Közterületi vagy szabadtéri reklámhordozók
A kutatások
alapján elmondhatjuk: egy kôbe vésett sonkával kezdôdött a szabadtéri
reklámhordozók története, valahol Memphis környékén. A mészárszék falába vésett
sonkán felirat dicsérte az árut. Pompeiben gladiátorjátékokra és választásokra
felhívó festett textileket és falapokat találtak az ásatások során. Amikor
1848-ban Pesten a forradalom napjait élték, Londonban olyan üvegoldalú
postakocsik járták a várost, amelyeknek belsejében gyertyák égtek, átvilágítva
az üvegre festett reklámot.
A legkorábbi
litografált plakát Bécsbôl származik, 1830-ból maradt ránk, Németországban és
Franciaországban az 1840-es évektôl terjedt el. A mûvészi színvonalú
hirdetések, a mûvészplakátok szülôhazája is Franciaország lett a század
utolsó harmadában, gondoljunk például Jules Chéret vagy Toulouse-Lotrec munkáira. A nyolcvanas évektôl az elsô
világháborúig terjedô idôszak a magyar reklámkultúra megalapozásának és elsô
nemzetközi sikereinek ideje. A plakátmûfaj megteremtésében rangos
festôink munkálkodtak elôször (Benczúr, Rippl-Rónai, Vaszary), majd önálló
sikeres nemzedék következett (Bíró, Faragó).
Az 1989-es
gazdasági és társadalmi rendszerváltás utáni években elsôsorban közterületeken
bérbe vett helyeken álltak azok a reklámhordozó berendezések, amelyek azután a
gazdasági és törvénykezési anomáliák miatt átkerültek olyan területekre,
melyeket a ,,magánterület” szóval fejezhetünk ki legjobban – azaz a természetes
vagy jogi személyek ingatlanaira. Ezt a folyamatot vette figyelembe a törvény
is, amikor „közterületi” helyett a jobban jellemzô „szabadtérinek” nevezte
ezeket az eszközöket.
A tulajdonosi kör
A szabadtéri
reklámhordozók az eszközök tulajdonlása szempontjából három csoportra
oszthatók, azaz három tulajdonosi kör jelent meg.
Hivatásszerûen
felületeket
építôk és bérbe
adók
A professzionális
reklámozás megkívánta, hogy a megrendelô számára megfelelô médiumválaszték
álljon rendelkezésre. A nyomtatott média, a plakát és a sajtó lépett elôször:
megalakultak a közterületieszköz-tulajdonos cégek, megindult a sajtó
privatizációja. Kialakult a méretválaszték, megépültek az óriás-, a city-light
plakátok és a kandeláberreklám hordozói. A vevôkör bôvülésével az igények is
változtak, a hirdetôk földrajzilag is a lehetô legjobban kívánták megközelíteni
a célcsoportot. Motorolajokat például a benzinkutak közelében, üdítôitalokat
pedig a strandokon és a hozzájuk vezetô utakon óhajtottak reklámozni. Ki
kellett tehát építeni egy olyan plakáttábla-hálózatot, amellyel ezeket az
igényeket kielégíthettük.
Saját célra
kihelyezôk
Az egyéni és a
társas vállalkozások jelentôs részének mûködése egy-egy földrajzi
területet érint, tehát számukra a helyi szabadtéri reklámozás jelenti a
célcsoport legkedvezôbb elérését. Egy könyveléssel foglalkozó társaság, egy
szépségszalon, pék, vízvezeték-szerelô vagy akár egy autókereskedô elsôsorban a telephelye szûkebb-tágabb
környékérôl várja ügyfélkörét. Számukra néhány tábla kihelyezése célravezetôbb
lehet más eszközöknél, mert nemcsak a szolgáltatást, terméket mutathatja be,
hanem irányítani is tudja a reménybeli partnert.
Vadragasztók
Elôfordult már,
hogy óriásplakátokon vagy más, plakátkihelyezés céljára szolgáló táblákon
megjelentek kisplakátok együttesek, mûvészeti vagy más, megnyilvánulni
igyekvô csoportok programjaival, illetve akár temrékreklámmal. Ilyeneket
láthatunk az utcai lámpaoszlopokon, árkádok oszlopain, éppen tatarozás alatt
álló üzletek kirakatüvegein, bárhol. Sokszor még meg sem szárad a ragasztó, a
következô vadragasztó már át is ragasztotta
saját plakátjával az elôzô ,,ingyenbérlô” kihelyezését.
Az eszközök
típusai
1. Plakátok –
plakáttáblák
Közös jellemzôjük,
hogy papíralapúak, melyekre nyomdatechnikai vagy számítástechnikai (nyomtatás,
betûkivágás stb.) módszerekkel viszik fel a kívánt grafikát. A hordozóra
(táblára, hirdetôoszlopra stb.) a plakát többnyire ragasztással kerül fel.
1. 1.
Gigantplakátok
Felületük kb.
30-35 négyzetméter. Budapesten kb. 20 db található.
1. 2.
Óriásplakátok
Felületük 12
négyzetméter, ritkán ennek kétszerese. Két változatban terjedtek el, az egyik
mérete 5,04 x 2,38 m (számuk 21 000 az országban), a másiké 3 x 4 m (számuk
2000 az országban).
1. 3. City-light
plakátok
Felületük 2
négyzetméter (1,17 x 1,71 m). Elsôsorban tömegközlekedési eszközök megállóiban
vagy járdákon találhatók (számuk 6000 az országban).
1. 4. Hagyományos
plakátok
Felületük 0,5–1,4
négyzetméter (B0, B1, B2, A0, A1, A2). Hagyományos hirdetôoszlopokon,
lámpaoszlopokon találhatók elsôsorban, de újjáéledt a szendvicsember
alkalmazása is.
1. 5. Kisméretû
plakátok
Felületük kisebb
mint 0,5 négyzetméter. Metrómozgólépcsôk mentén, kapaszkodókon,
bevásárlókocsikon stb. találhatók.
1. 6.
Jármûplakátok
Méretük a
jármûvek szabad felületeihez igazodik.
1. 7. Idôben
változó tartalmú (ún. forgóprizmás) plakátok
Felületük az
óriásplakátokéval többnyire azonos méretû, a prizmák idôszakonkénti
elforgásával három különbözô reklám jelenik meg egymás után.
2. Festett táblák
Közös jellemzôjük,
hogy a hordozóra festéssel kerül fel a grafika. Korábban (1989 elôtt) csak ezzel
a módszerrel készültek nagyméretû táblák.
2. 1. Cég- és
irányítótábla (általában 4 m2 alatt)
2. 2. Óriástábla
(4–150 m2)
2. 3. Giganttábla
(300 vagy 600 m2)
2. 4.
Tûzfalfestés
3. Világító
reklámberendezések
3. 1.
Portálberendezés
Üzletek,
vendéglátóhelyek, közhasznú helyiségek (továbbiakban: üzletek) bejárata,
kirakata, mely(b)en reklám is található, és amely kívülrôl vagy belülrôl
megvilágított.
3. 2. Homlokzati
berendezés
Üzletek, áruk,
szolgáltatások reklámja, melyet az üzlethelyiségtôl elkülönülten helyeznek el
épület homlokzatán.
3. 3. Tetôreklám
Márkák vagy
üzletek, áruk, szolgáltatások reklámja, melyet az üzlethelyiségtôl elkülönülten
helyeznek el épület tetôzetén.
3. 4. Fényújság
Általában egy
töredék betûsor bemutatására alkalmas eszköz, amelyen az üzenet átadása
oly módon történik, hogy a betûk a nézô szeme elôtt elhaladva jelennek
meg és így közlik a teljes információt.
3. 5.
Óriásképernyô
Színes mozgóképet
mutat be elemi képpontok halmazával.
3. 6. Videofal
Hagyományos
televíziókból, monitorokból kialakított eszköz, ahol nagyméretû színes
mozgóképek egy-egy darabja jelenik meg egy-egy képernyôn.
3. 7. Lézeres
berendezés
Vezérelt
lézersugárral vetít képet valamilyen ernyôre (pl. házfal, járda stb.).
3. 8.
Vetítôberendezés
Falra vetít diákat
vagy a portálból vetít a járdára.
3. 9. Kívülrôl
megvilágított plakát
Az 1. pontban
körülírt plakátok külsô fényforrással megvilágítva.
3. 10. Belülrôl
megvilágított plakát
A plakát grafikája
átvilágítható anyagra készül, a megvilágítás mögötte van, a szemlélô által nem
látható.
3. 11. Egyéb
világítóeszköz
4. Utcabútor
4. 1. Zászló
Az alkalomhoz
kötôdô felhasználása látszik erôsebbnek, de nagyon sok helyen jelzi a
székhelyen vagy a telephelyen egy-egy márka vagy cég jelenlétét.
4. 1. Molinó
Alkalmanként az üzlet,
épület homlokzatán elhelyezett vagy a járda, az úttest felett kifeszített nem
merev szerkezetû felirat.
4. 2. Korlát
A járdát az
úttesttôl elválasztó szerkezet, melyen plakát vagy festett reklám helyezhetô
el.
4. 3. Pad
Az eszközön
eredeti funkcióját nem zavaró módon helyezhetô el reklám.
4. 4. Szeméttároló
Speciálisan
kialakított szeméttároló, amely alkalmas plakát vagy festett reklám
hordozására.
4. 5. Megállító
tábla
Az üzletek elôtt a
járdán, semmihez sem rögzítetten, a nyitva tartás alatt kihelyezett öntartó
tábla.
4. 6. Egyéb
5. Légi reklámok
5. 1. Repülôgéppel
vontatott transzparens
5. 2. Hôlégballon
A palástjára
erôsített vagy az anyagául szolgáló felületen elhelyezett reklám hordozására.
5. 3. Kikötött
(gázzal töltött) ballon
Felületén vagy a
rá erôsített zászlón, molinón elhelyezett reklám hordozására.
5. 4. Egyéb
A gazdasági
reklámozásról szóló 1997. évi LVIII. törvény a szabadtéri reklámhordozót a
következôképpen definiálja: ,,reklám közzététele céljából építményen kívül
elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetôségét
jelzô eszközöket”. Másképp azt is mondhatjuk: épületeken kívül bárhol
elhelyezett reklámeszköz, kivéve az eladás helyén az áru elérhetôségét jelzô
eszközöket.