Állásfoglalások

a reklámterület jogi-etikai eseteinek körébôl

(folytatás)

A Média Ász 13. – 1998. ôszi számában fenti címmel már megjelent egy válogatás, amely tájékoztatást kíván nyújtani a reklámmunka gyakorlati és kreatív részéhez. Az alcímek változatlanok, azonban bizonyos tekintetben a példák köre bôvült (Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség, ÖRT anyagai); az elôzô anyag lezárása 1998. VI. 30-a volt, a jelenlegié pedig 1999. VI. 30.!

Jelen anyag a Reklámtörvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok ismeretének feltételezésével készült. (lásd: „Hogyan tovább?” – Média-Ász 12. – 1998. tavaszi számában is).

Rövidítések: Legfelsôbb Bíróság – LB, Fôvárosi Bíróság – FB, Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa – VT, Szerzôi Jogi Szakértô Testület – SZJSZT, Törvény – tv.

I. BELFÖLDI REKLÁMSZABÁLYOZÁS

(lásd még a többi fejezetnél is, különösen a II. és VI-nál)

1997. LB A munkáltató érdeke, hogy bizonyos képzettségek, képességek birtokában lévô munkavállalót alkalmazzon, így minôségi cserét hajtson végre. A szempontokat szabadon eldöntheti, mivel az a munkáltató gazdálkodásával, vezetésével kapcsolatos kérdés; kivéve, ha jogszabály a munkakör betöltésével kapcsolatban konkrét elôírást alkalmaz.

Az ügyben egy kereskedelmi propaganda fôelôadóról volt szó, aki PR osztályon dolgozott, szponzori kapcsolatokat bonyolított munkakörében. A munkáltató a szakismeretet, képzettséget, idegen nyelvtudást figyelembe véve személyi változást tartott szükségesnek, a felsôfokú reklámszakvizsga ellenére is, amely ugyan felsôfokú szakképesítésnek minôsül, de nem felsôfokú iskolai végzettségnek.

1997. LB A szerencsejáték üzletszerû gyakorlása engedélyhez kötött tevékenység. A pénznyerô automatákhoz kapott „bizonyítvány” nem jogosít fel szerencsejáték-szervezô tevékenységre, itt a személyi, tárgyi, gazdasági feltételeket külön vizsgálják.

(jelenleg folyamatban van az alaptörvény módosítása, és feltehetôen nem lesz elég a bejelentés, hanem engedély szükséges a tevékenységhez. Jelenleg az ajándéksorsolást 10 nappal megelôzôen kell bejelenteni, az csak közjegyzô jelenlétében történhet és utólag pontos elszámolást kell küldeni a Szerencsejáték Felügyeletnek.)

II. REKLÁMFELÜGYELET

A VT állásfoglalása, határozatai a VI. fejezetben találhatók.

Jelen címszó alatt a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség rendelkezésünkre bocsátott anyagát közöljük:

1998 óta foglalkoznak intenzívebben az új fogyasztóvédelmi törvény alapján a reklámterülettel. A gyógyszerek, gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású termékek e vonatkozású vizsgálata 1998.-ban összesen 665 gyógyszertárban, 9924 termék + szóró anyagok tekintetében történt, országosan. Az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (OGYI) véleményeztették a vizsgálati eredményeket , s megállapítást nyert, hogy több gyártó, forgalmazó reklámanyaga nem felelt meg a jogszabályi elôírásoknak, ezért is kezdeményezték a gyógyszerreklámra vonatkozó 24/1997.(VII. 14.) NM rendelet módosítását, amely a 20/1998. (XII. 27.)

EüM rendeletben történt meg. (pl. tv, rádióadásnál a figyelmeztetô szöveg 7 másodperc, szabadtéren maradt a 10%-kos arány).

A jogszabálysértések elsôsorban a rendeltetésszerû alkalmazáshoz szükséges tájékoztatás hiányából adódtak, továbbá a legfontosabb mellékhatások feltüntetése is sok esetben hiányzott a tájékoztatókból. Több gyógyszertárban azzal követtek el szabálysértést, hogy nyilvánosan kirakták az orvosi vényre kapható gyógyszerek ismertetôjét is. A közterületen, szabadtéren minimális volt a reklámozással kapcsolatos jogsértés.

Az 1999-es utóvizsgálat pl. lázcsillapítónál, köhögés elleni gyógyszernél, sebkezelô szernél állapította meg, hogy az ismertetôkbôl hiányzott az ellenjavaslatok feltüntetése (pl. veszélyes a túladagolás, más orvossággal nem szedhetô, orvosi utasítás nélkül csak két-három napig szedhetô, köhögés elleni szert csak orvosi ellenôrzéssel szedhet asztmás beteg és gyomorfekéllyel küszködô, továbbá nem szedhetô terhesség és szoptatás alatt).

A mellékhatások ellenjavaslatok hiányával kapcsolatban három gyógyszergyártót büntettek meg 200 ezer, 500 ezer és 800 ezer forint bírságolási összeggel, amelyeknél kikérték az OGYI-nak mint szakhatóságnak a véleményét is. Az esetek közül egynél ismert személyiség ajánlása is kifogás tárgyát képezte. Tizenegy sajtótermék kötelezésre szóló határozatot kapott, de bírságolás nélkül.

A reklámtörvény szerint dohánytermékek és szeszes italok óriásplakáton stb. történô szabadtéri reklámozása egészségügyi és közoktatási intézménytôl számított 200 méteren belül nem történhet. Ezen esetek ugyan csökkenô tendenciát mutattak, de azért néhány alkalommal 50–100 ezer forintig terjedô bírság került kiszabásra reklámozóval, illetve reklámszolgáltatóval szemben. ezeknél probléma volt, hogy a közúti megközelíthetôség alapján, vagy pedig a légvonal szerinti távolság szerint kell-e mérni a 200 métert? A bíróság a közterületi mérést tartotta alkalmazhatónak.

A reklámtörvény szankcionálja a „túlzott alkoholfogyasztára való ösztönzést”. A Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség a különbözô alkohollal kapcsolatos kupak-pályázatokat direkt felhívásnak minôsítette és ilyen esetben pl. vidéken milliós nagyságrendû bírságot szabott ki.

Egy társadalmi célú kampány, egészségügyi felvilágosító tevékenység kapcsán merült fel egy érdekes eset, amikor is a hepatitisz B vírus oltóanyagát indokolatlan félelemérzetet keltô módon reklámozták („fertôzôbb az AIDS-nél”), az ügy a FB-ig ment, amely megállapította, hogy a kampány nem társadalmi célú volt, hanem gazdasági reklám, oltóanyag értékesítése érdekében. Ilyen jellegû társadalmi célú reklámok még a Benetton, Calvin Clein, amelyek esetenként botránykeltôk, döbbenetesek és a céget a márka, a termék eladhatósága érdekében hirdetik. Esetenként vényre kapható gyógyszereket is reklámoznak, amely burkolt reklám és megkerüli a jogszabályokat.

A személyhez fûzôdô jogok tekintetében (képmás, hangfelvétel védelme) kiemelt eset volt, amikor egy tévécsatorna II. János Pál pápa arcképét közölte, furcsa beállításban (ásít, vagy nevet), amely még a vallásos érzületet is sérti. Itt felmerült, hogy közigazgatási szerv ilyen esetben indíthat-e hivatalból eljárást, mivel a személyhez fûzôdô jogokat magánkérelemre védik.

A gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi fejlôdésének károsítását állapították meg egy óriásplakát esetében, amely iskolák körzetében is megjelent, így a fiatalkorúak célcsoportként foghatók fel. Az ábra ismeretes, a felirat pedig: „a Cosmopolitan olvasó kedvenc melltartója”. Sok levél érkezett a Fôfelügyelethez és provokatív reklámozási módszernek is tekintik, s a közvélemény is elítéli. A Felügyeletet „erkölcscsôsz”-nek is minôsítették! A Felügyelet bírságot nem szabott ki, de a bíróság így is egyetértett állásfoglalásával.

Itt megjegyezzük, hogy az 1950-es Római Egyezmény – amelyet hazánk is ratifikált - kimondja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének, átadásának szabadságát, azonban a fogyasztóvédelem és a versenyjog így a reklámtörvény – elôírásainak is megfelelôen bizonyos szûkítés, korlátozás szükséges a köz érdekében.

A médiatörvény megsértése esetén az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) kezdeményezi az eljárást, esetenként a Felügyelet megkeresésével, a Gazdasági Versenyhivatal pedig a fogyasztók megtévesztése tekintetében jár el.

A Felügyelet 1998-ban 274 esetben 57 millió 280 ezer forint bírságot szabott ki elsô fokon, másodfokon 175 esetben 42 millió 40 ezer-Ft lett a bírságolás összege, s a helyben hagyott határozatok kétszeresét teszik ki a megváltoztatottaknak. Döntôen a dohányáruk tiltott reklámozásánál szabtak ki bírságot. A bíróságnál 70 határozatot támadtak meg. Az új fogyasztóvédelmi törvény, illetve a reklámtörvény is kimondta, hogy már nem szabálysértési bírság szabható ki, hanem nincs értékhatár és az összes körülmény mérlegelése alapján a fogyasztói érdekkör sérelmét, a jogsértô állapot idôtartamát és az ismételtséget veszik elsôsorban figyelembe.

III. SZERZÔDÉSEK

1997. LB Adósság meg nem fizetésérôl szóló jogsértô közlemény közzététele hirdetési újságban a téma. Ez esetben a szöveg: „…vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a nekik nyújtott szolgáltatást nem kötelesek megfizetni … (teljes név!) vállalkozó.” Egy gépkocsi javításával kapcsolatos jogvita indult, s mivel a fenti közlés egyoldalú volt, az a megfogalmazás módjával és tartalmával megvalósította a jó hírnévhez fûzôdô személyiségi jog megsértését. A bíróság 100 ezer forint vagyoni és 200 ezer forint nem vagyoni kárt ítélt meg a sértettnek. A közlemény általánossá nyilvánította, hogy a sértett nem hajlandó a szolgáltatások ellenértékét vállalkozóként kiegyenlíteni, így a szerzôdéses kötelezettségeit megtagadó, tisztességtelen személyként mutatta be ôt. Ez az általánosított vélemény hamis, indokolatlanul bántó és ezért becsületsértô is.

IV. SAJTÓ – MÉDIA

(lásd VIII-nál is)

1997. LB Két folyóirat összetéveszthetôsége úgy is megvalósulhat, hogy a korábban ismertté vált folyóirat címét az utóbb megjelenô és hasonló profilú, az „új” jelzôvel egészíti ki.

Az ügyben egy ruházati és divatszakmában mûködô lap nagy- és kiskereskedôk részére hirdetési és piacszerzési lehetôséget kívánt biztosítani. A Mûvelôdési Minisztérium az elsô lapot nyilvántartásba vette. Egy a cégbôl kivált személy új lapot alapított, melyet ugyancsak nyilvántartásba vettek. De mivel a cél azonos volt és a formátum is, a névviselési oltalom sérelmet szenvedett, a névhasználathoz az elsô jogosult nem járult hozzá, sôt tiltakozott ellene, és az eszközölt minimális változás az új lapot nem tette megkülönböztethetôvé, elnevezése pedig összetéveszthetôségig hasonló volt, így a jogsértést a bíróság megállapította.

1997. LB A személyhez fûzôdô jogában megsértett fél igényérvényesítése önkormányzati tisztviselôkkel szemben:

Az ügyben a helyi iskolát támadó névtelen levelet olvastak fel – mint címzettek – a képviselô-testületi ülésen. A téma hatáskörükbe tartozó, a tárgykörhöz kapcsolódó volt, így közérdekû bejelentésnek is minôsülhet. A levél tényeket tartalmazott, így nem minôsülhet híresztelésnek. Érdemi tárgyalásra a levél ugyan nem volt alkalmas, némely tényállítása valótlan volt, ennek ellenére nem volt „mocskolódó”. A kérelmet a bíróság elutasította.

1998. LB A sérelmes sajtóközleménnyel szemben az érintett jogi személy és alkalmazottja külön-külön kérhet sajtó-helyreigazítást:

Ugyanazon tények tekintetében is lehet külön keresetet indítani, ha egy természetes személy is érintett a cikkben. Az érvényesítés történhet egy perben is a jogi személlyel együtt.

V. VÉDJEGY

1997. LB A védjegy jogosulatlan használatának minôsül a termék jogsértô elôállításán túlmenôen az ilyen termékek forgalmazása is.

Egyik esetben farmernadrágoknál, dzsekiknél, garbó pulóvereknél használták a hamis termékjelzést, amitôl a bíróság eltiltotta a forgalmazót. A jogsértés megtörténtének megállapítását és szankcióit napilapban is közzé lehetett tenni, hogy nyilvánosság elôtt is elégtételt kapjon a sértett. Védjegybitorlás nemcsak a gyártók körében követhetô el, hanem aki az árunál más védjegyét jogosulatlanul használja, vagy ahhoz összetéveszthetôségig hasonló megjelölést alkalmaz, az is elköveti a cselekményt.

Egy másik hasonló, ugyancsak 1997-es ügyben a bíróság nem állapította meg a fogyasztó megtévesztésének vétségét a hamis címkék ellenére, mivel az áru csekély mennyiségû volt és a hamis termékjelzés a büntetôjog területére tartozik.

1997. LB Külföldi bíróság ítélete a magyarországi védjegytörlés iránt indított eljárásban a bíróságot nem köti.

Az ügyben színes ábrás, kombinált cigarettavédjegyrôl volt szó, amelynél márkanevet, továbbá „R-6” toldalékot használtak, azonban az ellenérdekû fél – akit az elsôbbség illetett – „filter-f-6" szó- védjegyet használ ábráján. A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) megállapította, hogy nem összetéveszthetô a két megjelölés, így az elsôbbséget élvezô szervezet által benyújtott törlési kérelmet megtagadta.

Az ügy kapcsán a német bíróság ítéletét bizonyítékként értékelte.

VI. VERSENYTÖRVÉNY

Alábbiakban az LB jogerôs döntését közöljük, továbbiakban VT határozatait, állásfoglalásait, amelyeket a bíróság még nem döntött el. Az azonos, vagy hasonló témájú ügyekbôl csak a jellemzô példákat hozzuk.

1998

Lakcím-közvetítôi tevékenység körében az üzleti ajánlat valós megítélésének megnehezítése versenytörvénybe ütközik.

Egy betéti társaság 500 ezer forintos bírságban részesült fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt és az ügy hivatalból indult. Egy lakásadatbázisra építve különbözô neveken ajánlotta irodai szolgáltatását, három helyszínen különbözô összegekért. Nyilvántartásuk azonos volt. A fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozták, mivel annak ellenére, hogy az ingatlanközvetítôi piacon nagy a kínálat, az adatbanki szolgáltatónak figyelemmel kellene kísérnie és ellenôriznie az adott címeket. A gyakorlás nincs szakmai képesítéshez kötve, a beindításhoz kis ráfordítás szükséges, és nincs piaci korlátozás. A lakcímeket spirálfüzetekbe vezették és általában alacsonyabb árfekvésû lakásokat kínáltak. Az Express újságban magánhirdetôként szerepeltek a „keres” rovatban. Az adataik bizonytalan eredetûek, néha fiktívek voltak, az adatok pontosságáért nem vállaltak felelôsséget. Az idônként ténylegesen nem létezô szolgáltatás valós megítélését jelentôsen megnehezítették az úgynevezett saját „becsalogató” hirdetésükkel. A VT kimondta, hogy az üzleti életben minimumkövetelmény, hogy szolgáltatási díj csak tényleges szolgáltatásért járjon, így az illetékes kamarának is megküldték az ügyet.

Napilap megvásárlására ösztönözni a fogyasztók megtévesztésére alkalmas információk közlésével a versenytörvénybe ütközik.

Egy részvénytársaságot 250 ezer forint bírsággal sújtottak, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt, amelyet 30 napon belül kellett megfizetnie. Információk közlésével árujának megvásárlására ösztönözte a fogyasztót, éles piaci versenyben. A 46 ezer példányban megjelenô újságjában nyereményeket tûzött ki, 30 milliós nagyságrendben, azzal, hogy naponta 500 ezer forintot sorsol ki, továbbá ilyen szlogennel: „ráadás futam – kiürül a kassza!” Engedélye, jóváhagyott játékterve nem volt, s a jövôre nézve azt ígérte a játék megindulása: „nemsokára, hamarosan”, tehát bizonytalan feltételeket tûzött ki. fiktív idôpontot alkalmazott, s fô üzenete rendszeres vásárlásra ösztönzött. Még egy szlogen: „vegyél és olvass, mert ezáltal megtudhatod, hogy hogyan nyerhetsz!” Az összegszerûség: a piaci verseny figyelembevételével, továbbá mivel a lap országos terjesztésû, a fogyasztók széles köréhez eljutott, ugyanakkor alacsony számú a megjelenés.

Az értékpapírok legmagasabb áron történô vásárlására vonatkozó állítás alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Egy kft. egymillió forintos bírságot kapott fentiek miatt, amit 30 napon belül kellett megfizetnie. Országos napilapokban hirdetett: „Budapesten az elérhetô legmagasabb árfolyamon” történhet a vásárlás a részvénytulajdonosok és kárpótlásijegy- tulajdonosok részérôl. Ezen engedély nélküli tevékenységére 680 ezer forint hirdetési díjat fordított. A szöveg minden racionális alapot nélkülözô valótlan állítás volt, a matematikai módszer hiányzott, a napi, órai „legnagyobb ár” különbözô és a tôzsdei áralakulás rejtelmeit az átlagos fogyasztó nem ismeri, így a hirdetés megtévesztô volt.

„A Plusssz pezsgôtabletta fedezi egy egészséges ember napi vitamin- és ásványianyag-szükségletét” reklám alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, mert csak kiegészítô termékrôl van szó.

A hirdetést egy gyógyszergyártó cég adta fel, s a VT a bírság kiszabását mellôzte. A Danubiusban és helyi rádiókban közölte, hogy egy fogyasztó 365 nap alatt 12 ezerszer hajol le, és 25 ezer ajtót nyit ki, így szükség van a vitaminra. A cél új fogyasztók megnyerése, a forgalmazás növelése volt, ugyanakkor a Plusssz nem tartalmaz néhány pl. zsírban oldódó fontos vitamint, így a kizárólagosság hirdetése megtévesztô volt. A bírság kiszabását azért mellôzték, mert az eljárás elegendô visszatartó erôvel bírt, és a mulasztó elfogadta, hogy a jövôben pontosabb megfogalmazást ad.

A megküldött értesítésekben a címzettnek a fôdíj kizárólagos nyerteseként való feltüntetése alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Egy csomagküldô kft ötmillió forint bírságban részesült, amelyet 30 napon belül kellett megfizetnie. Nyereményjátékaiban értékes ajándék vagy nyeremény kizárólagos várományosaként tüntette fel a „fôdíj tekintetében is” valamennyi megszólított fogyasztót. Névjegyzék, illetve címlista alapján küldte ki a DM- leveleket, megnevezve az árut, az árat, a hozzájutás lehetôségét és a nyerési esélyt, de: csak a boríték belsô oldalán közölte a részvételi szabályzatot, az egészet fiktív személy aláírásával, aki gratulált a biztos nyerônek.

Ténykedésükkel a fogyasztót az objektív döntés lehetôségétôl fosztották meg és a megrendelést szuggerálták annak ellenére, hogy a kínált árucikkre egyáltalán szüksége van-e. A fôdíjról külön lemondó nyilatkozatot kellett küldeni. Szlogen: „Ne akarja elhitetni, hogy nem akarja megnyerni!” A kampány az alaptevékenységrôl az áruforgalmazásról eltereli a figyelmet, a fogyasztót kényszerhelyzetbe hozza, akinek a választási szabadsága sérül, továbbá a reális szükségletének felmérésére való józan ítélôképességébe durva beavatkozás történik.

A reklámszövegnek a megjelenése idôpontjában kell a valóságot tartalmaznia.

Egy kft.-vel szemben fogyasztók megtévesztése ügyében eljárást indítottak, amit aztán megszüntettek. Meghûlés és influenza ellen vény nélküli gyógyszert hirdettek több tévécsatornán, amit gyógyszerész ajánlott. A szlogen úgy kezdôdött, hogy „csak a Coldrex”, ezután került azonban forgalomba a Neocitrán is, így ésszerûen rövid idô alatt a „csak”-ot kihagyták a filmbôl. A termék lényeges tulajdonsága tekintetében igaz információt az áru megjelenésekor szükséges adni.

Valamely megyei adat egy városra vonatkoztatása a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának minôsül.

Egy városi kft. 100 ezer forint bírságot kapott, mivel az egész megye rádióhallgatottsági adatait a városra vonatkoztatva jelentette meg.

A felmérô cég a két grafikonos ábrázolást egyetlen fôcímbe fogta össze, így a csúsztatott adat jogosulatlan elônyben részesítette a városi rádiót. Az utólagos helyreigazítás az elsô sajtómegjelenést már nem enyhíti.

A reklám túlzásaival szemben a körültekintô fogyasztó védelmet nyerhet.

Egy csomagküldô kft.-vel szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt eljárást indítottak, azonban azt utólag megszüntették. 539.997 DM-levelet küldtek ki nyereményjáték és ajándéksorsolás tárgyában, azonban mellette levél és részletes tájékoztatás volt, így az ésszerû fogyasztó a részvételi szabályzat ismeretében önállóan eldönthette kíván-e rendelni?

A reklám megítélésénél a kép- és szövegelemek hatását együttesen kell értékelni.

Egy gyógyszergyártó kft. három millió forint bírságot kapott, fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt, amelyet 30 napon belül kellett megfizetnie. A tévéreklámban egy gyógyszert a „náthások gyógyulóversenyének döntôje”-ként neveztek meg. az osztott képernyôn két férfi volt látható, a szöveg: „egyedülálló összetétel… antihisztamin… gyors – kíméletes” azt sugallta, hogy kizárólag a reklámozott gyógyszer alkalmas a beavatkozásra és a gyógyításra. Az elsô férfi nyerte meg a versenyt. Az egyedülállóság hangoztatása alkalmas volt a hagyományos gyógyszerek lekicsinylésére, amelyek körében nem állítható fel hatásossági rangsor, hiszen 16 láz és fájdalomcsillapító, négyféle C-vitamin és háromféle orrcsepp van. A mellékhatások nélküli, vagy biztos gyógyulást eredményezô alkalmazhatóság képzetét keltették, és versenytorzító hatást eredményezett a kampány. (A reklám költsége 41 millió forint volt.)

A valóságnak nem megfelelô adatok közlése alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

Egy vidéki oktató, tanácsadó, szolgáltató és kereskedelmi bt. 50 ezer forint bírságot kapott fogyasztók megtévesztése miatt. Szlogenjei: „amerikai és osztrák kapcsolataink által garantált nemzetközi szint.”; „amerikai egyetem tanársegédje”; „hatéves nyelvvizsga eredmény átlaga 90% feletti siker”; „három év feletti elôkészítés eredménye 100%-os siker”.

Angol alapozó, alapfokú és középfokú szóbeli-írásbeli, angol üzleti levelezésre felkészítô tanfolyamokat szervezett, azonban a vezetô nem rendelkezett elismerhetô felsôfokú végzettségi szinttel, nem tanársegédje jelenleg amerikai egyetemnek, így a szöveg megtévesztô volt. A bírság azért alacsony, mert csak kétszer jelent meg a hirdetés.

1997. LB Egy befektetô rt. Pillér befektetési alapot hirdetett, s egy millió forint bírságot kapott elsô fokon, amelyet az LB. helybenhagyott.

Az ingatlan tulajdon ígérete megtévesztô volt, mivel az érdekeltek tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatnak, nincs se birtoklási, se használati lehetôségük és a hasznosíthatóságot sem befolyásolhatják, így a tájékoztatás félrevezetô volt. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés ígérete is teljesíthetetlen volt.

A gyártó vagy forgalmazó által kikényszerített áruniformizálás torzítja a piaci viszonyokat.

Egy videokazettát forgalmazó cég visszaélt a gazdasági erôfölényével, így egymillió forint bírságot kapott, amit 30 nap alatt kellett megfizetnie. A jogsértô magatartást az rt. azzal követte el, hogy átmenetileg elzárkózott egy üzleti partnerével fennálló üzleti kapcsolat fenntartásától, mivel az ajánlott fogyasztói árnál alacsonyabb áron kívánta forgalomba hozni a kérdéses mûsoros videokazettát (Titanic). Indokként azt hozta fel, hogy a kalózkiadások ellen kíván fellépni(?). A 2800 Ft-os ajánlott ár helyett a partner 1990 Ft-os áron akarta forgalomba hozni a kazettát, de ezzel nem keltett piaczavaró hatást. A gazdasági erôfölény megállapításához az is szükséges, hogy a helyettesítô árut nem, illetve számottevôen kedvezôtlenebb feltételekkel lehet csak beszerezni. A kiszolgálás megtagadása közvetlen beavatkozás egy független vállalkozás üzletvitelébe, s a gazdasági verseny korlátozását jelenti. Igy saját üzleti érdekeivel ellentétes magatartásra kényszerül a partner, ugyanakkor a megtagadás a többi vállalkozót elriasztja a versenytôl, és a piacra belépni szándékozókat is visszatartja. Megállapítható volt, hogy a megtagadásnak gazdasági, üzleti indoka nem volt. A lépés alkalmatlan a kalózkiadások elleni küzdelemre, a fogyasztók törvényes érdekeivel ellentétes, a gyártó vagy forgalmazó által kikényszerített áruniformizálás pedig a piaci viszonyokat torzító, az üzletfeleket károsító hatást eredményezhet. Az összegszerûségnél a VT figyelembe vette, hogy egyszeri jogsértés történt és a normális üzleti kapcsolatokat rövid idô alatt önként helyreállította a cég.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának 1998-as elvi állásfoglalásai közül néhány:

„A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása” körében felmerülô állásfoglalások:

A reklámnak a megjelenése idôpontjában kell igaztartalmúnak lenni.

Az árut kínáló kötelessége a piacismeret megszerzése, a fogyasztók megtévesztésének elkerülése miatt.

A mû lényeges tulajdonsága a címe és a fordítása. Ezek a fogyasztók tájékoztatásához szükségesek. Eltérô címmel történô megjelentetés - erre szóló figyelemfelhívás elmaradásával a fogyasztók megtévesztése.

Utazási szolgáltatásnál a szervezôt, illetôleg a közvetítôt felismerhetôen meg kell jelölni annak érdekében, hogy a fogyasztók választási szabadsága ne korlátozódjon és a tisztességtelen cégeket kiszorítsák a piacról.

Az árura felsôfokú jelzô használata jogellenes, ha az adott piacon az összehasonlítás tárgyi feltételei hiányoznak.

A fiktív árhoz képest jelentôs árengedmény különlegesen elônyös vásárlás hamis látszatát kelti. Ez vonatkozik az ún. „azonnali vásárlás” hirdetésére is.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmánál egy érdekes állásfoglalás született: tilos olyan értelmû megállapodás, hogy a cégek egymással nem versenyeznek.

1999.

Csomagküldô kereskedelemben a katalógusban közölt valótlan adat a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközik.

Egy csomagküldô céggel szemben 500 ezer forint bírságot szabtak ki hivatalból indított eljárás során, és a fizetést 30 napon belül kellett eszközölnie, továbbá helyreigazító nyilatkozatot kellett közölnie. Egy nôi cipôrôl 1997 karácsonyán, továbbá az 1998. novemberi katalógusaiban valótlan tájékoztatást adott. A 245 pár magasszárú fekete nôi cipôt – egymillió forint értékben – bôrcipôként hirdette, holott az mûanyag volt. Az érintett kft. csomagküldô kiskereskedése 30%-kos piaci részaránnyal rendelkezik és a forgalma 3 milliárd forint.

Egy kamara etikai szabályzatában foglalt egyes elôírások (pl. reklámtilalom, minimális ár kikötése, egységes fizetési határidôk) kartell-tilalomba ütköznek.

A kamara etikai kódexe gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát rögzítette, az ügy hivatalból indult, és egymillió forintos bírságot kellett megfizetniük 30 napon belül.

A kifogásolt kikötés például: „ne keltse tevékenységének olyan hírét, látszatát, hogy a többi….nél kedvezôbb eredményt tud elérni, vagy kedvezôbb árral dolgozik". Meghatározták továbbá, hogy mi lehet a minimális munkadíj, továbbá azt is, hogy a nemfizetôknek a felszólítás után is adnak 60 napos haladékot.

Fôleg a reklámozásra vonatkozó kitétel versenykorlátozó, mert az az etikai elvárás, hogy fenti reklámtilalommal a versenytôl való tartózkodást követeli meg, jogellenes, mert törvényi elôírása nincs (a Reklámtörvényben). Ugyanakkor a versenytörvény a reklámozást csak alaptalanság esetén tiltja.

VII. REKLÁMETIKA

Jelen fejezet az Önszabályozó Reklám Testület – ÖRT – által rendelkezésre bocsátott anyagát (A) továbbá a Magyar Reklámszövetség MRSZ – Etikai Bizottsága fontosabb állásfoglalásait (B) ismerteti.

„Non omne licitum honestum!” (nem minden ami szabad, tisztességes)

Mindkét szervezet az 1997-es egységes Magyar Reklámetikai Kódex alapján foglal állást az ügyekben.

A/ ÖRT: ad hoc bizottsággal mûködik, behívott reklámszakértôkkel és állásfoglalásaikból esettanulmányokat készít.

1998-ban 58 ügyben elôzetes állásfoglalást adott ki és két panaszeljárást folytatott le, amelyekbôl felsorolunk néhányat.

Címoldal (dohánynál, szesznél) „a címoldal többoldalas sajtótermék azon oldala, amellyel a fogyasztó rendeltetésszerû használat esetén elôször kerül kapcsolatba”(pl. Internet stb.).

tévéreklámban külföldi motívumhoz kapcsolódó elem. Az ügyben egyetlen közös motívum volt a szimfonikus zenekar, de az egyéb elemek (pl. általános megjelenítés, szöveg, szlogen, vizuális megjelenítés, zene-hangeffektusok) eltérnek, így a reklám alkalmazása nem kifogásolható.

Már nem élô történelmi személyiség óriásplakáton, ez esetben egy hengerelt acéláru terméknél: sérti a történelmi megbecsülést, a kegyeleti érzést.

Vallási jelképek helyszíne, imádságból kiemelt részek alkalmazása a reklámban, élelmiszer hirdetésénél: sérti a vallási érzületet.

Reklámszlogen szerzôi jogi védelme. Az „R”(registred) megszerzése hosszadalmas, ezért a szerzôi jogi törvény szabályai szerint kell eljárni.

Támogatott mûsorszám közlése a tévében: mind a médiatörvény, mind az etikai kódex kimondja, hogy a támogatót (szponzort) meg kell nevezni, de az ezen túli mûsorszámokban a támogató védjegye, megkülönböztetô jelzése már nem jelenhet meg.

A reklám azonosíthatósága a „legjobb” jelzô használata. Egy banki szolgáltatást tévében, sajtóban, rádióban úgy hirdettek, hogy a közlekedési hírek szignálját alkalmazták, továbbá az egyéb felhívások között elbújtatva. Kérdés még, hogy bizonyítható-e, hogy szolgáltatásuk a legjobb? A jogi, illetve etikai sérelem megtörtént.

Erôszakos és szexuális tartalmú elemek alkalmazása a tévéreklámban: ez esetben a fôszereplô erôszakellenes magatartást tanúsít, így pozitív választásokat mutat be. Az erotika sem öncélú, ha a jó ízlés határain belül marad és a hangulati elemek alátámasztják. Azonban: ilyen esetekben helyes a média, illetve a sugárzási idôpont megválasztása. Ugyanez a javaslat volt egy testápolási cikk erotikus elemeket tartalmazó reklámjánál is.

Háztartási gép erotikus elemeket tartalmazó reklámja: az árufajta nem indokolja az erotika és a szexualitás felhasználását (fekvôtámaszban, hátulról ábrázolt férfi, és egyéb kétértelmû jelenetek!) Az etikai sérelem fennáll.

Megtévesztô reklámozás tévé-közzétételnél. Új termék lényeges tulajdonságainak demonstrálása során egy régebbi film részleteinek háromszori lejátszásával + „R” jelzéssel (ismétlés jelleg) sugározta az anyagot. A fogyasztó képzetében ez úgy jelenik meg, hogy az új termék háromszor jobb, ez az összhatás ugyanakkor az „R” nem közismert.

Vényes gyógyszerkészítmény hirdetése tilos.

Gyógyhatású készítmények reklámozása a sajtóban: az olyan gyógyító tulajdonságokra történô utalás, amikkel a termék nem rendelkezik, és amiket a használati útmutató sem állít, egyértelmûen félrevezetô reklám. Fokozza a problémát, hogy egészségügyi szakember ajánlotta a készítményt. Ezen felül nem hivatkoztak a mellékhatásra, az ellenjavallatra, és a gyógyszerkölcsönhatásra. Ez a fogyasztónál téves öndiagnózist eredményezhet és képzetében az jelenik meg, hogy a készítmény önmagában elegendô a gyógyuláshoz.

Reklám közzétételi helyének megválasztása: pszichiátriai gyógykezelésnél emberi jogok sérelme jelentkezhet közterületi társadalmi célú reklámnál, ha azt az intézmény elôtt (közelében) helyezik ki, mivel ez ronthatja az intézet hírnevét. Egyébként a plakát kihelyeztethetô máshol és nem is félelemébresztô.

Alkoholtartalmú italok reklámozása nyereményjátéknál, sajtóban, rádióban, eladáshelyen. A szlogen: „több címke, biztosabb nyerés!” – etikailag sértô, az a promóció ugyancsak túlzott fogyasztásra ösztönzônek tekinthetô, amelynél tíz helyszínen kell részt venni és mindenütt el kell fogyasztani egy-egy rövid italt. A szöveg egyébként is félreérthetô, pl. ittas jármûvezetésre hív fel, így a javaslat: a teljes reklámkampányt alakítsák át.

Ugyanakkor egy másik ügyben, amikor az üveg nyakcímkéjén lévô részvételi sorszámot kellett beküldeni, úgy, hogy az üveget fel sem kell bontani, ez nem jogsértô és nem okoz etikai sérelmet sem.

Cigaretta promóció reklám a rádióban: kóstolásra hív fel, egy óriásplakátra utalással egyszer egy férfi, majd egy nôi hang. Ez a Magyar Dohányipari Szövetség Önszabályozó Kódexét is sérti (pl. közterületen tilos a kóstoló hirdetése).

Nôk Lapja hirdetési szlogenjei: „Tavasz fáradság nélkül!”

Marks + Spencer („minôség, érték, megbízhatóság”) szlogennel és az újságíró nem írta alá, továbbá „karcsúsító elegancia” keretbe foglalva, reklámoldalon, annak ellenére, hogy a szerkesztési anyaghoz hasonló a szedésmód és az újságíró is aláírta, továbbá a „Divat” rovatban szerepel. Fentieknél a hirdetési jelleg felismerhetô (üzletek címe, nyereményakciók hirdetése, elkülönítés) azonban: hiányzik a reklám jelleg felismerhetô feltüntetése, továbbá a szerkesztôségi anyagtól történô egyértelmû elkülönítése.

1999. I. félév

Ötvenhét elôzetes állásfoglalás született és három alkalommal folytattak le panaszeljárást.

Alkoholtartalmú ital ajándékozási nyereményakciója: a reklám nem ösztönöz túlzott alkoholfogyasztásra, mivel a részvétel feltétele egy üveg megvizsgálása, a nyakon lévô függô beküldése a vásárlási blokkal együtt, illetve a másik akció egy üveg felbontása és a kupak visszaküldése. Itt a javaslat: az akcióból a 18 éven aluliakat zárják ki.

OTC gyógyszertermék reklámozása szórólapon és szabadtéri reklámhordozón: az egyik téma a négyoldalas szórólap sajtóterméknek minôsül így a figyelmeztetô szöveg a reklámanyag egészének 10%-kát kell, hogy elfoglalja, 1999.VI. 1-jétôl. A másik téma - a gyógyszertári tartók alkalmazása volt. Mivel itt szórólapokat helyeznek el, önálló reklámhordozónak minôsül, így azon a figyelmeztetô felhívást alkalmazni kell, de mivel nem szabadtéri reklámhordozóról van szó, ezért a reklámfelhívásnak nem kell 10%-ot elfoglalnia.

Tiltott önkényuralmi jelkép ábrázolása. Az ügyben egy erôszakellenes mûvészi alkotásról volt szó, ahol a jelkép a filmben mûvészi célt szolgált, így felhasználható volt. Azonban a film plakátja gazdasági célt szolgált és szélesebb közönség látja, mint a filmet, ezért ezen nem alkalmazható. A jelkép felhasználási módja a plakáton, a szereplô beállítása összhatásában – a film megtekintése nélkül – nem teszi egyértelmûvé az erôszak elutasítását, sôt ellentétes értelmezésre ad lehetôséget.

Nôi test ábrázolása fürdôruhareklámban. A téma indokolta a felhasználást és a jóízlés határait betartották.

Iskolai kampány – élelmiszerplakáton. Az ábrázolás aggályos a fiatalok szellemi fejlôdésére, így iskolai közzétételt nem javasolnak. (Itt megjegyzi a szerkesztô, hogy a közeljövôben módosítják a közoktatási törvényt – kb. 1999. IX. 1-jétôl. – amely feltehetôen kimondja, hogy az óvoda, iskola és kollégium szervezeti mûködési szabályzatában határozzák meg a reklámozást. Általában tilos a reklám, kivéve, ha a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. (A társadalmi célú reklám az intézmény vezetôjének engedélyével továbbra is folytatható lesz.)

B/MRSZ Etikai Bizottsága

1998

Piramis Nyelviskola plakátja: „végzetes lehet, ha két ember nem érti egymást!” + Hitler és Churchill arcképével. Kétségtelen, hogy Hitler nem tudott angolul és Churchill sem tudott németül, de fôleg Hitler negatív jelképnek tekintendô és sérti a társadalmi érzékenységet, és mindkettônél sérti a kegyeleti illetve személyhez fûzôdô jogot.

Az V–XIII. kerületben gépkocsik szélvédôjére szórólapot helyeztek és meztelen nôi testtel, szextelefon-szolgáltatást reklámoztak, tehát közterületen, bárki által érzékelhetô módon. A képi ábrázolás és a szöveg pornográfjellegû volt. A reklámtörvény kizárja az ilyen alkalmazást, mivel elsôsorban a gyermekek, fiatalkorúak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlôdését károsítja, továbbá sérti a közízlést és a társadalom által elfogadott általános erkölcsi- etikai normákat.

A Túró Rudit 30 éve gyártja a Szabolcs tej. Most már a Danone is, és szlogenje: „a Rudik közül a Danone a csúcs!” Ez kizárólagosságot jelent, kirekesztô jellegû, negatív összehasonlítás és a versenytárs szempontjából hitelrontásnak minôsül.

A Wampum Jeans farmer plakátján meztelen férfit ábrázolnak öncélúan. Itt a tárgy, a téma nem indokolja, és alpári a megfogalmazás is.

Az MRSZ 1998. XI. havi tájékoztatójában az etikai bizottság egy közleményt jelentetett meg. Felhívta a figyelmet az erotikus, szexuális motívumok elharapódzására, kiemeli, hogy az emberi test ábrázolása a jóízlés határain belül történhet. Felhívja a médiumok szerkesztôinek, a reklámozóknak és az alkotóknak a figyelmét e jelenségre. Fehérnemûnél, kozmetikumnál lehetséges erotikus megjelenítés.

Zewa Classic WC-papír. A szöveg „bársonyos forradalom” – amivel a papír puhaságára utal, ugyanakkor a jelmondat a Csehszlovákiai békés átalakulás kifejezôje volt, így sértheti a történelmi érték megbecsülését is.

A Mizo reklám vámpírja: nem sértô, ugyan az ízlések szubjektívak, és a közízlés heterogén.

Kentucky Fried Chicken plakátok szlogenje: „két comb között az íz a különbség”; „nem mindenki szereti a mellett megosztani másokkal”. A két szlogen ugyan kétértelmû, de a mondanivalót a képi megjelenítés ellensúlyozza, és összhatásában egyértelmûvé teszi.

Az ízlésbeli különbségek árnyaltan jelentkeznek az ilyen nyelvi megfogalmazásban.

Reader’s Digest-kiadvány operaklasszikusokat reklámoz, amelyek CD-n és magnókazettán jelennek meg: Rost Andrea és Placido Domingo neve is szerepel, holott nincsenek is a CD-n. Továbbá nem dirigáló zenészt dirigensként feltüntetni helytelen. A kiadó elismerte a jogos kifogást és egy pontatlan riportra hivatkozott.

A Nescafe Cappuccino szlogenje: „csábítóan olasz” és egy olasz férfi ábrázolása. De negyed évvel azelôtt a Jacobs Maestro Espresso szlogenje: „olaszosan csábító” és olasz férfi ábrázolása. Ezek konkurens termékek, így a második megjelenítés félrevezetô, félreérthetô. A kódex szerint egy reklám más reklám megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, vizuális megjelenítéséhez nem hasonlíthat.

1998. októberében az etikai bizottság reklámetikai nyílt levelet tett közzé a sajtóban: felhívta a figyelmet a vegyszerek, tisztítószerek reklámja kapcsán, hogy a lúg és a sav mérgezô, maró és veszélyezteti az életet, egészséget, illetve a testi épséget. Az összhatásra figyelni kell és szem elôtt kell tartani fôleg a gyermekek, fiatalkorúak kiemelt védelmét.

„Napraforgó” ingyenes infó újság: „Miki baba – 12 hetes – megölni – ügyvéd!” Ez társadalmi célú reklám, de a megrendelô feltüntetése hiányzik, a célja az abortusz elleni vélemény, ami ugyan drasztikus, de tárgyszerû.

„Pesti Est Junior” gyermeklap, amit általános iskolákban, Budapesten terjesztenek. Az 1998. októberi számában a címoldalon jelent meg az „X” akták hirdetése, amit csak 16 éven felüliek nézhetnek. A reklám tárgya alkalmatlan volt a korcsoportnak, ezt tetézte még a címfelirat (head line): „a legnyomasztóbb rémálmodat szorozd meg X-szel”. Tehát félelmet keltô volt és az üggyel a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelet is foglalkozott.

Német befektetési Rt. szlogenje: „Nem buksz-DAX!” A Budapesti Értéktôzsde reklámjánál a BUX-nak fonetikusan írva teljesen más a jelentése, a két szó azonos hangzású, a BUX ingadozó periódusra utal, itt a tagadás és az elutasítás hitelrontásnak minôsül.

1999

Összehasonlító reklám: egy kft. grafikonon a Hohes C-t hasonlítja össze a HD-vel (Happy day) kedvezôtlen színben feltüntetve. A vizsgálatot ugyan egy cég elvégezte, de az adatszerzés idôpontja hiányos volt, és csak 146 fô vélményét kérdezték ki, ami kevés. A bizottság javaslata: ne konkrét termékre hivatkozzanak, hanem „más” termékre, vagypedig a háttérvizsgálat minden lényeges adatát közölni kell.

Dohánytermék interneten: még nincsen szabályozás, így a reklámtörvény és az etikai kódexek általános szabályai az irányadók.

Az emberi jogokért alapítvány fellépett egy társadalmi célú reklámmal szemben. A szlogen: „közülünk minden hetedik ember depressziós”. ez megdöbbentô, félelemkeltô és egy szakorvos szerinti helyes szöveg: „minden hetedik ember depressziós élete valamely szakaszában”.

„Mindig Friss” tej speciális kartondobozban. Itt ultrapasztôrözött tejrôl van szó, amelyen szerepel az eltarthatósági idô is. Az eredeti angol szöveg: „ever fresh”. Így a felirat ellentmondásos, helyesen: „hosszan friss” lehet.

Nokia-hirdetés a HVG-ben: angol nyelvû álláshirdetés, amelyen torzított optikával egy cápafogazatú fiú képe szerepel és a szöveg: „a Nokiánál nem kell félned a fônök fiától". Így a hirdetés a közízlést, a ízlésvilágot sérti, és a hirdetés idegennyelvûsége, a kép és a címsor együttes humora nem érzékelhetô, csak borzalmat gerjeszt.

Plakáton két hiányos öltözetû félmeztelen nô, sportdzsekiben összebújva. A szlogen: „melegen tart!" Ez a panaszos szerint a homoszexualitásra utal, ugyanakkor a helyes értelmezés, hogy egy szál dzseki is melegen tart.

A Flamex Kft. kérelmére az Amerikai história X címû film reklámjának véleményezését kérték. A film a nagyvárosi rasszizmusra utal, hiteles, kifejezô annak ellenére, hogy abban a horogkereszt (önkényuralmi jelkép) látható. A film éppen azon eszmék ellen harcol, amit a jelkép kifejez, tehát mûvészi célt szolgál, nem sért társadalmi érzékenységet, így nincs etikai vétség (fentiekben utaltunk az ÖRT véleményezésére, ott azonban a plakát kérdése is felmerült).

„Új Express, Magyarország legolcsóbb apróhirdetési napilapja!” szlogen. A reklám megtévesztô, mivel a lapnak heti három megjelenése van, ugyanakkor általában heti ötszöri megjelenés szükséges a napilapoknál. Az, hogy legolcsóbb, ténykérdés, akár a hirdetési tarifát, akár az eladási árat nézve, azt bizonyítani kell, és ha ez megáll, akkor mehet.

MATÁV-telefonkártyára mehet-e alkoholos ital hirdetése? Igen! – a tartalmi, formai, törvényi és etikai korlátok betartásával – Gyógyszerhirdetés mehet-e? Igen, de figyelmeztetô szöveggel – Dohányhirdetés mehet-e? Mivel a telefonkártya nem sajtótermék, illetve közterületi reklám, így figyelmeztetô szöveg sem kell, de kívánatos a kereskedelmi forgalmazás miatt. Ha promócióra kerülô, reklámtárgynak minôsül, akkor nem kell figyelmeztetô szöveg.

Brau-Union Sörgyárak, Sopron. Mehet-e a „ser”? + Egyetlen igazi? Mehet-e a „K” jellel? (nem „R”rel). Mehet, mivel egy szójáték és Kaiserre utal, a ser elnevezés pedig régies, bevált, így az is mehet.

Sportlövô klubhirdetés a „Kriminális” c. lapban: mehet-e? A lôtér címe, nyitva tartása, megközelíthetôsége, telefonszáma mehet, de a fegyverek felsorolása nem.

Aral benzinkút panasza, hogy a Mol a promócióját lemásolta. Mivel a promóció ingyenes, ez általános, ezért mehet. Gépkocsi fôdíj? – mivel ez általános, az is mehet! Azonos a gyártó, így a kártyák mérete és a csomagolás technológiája is azonos, ez sem kifogásolható és jogsértô.

A Mirinda üdítô reklámozása fiatalok számára: nem kívánatos negatív mintát mutat, így etikailag sérelmes (makarónival dobálóznak, az apa elesik, a ruhát vasaláskor kiégeti a kislány, mivel inkább iszik).

A Domestos és a Bref hirdetések ügyében az etikai bizottság a júniusi tájékoztatóban ismételten nyílt levelet intézett a kreatívokhoz: ügyelni kell a multi cégek globál- reklámjainak magyarra történô átültetésével, mivel esetenként helytelen magatartásmintát mutatnak a gyerekeknek: WC kagylón autózás, földrôl evés, az asztalról szívószállal ivás és a szlogen: „megteheti!?" (Mivel fertôtlenített környezetben történik a magatartás!) Ezen kívül a gyerekek hazudnak, rombolják a szülôk tekintélyét, ilyen jellegû reklámfilmben gyermekek szerepeltetése tilos.

VIII. SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELME

szerzôi jog, személyiségi jog (LB, FB) – A

Szerzôi Jogi Szakértô Testület (SZJSZT) állásfoglalásai – B

(Megjegyzés: a szerzôi jog módosítását az Országgyûlés a közelmúltban elfogadta és feltehetôen IX. 1-jén lép hatályba. Célja az EU-hoz történô csatlakozás elôkészítése, a piaci verseny, a szellemi tôke mozgatása. Bevezeti a reprográfiai díjat, fô elve, hogy a más személy részére történô másolás díjköteles, foglalkozik az internet valós használatával és általában igyekszik megváltoztatni a közgondolkodást e téren.)

A (A „Bírósági Határozatok” c. kiadvány közlése alapján!)

1997. LB A szerzôi és szomszédos jogok vétségének kísérlete valósul meg, ha az elkövetô szándéka a jogellenesen, illegálisan másolt videokazetták értékesítésére, felkínálására irányul, hirdetés megjelentetésével. Harminckét jogtulajdonost érintett az ügy és ugyan a cselekmény eredményének, a vagyoni hátránynak bekövetkezését a próbavásárlás folytán történt leleplezés és a videokazetták lefoglalása megakadályozta, az ügy kísérleti szakában maradt és az 1 millió 367 ezer 750 forintos vagyoni hátrány nem következett be. Fentiek ellenére a bíróság pénzbüntetést szabott ki és a videokazetták elkobzását rendelte el.

1997. LB A rágalmazásnál a becsület csorbítására való alkalmasság kérdésében a társadalomban kialakult általános felfogás és az elkövetés konkrét körülményei kerülnek vizsgálatra és objektív értelmezés alapján kell állást foglalni. Az érintett, sértett személy beállítottsága, az esetleges fokozott érzékenységen nyugvó szubjektív értékelésnek nincs helye. A napilapban közölt olvasói levél és az ebben foglalt tényállítás nem lépte túl a véleménynyilvánítás, a kritika határát és nélkülözi a gyalázkodó, megszégyenítô jelleget, ha- bár a sértettet kellemetlenül érintette. Mivel egyesület elnökérôl volt szó – aki egyben közszereplô is – ez esetben a kritika megengedhetô határai tágabbak.

A rágalmazás tárgya általában az emberi becsületet és ez pedig az egyén megbecsülését és az emberi méltóságot foglalja magában.

1997. LB A közkincsnek minôsülô jelmondatot (szókapcsolatot – szlogent) bárki szabadon felhasználhat. Ez ügyben a jelmondatot egy társaság használta elôször rendezvényén „Mindannyian mások vagyunk” szókapcsolatként. Egy résztvevô a jelmondatból ihletet merített és ugyanezen címen egy dalt alkotott, amit CD-n megjelentetett, forgalmazott, majd nyilvános koncerten is elôadott. A sajtóbemutató elôszavában utalt a társaságra és jelmondatukra. Tehát a társaság a jelmondatot nyilvánosságra hozta, széles körben ismertté tette, így az a társadalom széles körében felhasználható és törvényi védelem nem áll fenn ezen szellemi alkotásnál. Nyomatékosan meg kell jegyezni: azért, mert a felhasználás már a közkinccsé válást követôen történt. A jelmondat funkciója, hogy a másság tiszteletét, ennek eszmeiségét mint emberi magatartást népszerûsítsék.

1998. LB Adott szolgáltatás meghatározását is kifejezô kereskedelmi név használatát önmagában nem teszi jogszerûtlenné, ha az utóbb más jogi személy nevének részévé vált. Egy esetben egy taxis cég árujelzôként kereskedelmi névként használta az utóbb vitatott: „…Taxi” elnevezést, azt védjegyeztette is. A felek azonos szolgáltatást végeztek, így a bíróság nem állapította meg a jogsértést.

B – Az SZJSZT állásfoglalásai

1997

A szoftverek (számítógépes programok) bejelentéstôl, regisztrációtól, államigazgatási eljárás alapján hozott határozattól függetlenül már létrejöttüktôl fogva szerzôi jogi védelem alatt állnak (1975. évi 4. tvr.-Berni Uniós Egyezmény 5. cikk, 1. bek.).

Egyéni önálló és eredeti alkotás kritériuma: ha az alkotás e kritériumnak megfelel, a felhasználás, alkalmazás licenc-szerzôdéssel történhet. A licencdíj mértéke: szabad megállapodás tárgya.

Prospektus mûvészi fényképeinek mûvészi díja. Ugyan a díjazást megállapítja a 8/1970. (VI. 25.) MM. sz. r. azonban ez már elavult, így a Magyar Fotóriporterek Kamarája 1996-os honoráriumtáblázata mérvadó lehet a kereskedelmi (reklám) célú prospektusok tekintetében. A diapozitívek (negatívok) ellenkezô szerzôdési kikötés hiányában a szerzô tulajdonában maradnak, és ha azokat a felhasználó nem adja részükre vissza az elsô felhasználás után, úgy az eredeti szerzôi díjnak megfelelô pluszdíjazást köteles fizetni. Másirányú felhasználás esetén külön meg kell állapodni a szerzôvel.

Arculatterv készítése, mint eredeti alkotás, emblémával (akár védjegyeztetetten is): a felhasználó korlátlan joga az embléma alkalmazásának módja, idôhatár nélkül, de formai jegyeit csak az eredeti tervezô hozzájárulásával jogosult megváltoztatni (alkalmazott betûtípus, egyéb grafikai elemek stb.). Tartalmi változtatás – áttervezés – esetén új mû keletkezik a jogi és anyagi következményekkel együtt.

1998.

Marketingtanulmány írásának megszervezése, irányítása, alvállalkozói munka szervezése nem tekinthetô szerzôi (tudományos) mûnek. Esetünkben: a gazdálkodó szervezet egyedi megrendelése volt, stratégiai döntések elôkészítésének kidolgozására, belsô használatra. A forrásmegjelölés és az átvett tudományos eredmények hasznosíthatósága is hiányzott az anyagból. A bizottság kiemelte, hogy szerzô csak természetes személy lehet. Felhasználási szerzôdés megkötése esetén fennáll a szerzôi jogvédelem, ha önálló, egyéni és eredeti jellegû az alkotás, a szerzô személye azonosítható és a mû megfelel a szerzôi jogi törvény kívánalmainak.

Tévéreklámfilm zenéjének eredetisége akkor állapítható meg és akkor részesül szerzôi jogi védelemben, ha annak jellege, egyéni és eredeti. Ez esetben egy mûvet egy másik megelôzô zenemûvel hasonlítottak össze: a) harmónia-szerkezetük (az alapakkordok és a díszítô vendéghangok) tökéletesen megegyeznek, - b) tempójuk, ritmusviláguk teljesen azonos, - c) hangszerelésük, az alkalmazott hangszer-összeállítás kompozíciós felépítése, szerkezete teljesen azonos, - d) a dallam hang- és motívumkészlete, vonalvezetése azonos: néhány variációs elemnek tekinthetô, átmenô hang kivételével.

Fentiekre tekintettel az újonnan készült zenemû eredetisége kizárt, az az elsô mû ismerete nélkül nem jöhetett volna létre.

Heti magazin fejlécének szerzôi jogi védelme: ha a szöveg és az ábra alkalmazott grafikai megjelenítése önálló, eredeti, úgy az szellemi alkotásnak minôsül és ez független a megbízótól kapott instrukciótól. A mû tipográfiai jellegûként értékelhetô, így díjazása a 4/1998. (II. 12.) MM. sz.r. módosított 6/1970. (VI. 24.) MM. sz.r. hatálya alá tartozik. Ezért felhasználási szerzôdést kell kötni, határozott vagy határozatlan idôre. Fenti díjtételek meghaladottak, így szabad megállapodás tárgya lehet az összegszerûség; a megbízás jelentôségének, körülményeinek mérlegelésével.

1999.

A film (videofilm) mint szerzôi jogi alkotás: a film eredeti, önálló, reprodukálható, többszerzôs mû általában. Dokumentumfilmnél a riporter, szerkesztô riporter is lehet alkotó, de a technikai közremûködôk nem. Az ötlet, elgondolás, „mûkezdemény” nem szerzôi alkotás, így nem védett. A gyártó: lehet természetes vagy jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, amely kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, megköti a felhasználási, megbízási és egyéb szerzôdéseket. Így a gyártó rendelkezik a filmhez kapcsolódó szerzôi, vagyoni jogokkal (forgalmazás, értékesítés, jövedelem, bevételek elosztása stb.). A nyersanyagokat a mû gyártója birtokolja (tárolja, kezeli, ôrzi,) vagy akire átruházta. A jogok elsôdleges jogosultjai a szerzôk, tôlük szerzi meg alkotói (megfilmesítési, felhasználási) szerzôdéssel, származékos módon, ellenérték fejében, a hasznosítási, forgalmazási (vagyoni) jogokat a gyártó, mint jogutód.

Budapest, 1999. július

Dr. Debreczenyi Ferenc