Szakcikk

Az elektronikus aláírásról

Az elektronikus vagy más néven digitális aláírás ugyanúgy mûködik, mint a hagyományos kézi aláírás, a fô különbség az, hogy elektronikus dokumentumokat írunk alá. A digitális aláírással szemben elvárás, hogy az

• letagadhatatlan legyen és ne lehessen hamisítani; azaz egyetlen személy tudja

létrehozni a rá jellemzô aláírást

• az létrehozott aláírás kapcsolódjon az aláírt dokumentumhoz, azt az aláírást

követôen ne lehessen módosítani, illetve az utólagos módosítást

detektálni lehessen

Az elektronikus aláírás módszere az úgynevezett nyilvános kulcsú titkosításon alapul. Ezen titkosítás alkalmazásakor egy üzenet titkosításához és visszafejtéséhez két különbözô kulcsra – úgynevezett kulcspárra – van szükség. Egy adott üzenet titkosításához az egyik kulcsot, míg a titkosított üzenet visszafejtéséhez a kulcspár másik elemét kell felhasználni. A kulcspár két eleme egymástól független, egyik kulcs ismeretében nem lehet „kikövetkeztetni" a másik kulcsot. A nyilvános kulcsú titkosítás a nevét onnan kapta, hogy az algoritmusban használt kulcspár egyik elemét annak tulajdonosa nyilvánosságra hozza – ez az ô nyilvános kulcsa – míg a kulcspár másik elemét biztonságos helyen ôrzi – ez az ô titkos kulcsa. Amennyiben egy adott kulcspár tulajdonosa számára titkosított üzenetet kívánunk küldeni, akkor az ô nyilvános kulcsával kell kódolni az üzenetet, az üzenet visszafejtése csak kulcspár másik elemének –a titkos kulcsnak – a felhasználásával lehetséges.

A digitális aláírás létrehozása során azonban a folyamat fordítva történik. Az üzenet küldése során a küldô fél saját titkos kulcsát felhasználva kódolja az általa küldött üzenetet, melyet a fogadó fél a csak küldô nyilvános kulcsát felhasználva tud visszafejteni. Ez esetben a cél nem az üzenet tartalmának védelme –hiszen a publikus kulcsot felhasználva azt bárki visszafejtheti –, hanem az, hogy a fogadó fél biztos lehessen, hogy az üzenet valójában kitôl származik. Tehát amennyiben a fogadó fél a küldô nyilvános kulcsát felhasználva vissza tudja fejteni a kódolt üzenetet biztos lehet benne, hogy az valóban attól a küldôtôl származik akinek a nyilvános kulcsát a visszafejtés során felhasználta, mivel a kódolt üzenetet csak a titkos kulcs birtokában lehetett létrehozni.

A gyakorlatban a titkosítás és a digitális aláírás folyamata több lépésbôl áll, több matematikai algoritmust is felhasználnak a hatékonyság és a biztonságosság növelése érdekében, de a folyamat biztonságossága a nyilvános kulcsú titkosításon alapul. Ahhoz, hogy két kommunikálni kívánó fél digitálisan aláírt üzenetekkel kommunikáljon egymás között szükséges, hogy ismerjék egymás nyilvános kulcsait. Minden digitálisan aláírt üzenet ellenôrizhetô a küldô fél nyilvános kulcsának birtokában. Az ellenôrzés során kiderül, hogy valójában a küldôé-e a digitális aláírás, illetve az, hogy az aláírt dokumentum sértetlen-e. Az ellenôrzéshez elengedhetetlen, hogy a kommunikáló felek biztonságos módon hozzájussanak egymás nyilvános kulcsaihoz, mely abban az esetben, ha a kommunikáció nem szûk körben, hanem több fél között – például egy nagyobb szervezeten belül – történik igen bonyolult lehet. A digitális aláírások kezelése során a legfontosabb kérdés az, hogy a nyilvános kulcsokat megbízható módon annak tulajdonosához kössük, azaz a lehetô legnagyobb mértékig lehessünk biztosak abban, hogy egy adott személyhez melyik publikus kulcs tartozik

Azt a feladatot, hogy egy nyilvános kulcsot megbízható módon egy adott kommunikáló félhez lehessen rendelni az úgynevezett tanúsítványszolgáltató szervezetek végzik el. A tanúsítványszolgáltatók alapszolgáltatása a nyilvános kulcs személyekhez, vagy szervezetekhez rendelése, mely hozzárendelés úgynevezett tanúsítványok kiadásával történik meg. A tanúsítvány tulajdonképpen egy elektronikus igazolvány, mely tartalmazza a tulajdonosa adatait, valamint annak nyilvános kulcsát. A tanúsítványigénylés folyamata során az igénylô a tanúsítványszolgáltató felé igazolja magát, majd az azonosítást követôen a szolgáltatótól egy olyan digitális igazolványt – tanúsítványt - kap, mely igazolja, hogy ô mely nyilvános kulccsal rendelkezik, a kiadott tanúsítványokat a szolgáltató egy nyilvános adatbázisban eltárolja. A tanúsítványszolgáltató tevékenységeinek keretében azonosítja az igénylô személyét, tanúsítvány bocsát ki, nyilvántartást vezet, karbantartja a tanúsítványváltozásokkal kapcsolatos adatokat.

A digitális aláírásnál használt titkos kulccsal csak a felhasználó rendelkezik, - annak érdekében, hogy azzal ne lehessen visszaélni annak biztonságos tárolását meg kell oldani. A kulcs tulajdonképpen egy hosszú nullákból és egyesekbôl álló bitsorozat, melyet valamilyen médián célszerû tárolni. A titkos kulcsok tárolásának legelterjedtebb és az egyik legbiztonságosabb módja a chipkártyán való tárolás. Ez a védelmi mód biztosítja azt, hogy illetéktelen személy nem férhet hozzá a titkos kulcshoz, valamint annak lemásolását is megakadályozza.

A digitális kommunikáció egyre elterjedtebbé válik – elég az elektronikus levelezésre gondolnunk -, egyre nagyobb mértékben használunk elektronikus dokumentumokat. A digitális aláírás elfogadásának módjáról illetve annak feltételeirôl csakúgy mint az Európai Unióban úgy Magyarországon is törvény rendelkezik. A digitális aláírás jogi szabályozásának megjelenése elôtt is lehetôség volt arra, hogy a felek egymás között megegyezzenek abban, hogy az egymás közti megállapodásokat, szerzôdéseket elektronikus formában is elfogadják, de ezen megállapodást hagyományos módon kellett hitelesíteniük. A digitális aláírással kapcsolatos törvény lehetôvé teszi, hogy ne legyen szükség az elôzetes papír alapú szerzôdésre, valamint lehetôvé teszi a digitálisan aláírt dokumentumok elfogadását különbözô területeken: az államigazgatásban, a kereskedelemben illetve a polgárjogi szerzôdésekben.

Magyarországon az elektronikus aláírásról szóló törvény 2001 szeptember 1.-én lépett hatályba. A törvény három különbözô szintû elektronikus aláírást különböztet meg – normál, fokozott biztonságú illetve minôsített -, ugyanakkor kétfajta tanúsítványt – fokozott biztonságú és minôsített –különböztet meg. A lényeges különbség az egyes tanúsítványtípusok között a regisztrációs folyamatban van, azaz ott, hogy milyen módon, mennyire megbízhatóan azonosítja a tanúsítványszolgáltató az igénylô személyét, hogy gyôzôdik meg identitásáról (személyi igazolvány, útlevél, közjegyzôi igazolás stb.).

A digitális tanúsítványok kezelését manapság számos alkalmazás és operációs rendszer támogatja. Amennyiben a felhasználó rendelkezik digitális tanúsítvánnyal képes digitálisan aláírt levelek küldésére, a számítástechnikai rendszerekhez való hozzáférése is alapulhat digitális igazolványán.

Ezek után feltehetô a kérdés, hogy kik használhatják ezen szolgáltatást, kik azok akinek digitális tanúsítványra szükségük lehet? Azok számára, akik valaki felé megbízható módon szeretnének különbözô elektronikus dokumentumokat eljuttatni, vagy eltárolni azokat az egyik leghatékonyabb megoldás a digitálisan aláírt dokumentumok használata. A digitális aláírások mai leggyakoribb alkalmazási területei:

• Elektronikus levelezés során a levelek digitális aláírása

• Elektronikus formában eljuttatott anyagok aláírása

• Belsô iratkezelô rendszerekben az iktatott anyagok digitálisan aláírt

verzióinak tárolása

• Elektronikus kereskedelemben, Interneten keresztül bonyolított

elektronikus tranzakciók hitelesítése

A legfontosabb elônyök melyet a digitális aláírás biztosíthat

• A digitális aláírás ellenôrzése után biztosak lehetünk benne, hogy ki az aki aláírta

a dokumentumot, az aláíró nem tudja ezt letagadni

• Az aláírás után a dokumentumot nem lehet módosítani, amennyiben ez mégis

megtörténik a digitális aláírás érvénytelen lesz, azaz ki lehet mutatni, hogy valaki

azt az aláírást követôen módosította

A digitális tanúsítványok igénylése a tanúsítványszolgáltatónál történik, ahol az igényelt tanúsítvány típustól függôen az igénylônek azonosítania kell magát. Az igénylô azonosítása után a szolgáltató kiadja a digitális igazolványt, azaz magát a tanúsítványt. A titkos kulcs megfelelô védelme érdekében azt célszerû biztonságos adathordozón tárolni, ez a mai gyakorlat szerint chipkártyán valósulhat meg. A szolgáltató a titkos kulcs tárolásához szükséges kártyát, valamint a kártyaolvasót is az igénylô rendelkezésére bocsátja amennyiben az nem rendelkezik ezen eszközökkel.

Az elektronikus aláírások használatának bevezetésében jelentôs eredményt ért el a Microsec Kft. A Microsec E-szignó szolgáltatást a Microsec Kft. 2002. évben vezette be, miután jogosultságot szerzett az elektronikus aláírás hitelesítésére a Hírközlési Felügyelettôl.

Az E-szignó program segítségével szerkesztett szabályos formátum elektronikus aláírással ellátott dokumentumok az államigazgatási és magánszervezeteknél általános elfogadást nyertek.

Microsec Kft • 1022 Budapest, Marcibányi tér 9. • Levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 515

Telefon: (36-1) 438-6321 • www.e-szigno.hu