Közterületi vagy szabadtéri reklámhordozók

 

A kutatások alapján elmondhatjuk: egy kôbe vésett sonkával kezdôdött a szabadtéri reklámhordozók története, valahol Memphis környékén. A mészárszék falába vésett sonkán felirat dicsérte az árut. Pompeiben gladiátorjátékokra és választásokra felhívó festett textileket és falapokat találtak az ásatások során. Amikor 1848-ban Pesten a forradalom napjait élték, Londonban olyan üvegoldalú postakocsik járták a várost, amelyeknek belsejében gyertyák égtek, átvilágítva az üvegre festett reklámot.

A legkorábbi litografált plakát Bécsbôl származik, 1830-ból maradt ránk, Németországban és Franciaországban az 1840-es évektôl terjedt el. A mûvészi színvonalú hirdetések, a mûvészplakátok szülôhazája is Franciaország lett a század utolsó harmadában, gondoljunk például Jules Chéret  vagy Toulouse-Lotrec munkáira. A nyolcvanas évektôl az elsô világháborúig terjedô idôszak a magyar reklámkultúra megalapozásának és elsô nemzetközi sikereinek ideje. A plakátmûfaj megteremtésében rangos festôink munkálkodtak elôször (Benczúr, Rippl-Rónai, Vaszary), majd önálló sikeres nemzedék következett (Bíró, Faragó).

Az 1989-es gazdasági és társadalmi rendszerváltás utáni években elsôsorban közterületeken bérbe vett helyeken álltak azok a reklámhordozó berendezések, amelyek azután a gazdasági és törvénykezési anomáliák miatt átkerültek olyan területekre, melyeket a ,,magánterület” szóval fejezhetünk ki legjobban – azaz a természetes vagy jogi személyek ingatlanaira. Ezt a folyamatot vette figyelembe a törvény is, amikor „közterületi” helyett a jobban jellemzô „szabadtérinek” nevezte ezeket az eszközöket.

 

A tulajdonosi kör

A szabadtéri reklámhordozók az eszközök tulajdonlása szempontjából három csoportra oszthatók, azaz három tulajdonosi kör jelent meg.

 

Hivatásszerûen felületeket

építôk és bérbe adók

A professzionális reklámozás megkívánta, hogy a megrendelô számára megfelelô médiumválaszték álljon rendelkezésre. A nyomtatott média, a plakát és a sajtó lépett elôször: megalakultak a közterületieszköz-tulajdonos cégek, megindult a sajtó privatizációja. Kialakult a méretválaszték, megépültek az óriás-, a city-light plakátok és a kandeláberreklám hordozói. A vevôkör bôvülésével az igények is változtak, a hirdetôk földrajzilag is a lehetô legjobban kívánták megközelíteni a célcsoportot. Motorolajokat például a benzinkutak közelében, üdítôitalokat pedig a strandokon és a hozzájuk vezetô utakon óhajtottak reklámozni. Ki kellett tehát építeni egy olyan plakáttábla-hálózatot, amellyel ezeket az igényeket kielégíthettük.

 

Saját célra kihelyezôk

Az egyéni és a társas vállalkozások jelentôs részének mûködése egy-egy földrajzi területet érint, tehát számukra a helyi szabadtéri reklámozás jelenti a célcsoport legkedvezôbb elérését. Egy könyveléssel foglalkozó társaság, egy szépségszalon, pék, vízvezeték-szerelô vagy akár  egy autókereskedô elsôsorban a telephelye szûkebb-tágabb környékérôl várja ügyfélkörét. Számukra néhány tábla kihelyezése célravezetôbb lehet más eszközöknél, mert nemcsak a szolgáltatást, terméket mutathatja be, hanem irányítani is tudja a reménybeli partnert.

Vadragasztók

Elôfordult már, hogy óriásplakátokon vagy más, plakátkihelyezés céljára szolgáló táblákon megjelentek kisplakátok együttesek, mûvészeti vagy más, megnyilvánulni igyekvô csoportok programjaival, illetve akár temrékreklámmal. Ilyeneket láthatunk az utcai lámpaoszlopokon, árkádok oszlopain, éppen tatarozás alatt álló üzletek kirakatüvegein, bárhol. Sokszor még meg sem szárad a ragasztó, a következô vadragasztó már át is ragasztotta  saját plakátjával az elôzô ,,ingyenbérlô” kihelyezését.

 

Az eszközök típusai

1. Plakátok – plakáttáblák

Közös jellemzôjük, hogy papíralapúak, melyekre nyomdatechnikai vagy számítástechnikai (nyomtatás, betûkivágás stb.) módszerekkel viszik fel a kívánt grafikát. A hordozóra (táblára, hirdetôoszlopra stb.) a plakát többnyire ragasztással kerül fel.

1. 1. Gigantplakátok

Felületük kb. 30-35 négyzetméter. Budapesten kb. 20 db található.

1. 2. Óriásplakátok

Felületük 12 négyzetméter, ritkán ennek kétszerese. Két változatban terjedtek el, az egyik mérete 5,04 x 2,38 m (számuk 21 000 az országban), a másiké 3 x 4 m (számuk 2000 az országban).

1. 3. City-light plakátok

Felületük 2 négyzetméter (1,17 x 1,71 m). Elsôsorban tömegközlekedési eszközök megállóiban vagy járdákon találhatók (számuk 6000 az országban).

1. 4. Hagyományos plakátok

Felületük 0,5–1,4 négyzetméter (B0, B1, B2, A0, A1, A2). Hagyományos hirdetôoszlopokon, lámpaoszlopokon találhatók elsôsorban, de újjáéledt a szendvicsember alkalmazása is.

1. 5. Kisméretû plakátok

Felületük kisebb mint 0,5 négyzetméter. Metrómozgólépcsôk mentén, kapaszkodókon, bevásárlókocsikon stb. találhatók.

1. 6. Jármûplakátok

Méretük a jármûvek szabad felületeihez igazodik.

1. 7. Idôben változó tartalmú (ún. forgóprizmás) plakátok

Felületük az óriásplakátokéval többnyire azonos méretû, a prizmák idôszakonkénti elforgásával három különbözô reklám jelenik meg egymás után.

 

2. Festett táblák

Közös jellemzôjük, hogy a hordozóra festéssel kerül fel a grafika. Korábban (1989 elôtt) csak ezzel a módszerrel készültek nagyméretû táblák.

2. 1. Cég- és irányítótábla (általában 4 m2 alatt)

2. 2. Óriástábla (4–150 m2)

2. 3. Giganttábla (300 vagy 600 m2)

2. 4. Tûzfalfestés

 

3. Világító reklámberendezések

3. 1. Portálberendezés

Üzletek, vendéglátóhelyek, közhasznú helyiségek (továbbiakban: üzletek) bejárata, kirakata, mely(b)en reklám is található, és amely kívülrôl vagy belülrôl megvilágított.

3. 2. Homlokzati berendezés

Üzletek, áruk, szolgáltatások reklámja, melyet az üzlethelyiségtôl elkülönülten helyeznek el épület homlokzatán.

3. 3. Tetôreklám

Márkák vagy üzletek, áruk, szolgáltatások reklámja, melyet az üzlethelyiségtôl elkülönülten helyeznek el épület tetôzetén.

3. 4. Fényújság

Általában egy töredék betûsor bemutatására alkalmas eszköz, amelyen az üzenet átadása oly módon történik, hogy a betûk a nézô szeme elôtt elhaladva jelennek meg és így közlik a teljes információt.

3. 5. Óriásképernyô

Színes mozgóképet mutat be elemi képpontok halmazával.

3. 6. Videofal

Hagyományos televíziókból, monitorokból kialakított eszköz, ahol nagyméretû színes mozgóképek egy-egy darabja jelenik meg egy-egy képernyôn.

3. 7. Lézeres berendezés

Vezérelt lézersugárral vetít képet valamilyen ernyôre (pl. házfal, járda stb.).

3. 8. Vetítôberendezés

Falra vetít diákat vagy a portálból vetít a járdára.

3. 9. Kívülrôl megvilágított plakát

Az 1. pontban körülírt plakátok külsô fényforrással megvilágítva.

3. 10. Belülrôl megvilágított plakát

A plakát grafikája átvilágítható anyagra készül, a megvilágítás mögötte van, a szemlélô által nem látható.

3. 11. Egyéb világítóeszköz

 

4. Utcabútor

4. 1. Zászló

Az alkalomhoz kötôdô felhasználása látszik erôsebbnek, de nagyon sok helyen jelzi a székhelyen vagy a telephelyen egy-egy márka vagy cég jelenlétét.

4. 1. Molinó

Alkalmanként az üzlet, épület homlokzatán elhelyezett vagy a járda, az úttest felett kifeszített nem merev szerkezetû felirat.

4. 2. Korlát

A járdát az úttesttôl elválasztó szerkezet, melyen plakát vagy festett reklám helyezhetô el.

4. 3. Pad

Az eszközön eredeti funkcióját nem zavaró módon helyezhetô el reklám.

4. 4. Szeméttároló

Speciálisan kialakított szeméttároló, amely alkalmas plakát vagy festett reklám hordozására.

4. 5. Megállító tábla

Az üzletek elôtt a járdán, semmihez sem rögzítetten, a nyitva tartás alatt kihelyezett öntartó tábla.

4. 6. Egyéb

 

5. Légi reklámok

5. 1. Repülôgéppel vontatott transzparens

5. 2. Hôlégballon

A palástjára erôsített vagy az anyagául szolgáló felületen elhelyezett reklám hordozására.

5. 3. Kikötött (gázzal töltött) ballon

Felületén vagy a rá erôsített zászlón, molinón elhelyezett reklám hordozására.

5. 4. Egyéb

 

A gazdasági reklámozásról szóló 1997. évi LVIII. törvény a szabadtéri reklámhordozót a következôképpen definiálja: ,,reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetôségét jelzô eszközöket”. Másképp azt is mondhatjuk: épületeken kívül bárhol elhelyezett reklámeszköz, kivéve az eladás helyén az áru elérhetôségét jelzô eszközöket.