázsszalonok díjai.

Magáncélú másolásnál jelenleg – 2000-ben – az üres audiokazetta díja 60 percesé: 17,- Ft, 90 percesé: 25,- Ft, az üres videokazetta díja 180 percesé: 50,- Ft, 240 percesé: 69,- Ft + 25% áfa.

A közös jogkezelés monopol helyzetben van, és kb. 150 éves múltra tekint vissza. Alkalmaz kedvezményeket, átalánydíj rendszereket, támogatja a digitális technikát, a dinamikus mûszaki fejlôdést és igyekszik gátolni a piacuralmi helyzettel való visszaélést (kartelljogok).

A bitorlás megakadályozására mûszaki intézkedéseket hoznak (pl. dekóderek használata), biztosítják a jogkezelési adatok védelmét. Az e területen érvényesülô bírság megszûnt, azonban kártérítést most is lehet kérni és intézkedni a jogsértô gazdagodás elvonása iránt.

Szerzôi Jogi Szakértô Testület (szervezetérôl, mûködésérôl a 156/1999, XI. 3. Korm. sz. r. intézkedik). A testületet a Magyar Szabadalmi Hivalat mûködteti a választott bírósági eljárás szabályai szerint (86/2000, VI. 15. Korm. sz. r.). A tagokat 5 éves idôtartamra nevezik ki. Az eljárás során 3–5 tagú tanácsban döntenek. Peren kívüli megegyezés lehetséges és a tanács javaslatot is tesz az ügy rendezésére. A tárgyalás során a felek egyenlô elbánásban részesülnek és álláspontjaikat kifejthetik.

Esetenként tagjai sorából ún. Egyeztetô Testületet is létrehozhatnak, megállapodást köthetnek a tagok és rendkívüli esetben bírósághoz is fordulhatnak. A határozat soronkívüliséget élvez és felhívhatják a marasztalt szervezetet önkéntes teljesítésre, s az ügyben szakértô is közremôködhet, az esetleges végrehajtás során a rendôrséget is igénybe lehet venni. Az Szjt. 1999. szeptember 1-jétôl lépett hatályba, azonban a reprográfiai díjjal kapcsolatos hatálybalépés csak 2000. szeptember 1.

A

Büntetô Törvénykönyv (Btk.) is módosításra kerül az új Szjt. kapcsán: 1999. évi CXX-as tv. (MK 120 – XII. 23.)

– 195/A§: tiltott pornográf felvétel készítése kiskorúról

– 213§/a/ engedély, vagy nyilvántartásba vétel nélkül sajtótermék elôállítása, terjesztése

– 329§ /1/a/ más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel és ezzel vagyoni hátrányt okoz

b) szellemi alkotás hasznosításából részesedés kérése,

vagy jogosultként történô feltüntetés

c) szellemi alkotás: irodalmi, tudományos, mûvészeti

alkotás, találmány, használati minta, ipari minta, mikro-

elektronikai félvezetô termék topográfiája (helyrajz,

terület leírása) és az újítás.

– 329/A§ szerzôi vagy szomszédos jogok megsértése, haszonszerzés céljából, vagyoni hátrány okozásával

– 329/B§ a fentiekkel kapcsolatos mûszaki intézkedések (jogkezelési adat meghamisítása, iparjogvédelmi jogok megsértése

B

A „Hogyan tovább?” (lezárva: 1997. december 31-én) címû tanulmány sorrendjében az alábbiakban közöljük a jelentôsebb jogszabályváltozásokat 1998. január 1-jétôl 2000. június 30-ig. (Megjegyezzük, hogy a MRSZ havi „Tájékoztató”-iban évenként az elôzô évi a reklámszakmát érintô új jogszabályokat a „Mit mond a §?” címszó alatt rendszeresen, teljes körben közöljük!)

Belföldi reklámszabályozás (MK = Magyar Közlöny)

– 1/1998. (I. 23.) KTM-MKM „A mûemlékvédelem, a Világörökség jegyzékbe felvett védett területen a reklámok elhelyezésének engedélyezésérôl, a fennmaradások felülvizsgálatáról”. (MK, 3.)

– 60/1998. (III. 27.) Korm. sz. r. „a sajtótermékek köteles példányának szolgáltatásáról és hasznosításáról” (MK, 26.)

– 1998. évi XLII-es tv. (MK, 90. – X. 2.)

– „Az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl szóló Egyezmény kihirdetése.” (egységes szerkezetben – 10-ik cikk: a véleménynyilvánítás szabadsága)

– 20/1998. (XII. 27.) EüM „a gyógyszerek reklámozásáról szóló 24/1997 (VIII. 14.) NM sz. r. módosítása (figyelmeztetô felirat vagy közlés – 7mp – MK, 119.)

– 1999. évi XLII. tv. (MK. 34. – IV. 23.) „a nemdohányzók védelmérôl, a dohánytermékek fogyasztásának és forgalmazásának egyes kérdéseirôl” (6§ - csomagoláson figyelmeztetô felirat. – hatályba lépett 1999. szeptember 1-jén).

– 1999. évi LXIII-as tv. (MK. 54. – VI. 21.) „a Közterület Felügyeletrôl.” (27§ – a közterület fogalma. – hatályba lépett 2000. január 1-jén.

– 1999. évi LXIX-es tv. „a szabálysértésekrôl” (MK. 57. – VI. 28.)

31§ (3/4/ bekezdés a közterület fogalma – 145§ a szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma – hatálybalépés 2000. március 1-tôl.

Fenti törvény végrehajtási rendelete a 218/1999 (XII. 28.) Korm. sz. r. (MK. 125. – hatálybalépés 2000. január 1.) – 1§ /1/3/4/ fogalmak, 8§ hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés, 71§ áru hamis megjelölése, 148-149§ sajtó szabálysértés.

– 1999. évi LXVIII-as tv. (MK. 57. – VI. 28.) „Az 1993. évi LXXIX-es számú a közoktatásról szóló tv. módosítása. (56§ - az iskolai reklám szabályozása, - hatályba lépett 1999. szeptember 1-tôl.

– 1999. évi LXXV-ös tv. (MK. 60. – VII. 5.) „A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggô egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvény-módosításokról.” (maffia törvény csomag!) „4§ értelmezô fogalmak, 11§, 12§ (ld. lent) és 67§ hirdetési tilalom: szexuális szolgáltatás hirdetése, 37§ kép és hangfelvétel készítése, 41§ Internet stb. – hatályba lépés 1999. szeptember 1-jétôl.”

(11§ „Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítô, illetve más berendezés útján szexuális szolgáltatást felajánlani, azt hirdetni vagy ilyen cselekményekben közremûködni.”

12§ (1) „Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy mûsorszolgáltatást nyújtó szervezet közremûködik szexuális szolgáltatás hirdetésében, a szervezet üzemeltetôje – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve hirdetésenként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedô közrendvédelmi bírsággal sújtható.

(2) A közrendvédelmi bírság alkalmazása a rendôrség hatáskörébe tartozik.”)

– 104/1999. (VII. 6.) Korm. (MK. 61.) „Az 1988. évi I. tv. –

KRESZ – végrehajtási rendeletének, a 30/1988. (IV. 21.)

MT. sz. r. módosítása (5§ /2/ reklámhordozó eltávolítása stb.)

– 13/2000. (V. 12.) ABh. (MK. 46.) „A nemzeti jelképek, - véleménynyilvánítás” (AB. = Alkotmánybíróság)

– 14/2000. (V. 12.)ABh. (MK. 46.) „Jelképek: sarló-kalapács, a vörös csillag, a horogkereszt, az SS jelvény, a nyilaskereszt használatának tilalma.”

– 66/2000. (V. 19.) Korm. (MK. 49.) „A Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó 137/1998. (VIII. 18.) Korm. sz. r. módosítása. („lapkiadás . . . : elektronikus adathordozón, on-line rendszeren történô továbbítás, hozzáférés.”

A reklám és „környéke”

Médiatörvény

MK, 92. – 1998. október 9. „Az ORTT ügyrendje”

Védjegy

– 30/1998. (II. 18.) OGYh. „A Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerzôdés megerôsítésérôl” (MK. 21 – OGYh= Országgyûlési határozat)

– 1999. évi LXXXII-es tv. (MK. 82. – IX. 15.) – fenti OGYh. kihirdetése.

– 1999. évi LXXXIII-as tv. „A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolodó 1989. évi jegyzôkönyv kihirdetésérôl – (MK. 82. – IX. 15.)

Megjegyzés: a Média Ász 2001 márciusi, 18-as számában folytatjuk a reklámterületet érintô példatár közlését, 1999. július 1-jétôl 2000. december 31-ig terjedô idôszakra.

dr. Debreczenyi Ferenc