21/1993. MTV számú elnöki utasítás

a Magyar televízió reklám- és hirdetési tevékenységének szabályozásáról

1. Meghatározások

2. Általános rendelkezések

3. A reklám formája, bemutatása és a reklámszerkesztés általános normái

3.1 A reklámműsor tartalmi és formai megoldásában, sem közvetve, sem közvetlenül nem állhat szemben a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével, nem sérthet jogszabályt, és nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, valamint a közrendet. Semmilyen formában nem sértheti a Magyar Televízió Szervezeti és Működési Szabályzatának és az Etikai Kódexének rendelkezéseit.

3.2 A reklámműsor az azonnali felismerhetőség érdekében a reklámjellegre egyértelműen utaló főcímnek és szignálnak kell elválasztania mind a reklámot megelőző, mind az azt követő más műsoroktól. A reklámfőcímek és szignálok a Magyar Televízió minden reklámműsora vonatkozásában egységesek, azoktól eltérő főcímek alkalmazása nem megengedett.

3.3 A reklám blokkban vagy egyedileg spot reklámként sugározható.

3.4 A reklám általában csak két műsor között tehető közzé.

3.5 Egyedi engedély alapján elhelyezhető műsorban is a reklám a következő esetekben oly módon, hogy a műsor egésze és értéke, valamint a jogtulajdonosok jogai ne szenvedjenek károsodást:

- az egymástól független részekből álló műsorokban, a sportprogramok vagy hasonlóképpen szerkesztett események közvetítésének a szünetében, az előadások közvetítésének a szüneteiben.

- A műsorok eleje főcíme után és vége főcíme előtt a műsor egészének megszakítása nélkül.

Ezekben az esetekben a műsort készítő igazgatóság igazgatójának és a kereskedelmi igazgatónak együttes előzetes engedélye szükséges. Az egységes reklámfőcím és szignál alkalmazása ezekben az esetekben is elengedhetetlen.

3.6 Tudat alatti reklám adása tilos.

3.7 A burkolt reklám nem megengedett a Magyar Televízió műsoraiban.

3.8 Vallási reklám adása nem megengedett. Vallási jelképek, motívumok kizárólag a valláshoz kapcsolódó társadalmi célú reklámokban, valamint vallási jellegű árucikkek és szolgáltatások (pld. vallási irodalom, mű- és kegytárgyak, zarándokutak) reklámozásában használhatók fel. Ilyen jellegű reklámok nem sérthetnek semmilyen vallási vagy világnézeti meggyőződést, és nem sugalmazhatnak babonás vagy okkult nézeteket.

3.9 Politikai hirdetés a kereskedelmi reklámtól elkülönítve, annak fizetett jellegére történő utalással csak a választási időszakban és a választással összefüggő témakörben adható le. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai hirdetés tartalmáért teljes egészében a megrendelő tartozik felelősséggel.

3.10 A politikai hirdetés megrendelőjét a reklámműsorban meg kell nevezni. A politikai hirdetés kibocsátója politikai álláspontja kifejtésében, ehhez kapcsolódó érvelésében nem támadhatja, illetve nem sértheti a más politikai nézeteket valló személyek meggyőződését. A politikai hirdetésben különös figyelmet kell fordítani a személyiségi jogok védelmére is.

3.11 A társadalmi célú reklám és a politikai hirdetés megrendelője csak olyan személy, intézmény, szervezet lehet, akinek (amelynek) működését az erre hivatott jogalkalmazó szerv a jogszabálynak megfelelően elismerte, illetve bejegyezte.

3.12 Valamely állam, továbbá belföldi vagy külföldi vállalkozó, intézmény, gazdálkodó szervezet nevét, betűjelét, jelvényét, címerét, zászlóját csak abban az esetben szabad a reklámban feltüntetni, ha a reklámozó erre jogosultságot szerzett.

3.13 Reklámban és politikai hirdetésben sem képben, sem hangban nem szerepelhet olyan személy, aki hír- és aktuális tájékoztató műsorokban rendszeresen megjelenik a képernyőn. A képi korlátozás vonatkozik a Magyar televízió műsorközlőire is.

3.14 A Magyar Televízió elnöke kizárólagos hatáskörben kijelöl olyan napokat, amelyeken reklámműsor nem szerkeszthető programba. Ezek: március 15., augusztus 20., október 23. és december 24-én 18órától december 25-én az adás zárásáig.

3.15 Minden reklámnak jogilag megengedettnek, becsületesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie. A gazdasági reklámnak emellett figyelembe kell vennie a piacgazdaság versenygyakorlatát és az általános üzleti szokásokat.

3.16 Csomagküldés útján értékesítendő termékre vonatkozó reklámnak minden esetben tartalmaznia kell a csomagküldő cég megnevezését, székhelyét és állandó belföldi telephelyét.

3.17 A reklámozásban tekintetbe kell venni a társadalom erkölcsi, etikai normáit, valamint a közízlést, amelyet a reklámnak is formálnia kell.

3.18 A reklám nem tartalmazhat olyan ábrázolást, amely bizonyos személyek vagy embercsoportok emberi méltóságát sérti. Nem keltheti azt a hatást , hogy bizonyos embereket, illetve embercsoportokat nemük, fajuk vagy külső tulajdonságuk miatt lekicsinyelnek, azt, hogy társaságban, hivatásban vagy családban, hátrányos megkülönböztetésben részesülnek.

3.19 Az egyes fogyasztói rétegekhez címzett reklám nem hangsúlyozhatja célcsoportjának társadalmi vagy vagyoni helyzetét, műveltségét oly módon, hogy az más társadalmi rétegekben indokolt ellenérzést váltson ki.

3.20 A reklámnak nem szabad semmilyen gyártó vagy forgalmazó termékeit, szolgáltatásait közvetlenül vagy közvetve becsmérelni, lekicsinylés vagy nevetségessé tétel útján, illetve más módon hírnevét rontani.

3.21 A megtévesztésre alkalmas összehasonlítást jogszabály tiltja, ezért a más termékekkel való összehasonlítás legyen megalapozott, és nem lehet tisztességtelen vagy félrevezetésre alkalmas.

4. Az általános és tárgyi, valamint motivációs tilalmak és korlátozások a Magyar Televízió reklámműsoraiban.

4.1 A reklámokban a magyar nyelv helyes használatát meg kell követelni, a közízlést sértő magyartalanságok a reklámban nem hangozhatnak el.

4.2 Idegen nyelvű reklámok sugárzása a következő esetekben lehetséges:

- kétnyelvű reklám esetén, ha a reklám a magyar fordítást is tartalmazza

- külföldi márka- és cégnevek (ezek eredeti írásmóddal reklámozhatók)

- idegen nyelvű reklámszöveg esetén, ha reklámdalként hangzik el

- olyan egy-két szavas szöveg esetén, ha az mindenki számára közérthető

- abban az esetben, amikor a külföldi reklámszöveg felhasználása hitelességet vagy presztízst kölcsönöz a reklámnak (pld. francia szlogen a parfümhirdetésben).

4.3 A gyógyszerek reklámja tilos. Gyógyszernek nem minősülő egészségügyi, illetve gyógyhatású termékek, gyógyászati segédeszközök reklámja megengedett, amennyiben a reklámozó a forgalombahozatali engedélyt az engedélyező hatóságtól megszerezte.

4.4 A reklámban ábrázolt személyek nem kelthetnek olyan benyomást, mintha a reklámozott terméket orvos ajánlaná.

4.5 A dohányipari termékek reklámja tilos.

4.6 A szeszes italok reklámja tilos.

4.7 A reklám – a veszélyes termékekre, illetve a balesetveszélyre történő figyelemfelhíváson túl – nem lehet félelmet ébresztő.

4.8 A reklám nem ábrázolhat olyan helyzetet és viselkedési módot, amely a balesetvédelmi előírásoknak ellentmond, vagy amely a munkavédelem szellemével nem azonosul.

4.9 A reklám nem tartalmazhat semmi olyat, ami erőszakos, illetve törvénybe ütköző cselekmények elkövetésére nyújthatna indítékot. A reklám nem dicsérheti fel az erőszakos magatartást, az emberi élet és az egészség kockáztatását, az emberi és természeti környezet károsítását, az állatok kínzását.

4.10 A reklám csak abban az esetben használhatja fel valamely személy nevét vagy képét (film, fotó, rajz, stb.), ha ebbe a jogosult vagy törvényes képviselője beleegyezett. A színész által megszemélyesített közéleti emberek szerepeltetése a reklámban hasonló korlátozás alá esik.

4.11 A reklámnak, mind tartalmának, mind a fogyasztó (befogadó) megközelítésének módjában tiszteletben kell tartani az emberi személyiség méltóságát.

4.12 Konkurens termékek (szolgáltatások) ugyanazon reklámblokkon belül, egymást közvetlenül követően nem hirdethetők.

4.13 Pornografikus tárgy, illetve sajtókiadvány nem reklámozható. A reklám egyébként nem tartalmazhat pornografikus ábrázolást, vagy szöveget, és más módon sem sértheti a közerkölcsöt és a közízlést. A reklámban személyek ábrázolásánál mellőzni kell a szexuálisan ingerlő ábrázolást vagy megfogalmazást.

5. A gyermekeknek és fiataloknak szóló, valamint gyermeket szerepeltető reklámokra vonatkozó korlátozások.

5.1 A gyermekeknek és fiataloknak szóló reklám

- nem tartalmazhat olyan felhívást, ami a gyermekeket közvetlenül vásárlásra vagy fogyasztásra ösztönzi, kihasználva jóhiszeműségüket és tapasztalatlanságukat

- nem használhatja ki a gyermekek szüleik, tanáraik vagy más személyek iránt érzett bizalmát

- nem szólíthatja fel a fiatalokat közvetlenül arra, hogy szüleiket vagy harmadik személyt a reklámozott árú, illetve szolgáltatás megvásárlására késztessék.

- Nem ábrázolhat fiatalokat veszélyes helyzetben

- Kockázatra épülő reklámeszközökkel (pld. sorsolás, díjak kitűzése, stb.) nem vezethetik félre a fiatalokat, nem lehet túlzott mértékű előnyök hangsúlyozásával, valamint a játékszenvedély kihasználásával és tolakodó hangnemmel fellépni, nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból (pld. gyűjtés) számukra ismeretlen emberekkel kapcsolatot keressenek

- Nem jeleníthet, vagy ábrázolhat olyan büntetendő cselekményt, illetve helytelen magatartást, amely fiatalokat veszélyeztet azáltal, hogy azokat jelentéktelen vagy említésre sem méltó cselekménynek tünteti fel.

- Nem válthatja ki a gyermekekben, a fiatalokban azt az érzést, hogyha a reklámozott árút nem vásárolnák meg részükre, akkor társaikkal szemben alacsonyabbrendű helyzetbe kerülnének vagy szégyenkezniük kellene.

- Nem táplálhatja a gyermekekben rejlő életkoruk szerint változó mértékű és jellegű agresszív vonásokat

- A reklám nem sértheti a gyermekek és fiatalok előtt a szülők és a nevelők tekintélyét, továbbá nem sugallhat nekik életkoruknak nem megfelelő magatartásformákat.

- Nem engedhető meg az a reklám, amely a reklámozott termék rendeltetése, célszerűsége, értéke tekintetében a fiatalok körében félreértést okozhat.

5.2 Tilos a gyermekek és fiatalkorúak szerepeltetése az olyan reklámokban, amelyeknek motiválására a termék (hirdetés) jellegénél fogva alkalmatlan.

6. A műsorkörnyezeti reklámkorlátozások, az adásidőpontra vonatkozó előírások

A Magyar Televízió egyes reklámműsorai (azok kép-, hangi és tartalmi elemeinek ismerete alapján) az adott műsorkörnyezetre, illetve a reklám befogadójára gyakorolt hatások miatt csak az alábbi megkötésekkel adhatók le.

6.1 Gyermekműsorok előtt és után legalább fél órának (30 percnek) kell eltelnie az erőszakos cselekedeteket, félelmet keltő motívumokat is tartalmazó reklámok (filmelőzetesek) adásának megkezdésekor.

6.2 Az ízléses erotika, az emberi test ábrázolása – a közízlés és a jó ízlés határai között – kozmetikai, test- és szépségápolási cikkek reklámozásánál általában megengedett. Az adásidőpont meghatározásánál azonban kerülni kell a gyermekkorúaknak szóló műsorkörnyezetet.

6.3 Intim tárgyak (egészségügyi cikkek) reklámjai csak 20.00 óra után, reklámblokkonként csak egyszer adhatók le, de 21.30 után a reklámblokkon belüli korlátozás megszűnik.

6.4 Sajtókiadványok hirdetési időpontjának meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani az olyan sajtókiadványokra, amelyek a reklámszakmai jog előírásakor túl a személyiségi és sajtójoggal, valamint más jogszabályokkal is kapcsolatosak. Így

- a személyiségi jogokat sértő kiadványok (pld. pletykalapok) nem hirdethetők

- tartalmi és képi összeállításban kifejezetten felnőtteknek szóló újságok csak a késő esti órákban, 22.30 után hirdethetők.

7. A reklám visszautasításával, illetve letiltásával kapcsolatos eljárások

7.1 A visszautasításnak elegendő oka, hogy a reklám jogszabályt sért, korlátozás alá esik, illetve jelen utasítás előírásainak nem tesz eleget. Visszautasítható a reklámmegrendelés tovább, ha az adásra szánt reklámanyag technikai szempontból kifogásolható, illetve nem megfelelő.

7.2 A megrendelt reklámműsor letiltását jogsértésre hivatkozva bármely harmadik személy (jogi és magánszemély) kérheti, azonban előzetesen figyelmeztetni kell arra, hogy a letiltás anyagi következményeit viselnie kell. A Magyar Televízió részére, a megrendelt és letiltott reklámműsort is meg kell téríteni a reklámadás elmaradása miatt a Magyar Televízióval szemben támasztott kártérítési igények kielégítésének átvállalásán túl. Jogsértés valószínűsítése esetén a reklám adását a jogvita eldöntéséig fel kell függeszteni, azonban törekedni kell a kármegelőzésre.

7.3 Ha a közzététel után derül ki, hogy a reklám tilalomba ütközik, a reklám további adását haladéktalanul meg kell szüntetni.

7.4 Fizetési késedelem esetén a Magyar Televízió kereskedelmi igazgatósága jogosult a további adásokat leállítani, illetve a reklámmegrendelések teljesítését megtagadni.

7.5 A reklámot adásban elhelyezni, illetve azt visszautasítani a Magyar Televízió kereskedelmi igazgatójának a joga. Visszautasítás esetén a megrendelők a döntéssel szemben a Magyar televízió elnökénél panasszal élhetnek.