1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységrôl*

Az Országgyûlés – a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében – a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének elômozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentôségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására a következô törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevôként végzett gazdasági reklámtevékenységére.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) A reklám közzétevôje: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetôvé teszi.

b) Burkolt reklám: semleges információ látszatát keltô tájékoztatás formájában közzétett reklám.

c) Egészségügyi intézmény: olyan egészségügyi szerv, intézet, intézmény, szolgálat vagy más szervezet, amelyet külön jogszabály egészségügyi intézménynek minôsít.

d) Felnôtt korú: aki a tizennyolcadik életévét betöltötte.

e) Fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.

f) Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.

g) Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történô igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzô megismertetését mozdítja elô (a továbbiakban: reklám).

h) Gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

i) Gyógyszer: a külön jogszabály alapján lefolytatott eljárás után törzskönyvbe bejegyzett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô és gyógyszernek minôsített anyag vagy anyagkeverék.

j) Gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek kereskedelmi forgalmában részt vevô – a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezô – elôállító és a gyógyszer-nagykereskedô.

k) Gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték.

l) Játék: olyan áru, amelyet egyértelmûen játék céljára terveztek és gyártottak.

m) Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetôvé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást vagy a más vállalkozás által elôállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplô áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésû árut.

n) Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve, aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli.

o) Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.

p) Sajtótermék: az idôszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televíziómûsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt –, a zenemûvet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt mûsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy mûsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.

r) Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetôségét jelzô eszközöket.

s) Tudatosan nem észlelhetô reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor – az idôtartam rövidsége vagy más ok következtében – a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erôsségû látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

t) Vizsgálati készítmény: a külön jogszabályban meghatározott klinikai vizsgálatok vagy vizsgálati értékelések alatt álló készítmény, a gyógyszer törzskönyvbe, illetve gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény nyilvántartásba való bejegyzéséig és a forgalomba hozatali engedély megadásáig.

3. § (1) Reklám akkor tehetô közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató – ennek hiányában a reklám közzétevô – részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megôrzi.

(2) A külön jogszabályban meghatározott, elôzetes minôségvizsgálati vagy megfelelôség tanúsítási kötelezettség alá esô árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak – ennek mellôzése esetén a reklám közzétevônek – nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik elôzetes minôségvizsgálati vagy megfelelôség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehetô közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevônek regisztrálnia kell és egy évig meg kell ôriznie.

(3) A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendô árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyivántartásba vételi számát.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakat az azonosíthatóság érdekében külföldi vagy belföldi telephellyel és adószámmal nem rendelkezô reklámozó esetében megfelelôen kell alkalmazni.

(5) A reklámot csak a reklámjelleg felismerhetô feltüntetésével és a környzetétôl elkülönítve szabad közzétenni.

(6) Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minôsíteni, kedvezô környezeti tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztetô jelzést jogosultan használók esetében lehet.

Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások

4. §. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely

a) személyhez fûzôdô jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,

b) erôszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, iletve természetet károsító magatartásra ösztönöz,

c) félelemérzetet kelt.

5. § (1) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és

a) fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlôdésüket károsíthatja,

b) tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnôtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

(2) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlôdését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erôszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

6. § (1) Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhetô reklámot.

(2) Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek elôállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelôny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehetô adóelôny vonatkozásában másként félrevezetô.

7. § (1) Tilos közzétenni olyan összehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.

(2) A reklámban harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy elôzetes engedélyével lehet.

(3) A reklámozó felelôs azért, hogy az összehasonlító eredmény, illetve adatok közzététele vagy hivatkozása ebben az esetben se ütközzön az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tilalomba.

Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak

és korlátozások

8. § Tilos a fegyverek, a lôszerek, a robbanóanyagok és a – külön jogszabályban meghatározott – közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történô reklámozást.

9. § (1) A gyógyszerek szakmai célú reklámozásán (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) kívül a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvôbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelôk, gondozóintézetek által beszerezhetô gyógyszerek reklámozása tilos.

(2) A gyógyszerismertetés az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszerek reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle információ, amely a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak szól.

(3) A gyógyszerismertetés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

10. § (1) Az – egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével – embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám:

a) egyértelmûen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény,

b) tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény nevét és – ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz – annak nemzetközi szabadnevét,

c) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû használatára ösztönöz,

d) a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott alkalmazási elôirat alapján mutatja be,

e) tartalmazza a gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû alkalmazásához szükséges tájékoztatást,

f) egyértelmû felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

a) az orvosi vizgálat, kezelés vagy mûtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellôzhetôségére hivatkozik,

b) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményezô alkalmazhatóságának képzetét kelti,

c) gyógyszert vagy gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítményt kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel,

d) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,

e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet,

f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkezô változást, illetve a gyógyszer és a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást, félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérô módon mutat be,

g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,

h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul,

i) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény forgalmazási engedélyére hivatkozik.

(3) Tilos kozzétenni

a) összehasonlító,

b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó,

c) külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó,

d) vizsgálati készítményt bemutató

gyógyszerreklámot.

11. § Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

12. § (1) Tilos dohányárut vagy alkoholtartalmú italt reklámozni

a) olyan sajtótermékben, amely alapvetôen gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,

b) sajtótermék címoldalán,

c) színházban vagy filmszínházban 20 óra elôtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült mûsorszámot közvetlenül megelôzôen, annak teljes idôtartama alatt és közvetlenül azt követôen,

d) játékon és annak csomagolásán,

e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

(2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely

a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,

b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,

c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

(3) Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely

a) a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,

b) dohányzó személyeket ábrázol,

c) ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

13. § (1) A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: ,,A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegû általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlô adatokat.

(2) A figyelmeztetés szövegét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérbôl kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.

(3) A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettônél több nyelven tartalmazza.

A felelôsség megállapításának szabályai

14. § (1) E törvény 3–5. §-aiban, a 6. § (2)–(3) bekezdéseiben, valamint a 8–13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevôje is felelôs. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevôje egyetemlegesen felelôs.

(2) E törvény 3. §-a

a) (1) bekezdése alapján bemutatott okirat,

b) (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat,

c) (3) bekezdése szerinti adatok

tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelôs.

(3) E törvény 6. § (1) bekezdésében és a 7. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó felelôs.

A reklámfelügyeleti eljárás

15. § (1) A Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség (a továbbiakban: fôfelügyelôség) – elsô fokon a megyei (fôvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelôségek (a továbbiakban: felügyelôség) – látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenôrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.

(2) A Tpvt. rendelkezéseibe is ütközô reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fûzôdô jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság elôtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a polgári jogi felelôsség szabályai szerint kártérítés címén megítélhetô összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértôre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.

16. § (1) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetô, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

(3) A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértô reklám közzétételét követô egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fûzôdô jogainak megsértésérôl egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitvaálló határidô megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelôen alkalmazni.

17. § (1) A fôfelügyelôség és a felügyelôség eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény 18–19. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelékezéseit kell alkalmazni.

18. § (1) Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértô voltát

a) elrendelheti a jogsértô állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértô magatartás további folytatását.

(2) Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértô állapot idôtartamára és a jogsértô magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogerôsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(4) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a fôfelügyelôség számlájára kell befizetni.

19. § Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a jogsértô magatartás megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.

20. § (1) A felügyelôség elsô fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a fôfelügyelôség vezetôje bírálja el. A fôfelügyelôség vezetôje elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.

(2) A fôfelügyelôség vezetôje határozatának felülvizsgálata keresettel kérhetô a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a fôfelügyelôség vezetôjének határozatát megváltoztathatja.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. § (1) bekezdésének a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlô adatok feltüntetésére vonatkozó rendelkezését 1998. december 31-tôl kell alkalmzni.

22. § (1) A rádió és televízió mûsorszolgáltatásában közzétett reklámra – ha e törvénytôl eltérô követelményeket állapít meg – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

,,6. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsôvel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel elôállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzôt használni, amelyrôl a versenytársat, illetôleg annak áruját szokták felismerni."

b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény 84. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.”

24. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése;

b) a belkereskedelemrôl szóló 1978. évi I. törvény 34. §-a, valamint az azt módosító 1986. évi 18. törvényerejû rendelet 18. §-a;

c) az egészségügyrôl szóló 1972. évi II. törvény 59. § (4) bekezdése;

d) az egyes szabálysértésekrôl szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 7/A §-a, valamint az azt módosító 19/1972. (VI. 5.) MT-rendelet 1. §-a és a 15/1988. (III. 25.) MT-rendelet 3. §-a.

e) a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM-rendelet ,,Szeszes ital árusításával kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalom” szövegû alcíme és a 10. § (2) bekezdése;

f) a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrôl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM-rendelet, valamint az azt módosító 10/1986. (X. 11.) BkM-rendelet, a 11/1989. (VI. 22.) KeM-rendelet, a 6/1992. (I. 28.) IKM-rendelet 11. § (2) bekezdésének ,,a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrôl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM-rendelet 8. §-a” szövegrésze, valamint a 14/1993. (IX. 2.) IKM-rendelet;

g) az egyéni védôeszközök minôsítô bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM-rendelet 8. §-ának ,,reklámozni vagy” szövegrésze.

25. § Felhatalmazást kap

a) a népjóléti miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertetô tevékenységre és a gyógyszerismertetôk nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklámfelügyelet eljárásban szakhatóságként közremûködô szervek körét,

b) a földmûvelésügyi miniszter, hogy az állatgyógyászati gyógyszerek reklámozására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

dr. Gaál Zoltán s. k.,

az Országgyûlés elnöke