Az elmúlt év a
kábeltelevíziós szakma látványos elôretörését hozta. Míg a szakmáról mind ez
ideig szinte csak szakmabéliek beszéltek, ez évtôl hirtelen a sajtó egyik
kedvenc témája lett.
Nem véletlenül. Nemcsak a kívülállók, hanem több esetben maguk a mûsortulajdonosok is a magyar nyelvû televíziós csatornák elindulásakor ébredtek rá, hogy a kábel megkerülhetetlen. Ha egy csatorna a közönség elé akar kerülni, akkor annak elôször a kábelhálózat-üzemeltetôvel kell egyezségre jutnia.
Így van ez a magyar, de így a
külföldi csatornák esetében is.
Amíg idáig
eljutottak...
A kábelszakma
gyors ütemû fejlôdésérôl elismeréssel szólnak külföldön is. Két évtized
sem kellett míg a „behálózott” bérházaktól eljutottak a népesség majd felét
elérô kábelrendszerekig. Az elsô tetôantennák féltucatnyi földfelszíni
mûsor vételére voltak alkalmasak, a magyar adások mellett a szerencsés
helyen lakó tévétulajdonosok már néhány nyugati adót is nézhettek.
A nyolcvanas
években nagy erôvel elindult mûholdas mûsorszórás a kábeltévézést
sem hagyta érintetlenül. Megjelentek a mûholdas adások, hirtelen kitágult
a világ, már tíz-tizenöt külföldi adást is nézhettek a kábelcsatlakozással
rendelkezôk.
A mennyiségi
fejlôdés lendülete a kilencvenes években sem torpant meg, a közönség
változatlan érdeklôdéssel fordult a kábeltelevízió felé. Egyre több helyen
tették 25-35 csatorna vételére alkalmassá a hálózatot. A nézô a több
csatornáért hajlandó volt többet fizetni, ezért Magyarország vonzó piacnak
bizonyult nemcsak a magyar, hanem a külföldi kábeles befektetôk számára is. A
mennyiségi fejlesztés mellett egyre inkább a minôségre helyezték a hangsúlyt,
megindult a meglévô hálózatok korszerûsítése, a soros (felfûzôs)
rendszer helyett a csillagpontos hálózatok kiépítése. (Ez utóbbinak nemcsak
mûszaki – jobb minôség –, hanem a marketing szempontjából is jelentôsége
van. Amíg a soros rendszerû házról házra, lakásról lakásra kanyarog, s a
nem fizetôk kikapcsolására – a távfûtéshez hasonlóan – nincs mód, addig a
csillagpontos rendszer esetén ez a probléma azonnal megoldható.)
A kábeltelevíziós
szakma felértékelôdése
Napjainkban másfél
millió háztartás rendelkezik kábeltévé-csatlakozással, vagyis több mint
négymillió nézôhöz kábelen jut el a mûsor. (Néhány nemzetközi
összehasonlító adat: ld. 1. sz. táblázat.) A várakozásnak megfelelôen a magyar
nyelvû országos kereskedelmi csatornák elindulása mozgásba hozta a
reklámpiacot. A résztvevôk éles versenyt vívnak a hirdetôkért, akiket leginkább
közönségszámmal lehet meggyôzni. Megindult a harc a nézôért, aminek
alapfeltétele a képernyôre kerülés. A mûsorgyártók felismerték, kábeltévé
nélkül országos terjesztés aligha képzelhetô el. (Az érdekeken túl a két fél
közötti megegyezést/szerzôdéskötést a médiatörvény is elôírja. E szerint kábelhálózaton
csak olyan mûsorok továbbíthatók, melyek tulajdonosaival a
kábelhálózat-üzemeltetô szerzôdést kötött.)
Mûsorok a
kábelen
A magyar csatornák
bôvülésével a közönség érdeklôdése megváltozott. Amíg a szûkös magyar
nyelvû választék mellett a külföldi csatornákat meglepôen sokan nézték
(noha kevesen értették), addig most, a magyar nyelvû mûsorok
számának növekedésével (a helyi tévéket is beleértve) számuk tíz körül mozog, a
nézôk egyre inkább hûtlenek lesznek a külföldi adókhoz. Az adatok azt
mutatják, hogy a leggyengébb magyar adás is több nézôt vonz, mint a legjobb
külföldi. A kábelesek – elôfizetôik számának növelése/megtartása érdekében –
szívesen vesznek át ún. „kábel-exkluzív” mûsorokat, olyanokat, melyek más
módon (tetôantennával, parabolával, AM-mikroval) nem vehetôk. Például TV3,
MSat, SZÍV TV, a mozira szakosodott HBO, a közkedvelt ismeretterjesztô
csatorna, a Spektrum, vagy az elmúlt évben útjára indított, fiataloknak szóló
zenei csatorna, a Z+. (Magyar nyelvû televíziós csatornák foghatósága: 2.
sz. táblázat.)
Mit hoz 1998?
A szakma nagy
várakozással néz az új év elé. Sokan mondják, sorsdöntô lesz. Vannak
megjósolható, vannak sejthetô és lesznek váratlan fordulatok.
A mennyiségi
növekedés folytatását nem nehéz megjósolni. Újabb és újabb településeket és
településrészeket (pl. családiházas övezeteket) kábeleznek be. Ennek egy része
az ORTT által kiírt kábelfejlesztésre fordítható pályázati pénzekbôl történik
(melynek nem titkolt szándéka az MTV2 mûholdra kerülésével elvesztett
nézôk visszahozása), nagyobb részük a hazai és külföldi (kis és nagy)
befektetôk pénzébôl valósul meg. Ezek az új építések – várhatóan – a
médiatörvény elôírásaival összhangban jó minôségûek, az interaktivitás
igényének megfelelôek lesznek.
Az is biztosnak
látszik, hogy az új esztendô a liberalizálásra való felkészülés jegyében
zajlik. A liberalizálás Európa nyugati felében már megtörtént, vagy éppen most
történik, nálunk a startpisztoly 2002-ben dördül el. Ám a résztvevôk száma nem
négy év múlva, hanem a következô hónapokban dôl el. Tudják ezt maguk az
érintettek is, ezért igyekszik mindenki már most jó startpozíciót kiharcolni.
A liberalizálás a
kábeltévé mindeddig kevésbé ismert lehetôségét, az adattovábbítást érinti.
Kábelen ugyanis nemcsak mûsor, azaz tévéjel, hanem adat is küldhetô. Ezen
az úton lehet hôközpontot, liftet, épületet ellenôrizni és lehet nagy
mennyiségû adatot hihetetlen sebességgel, olcsón továbbítani. (Kábeltévén
például jóval gyorsabban lehet internetezni, mint telefonon, ha pedig nincs rá
szükség, akkor fizetni sem kell a telefonért.) Ami még ennél is fontosabb:
2002-ben megszûnik a jogi akadálya a kábeltelevíziós hálózaton történô
telefonálásnak. Ettôl kezdve a kábelszakma alternatív szolgáltatóként jelen
lehet a telefónia piacán is. De bármilyen változások történjenek, a kábeltévé
eredeti funkciója, a mûsorok nézôkhöz való eljuttatása mindig megmarad.
Herbert Zsuzsa
Média – Kábel – Mûhold