„A gazdasági reklámtevékenységrôl”szóló 1997. évi LVIII.

törvény* a

2001. évi I. törvénnyel** módosítva

EGYSÉGES SZERKEZETBEN!

Az Országgyûlés – a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében – a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének elômozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentôségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására a következô törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklámközzétevôként végzett gazdasági reklámtevékenységre.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) A reklám közzétevôje: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetôvé, teszi.

b) Burkolt reklám: a semleges információ látszatát keltô tájékoztatás formájában közzétett reklám.

c) Egészségügyi intézmény: olyan egészségügyi szerv, intézet, intézmény, szolgálat vagy más szervezet, amelyet külön jogszabály egészségügyi intézménynek minôsít.

d) Felnôtt korú: aki a tizennyolcadik életévét betöltötte.

e) Fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.

f) Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.

g) Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történô igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzô megismertetését mozdítja elô (a továbbiakban: reklám).

h) Gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

„i) Gyógyszer: olyan – külön törvényben meghatározott – anyag vagy anyagok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelôzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A galenusi és magisztrális gyógyszer fogalmát külön törvény határozza meg."

j) Gyógyszerek rendelésre és forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek kereskedelmi forgalmában részt vevô – a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezô – elôállító és a gyógyszer-nagykereskedô.

k) Gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték.

l) Játék: olyan áru, amelyet egyértelmûen játék céljára terveztek és gyártottak.

„m) Különleges ajánlat: minden olyan ajánlat, amely idôbeni, mennyiségi, minôségi vagy más jellegû behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minôsül különösen az idôszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy idôszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és nyereményekre vonatkozó ígéret.

n) Megtévesztô reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztô jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebbôl eredôen a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti."

o) Összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetôvé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által elôállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplô áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésû árut.

p) Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve, aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli.

q) Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.

r) Sajtótermékek: az idôszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televíziómûsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt –, a zenemûvet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt mûsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy mûsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.

s) Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetôségét jelzô eszközöket.

t) Tudatosan nem észlelhetô reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor – az idôtartam rövidsége vagy más ok következtében – a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erôsségû látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

u) Vizsgálati készítmény: a külön jogszabályban meghatározott klinikai vizsgálatok vagy vizsgálati értékelések alatt álló készítmény, a gyógyszer törzskönyvbe, illetve gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény nyilvántartásba való bejegyzéséig és a forgalomba hozatali engedély megadásáig.

3. § (1) Reklám akkor tehetô közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámoztató – ennek hiányában a reklám közzétevô – részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megôrzi.

(2) A külön jogszabályban meghatározott, elôzetes minôségvizsgálati vagy megfelelôség tanúsítási kötelezettség alá esô árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak – ennek mellôzése esetén a reklám közzétevônek – nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru, forgalomba hozható. Ha az áru nem esik elôzetes minôségvizsgálati vagy megfelelôség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehetô közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevônek regisztrálnia kell, és egy évig meg kell ôriznie.

(3) A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendô árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát.

(4) Az (1) – (3) bekezdésekben foglaltakat az azonosíthatóság érdekében külföldi vagy belföldi telephellyel és adószámmal nem rendelkezô reklámozó esetében megfelelôen kell alkalmazni.

(5) A reklámot csak a reklámjelleg felismerhetô feltüntetésével és a környezetétôl elkülönítve szabad közzétenni.

(6) Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minôsíteni, kedvezô környezeti tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályaitól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése szerint megkülönböztetô jelzést jogosultan használók esetében lehet.

„(7) Az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésre, illetve az ilyen szerzôdés tárgyát képezô ingatlanra vonatkozó reklámnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a külön jogszabályban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklôdôk rendelkezésére áll, és arra, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerezhetô be.“

Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások

4. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely

a) személyhez fûzôdô jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,

b) erôszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,

c) félelemérzetet kelt.

5. § (1) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és

a) fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlôdésüket károsíthatja,

b) tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnôtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

(2) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlôdését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erôszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

„5/A § (1) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a pornográf reklámot. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértô nyíltsággal ábrázolja, különösen, amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol.

(3) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális szolgáltatás reklámjának minôsül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének elômozdítására irányul. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön jogszabály állapítja meg.

(4) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.

(5) Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan emeltdíjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul. Az emeltdíjas távközlési szolgáltatás fogalmát külön jogszabály állapítja meg."

6. § (1) Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhetô reklámot.

(2) Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek elôállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelôny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehetô adóelôny vonatkozásában másként félrevezetô.

„7. § (1) Tilos közzétenni megtévesztô reklámot.

(2) A reklám megtévesztô jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, melyek

a) az áru általános jellemzôire,

b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerzôdéses feltételeire,

c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzôire, illetve az ôt megilletô jogokra, vagyonára, minôsítésére, elnyert díjaira

vonatkoznak.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzôjére vonatkozó tájékoztatásnak minôsül különösen az áru származási helyével, eredetével, elôállításához felhasznált összetevôkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, mûszaki jellemzôivel, környezet- vagy természetkímélô jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetôségére, elôállításának idôpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenôrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás."

„7/A. § (1) Összehasonlító reklám akkor tehetô közzé, ha megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2) Az összehasonlító reklám

a) nem lehet megtévesztô,

b) nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzôje vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,

c) nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzôje vagy egyéb megjelölése között,

d) nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzôje vagy egyéb megjelölése jó hírnevébôl adódó tisztességtelen elônyszerzésre,

e) nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ában rögzített jellemzôi utánzásának tilalmát.

(3) Az összehasonlító reklám:

a) kizárólag azonos rendeltetésû vagy azonos szükségleteket kielégítô árukat hasonlíthat össze,

b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemzô és ellenôrizhetô tulajdonságát,

c) amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,

d) eredet-megjelöléssel rendelkezô áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésû árukra vonatkozhat.

(4) Jogszerû összehasonlító reklám esetében a védjegy jogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történô – a célnak megfelelô módon megvalósuló – használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket.

(5) Harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy elôzetes engedélyével lehet.

7/B. § Különleges ajánlatra – ideértve a különleges árajánlatot is – vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelmûen és közérthetôen jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely idôponttól és mely idôpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett idôponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.

7/C. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve

a) nem létezô áruval vagy vállalkozással,

b) forgalomban nem lévô áruval,

c) azonosíthatóan és felismerhetôen meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással,

d) nem azonos rendeltetésû áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz."

Az egyes áruk reklámozására vonatkozó

tilalmak és korlátozások

8. § Tilos a fegyverek, a lôszerek, a robbanóanyagok és a – külön jogszabályban meghatározott – közbiztonságra különlegesen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történô reklámozást.

„9. § (1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvôbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelôk, gondozóintézetek által beszerezhetô gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minôsül.

(2) Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezôknek szól."

„(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik – az egészségnevelési célú – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala által egyedileg engedélyezett védôoltási programokat népszerûsítô tájékoztatásra.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás nem engedélyezhetô, ha a tájékoztatás felismerhetôvé teszi az oltóanyag nevét, árujelzôjét, illetve egyéb megjelölését."

(5) A gyógyszerismertetés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

10. § (1) Az – egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével – embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám:

a) egyértelmûen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény,

b) tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény nevét és – ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz – annak szokásos nemzetközi szabadnevét,

c) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû használatára ösztönöz,

d) a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott alkalmazási elôírat alapján, mutatja be,

e) tartalmazza a gyógyszer, elletve a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény rendeltetésszerû alkalmazásához szükséges tájékoztatást,

f) egyértelmû felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

a) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy mûtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellôzhetôségére hivatkozik,

b) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményezô alkalmazhatóságának képzetét kelti,

c) gyógyszert vagy gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítményt kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel,

d) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,

e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózis eredményezhet,

f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkezô változást, illetve a gyógyszer és a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérô módon mutat be,

g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,

h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul,

i) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény forgalmazási engedélyére hivatkozik.

„(3) A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyhatású készítmények olyan reklámjára, amely kizárólag a gyógyszer törzskönyvi elnevezését és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza (emlékeztetô reklám) az e § (1) – (2) bekezdése nem alkalmazandó. A gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény emlékeztetô reklámja kizárólag rádióban vagy televízióban ugyanazon reklámösszeállításon belül, e § (1) – (2) bekezdéseinek megfelelô gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény reklám megjelenését követôen tehetô közzé."

(4) Tilos közzétenni

„a) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekrôl készített,"

b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó,

c) külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó,

d) vizsgálati készítményt bemutató,

„e) gyermekkorúaknak szóló,

gyógyszerreklámot.

„(5) Tilos közzétenni a vény nélkül kiadható gyógyszer reklámját, ha a gyógyszer nevével azonos elnevezésû, kiszerelésû és gyógyszerformájú, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van."

11. § Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

12. § (1) Tilos (dohányárut vagy*) alkoholtartalmú italt reklámozni

a) olyan sajtótermékben, amely alapvetôen gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,

b) sajtótermék címoldalán,

c) színházban vagy filmszínházban 20 óra elôtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült mûsorszámot közvetlenül megelôzôen, annak teljes idôtartama alatt és közvetlenül azt követôen,

d) játékon és annak csomagolásán,

e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

(2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely

a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól

b) gyermek- illetve fiatalkorút mutat be,

c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

(3) Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely

a) a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,

b) dohányzó személyeket ábrázol,

c) ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

„13. § (1) Tilos közzétenni dohányáru reklámját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed a dohányáru közvetett reklámjára is. A dohányáru közvetett reklámja különösen az a reklám, amely

a) a dohányárut közvetlenül nem jelöli meg, de a dohányáruval összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelzô használatával alkalmas a dohányáru reklámozására,

b) a dohányárut más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzôjével mutatja be,

c) más árut dohányáru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzôjével mutatja be,

(3) Nem minôsül dohányáru reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzôje valamely dohányáruéval megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzôje egyértelmûen elkülöníthetô a dohányáruétól.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki

a) a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,

b) a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére,

c) azokra az idegen nyelvû sajtótermékekre, amelyeket nem a Magyar Köztársaság területén nyomtattak vagy adtak ki és elsôdlegesen nem a Magyar Köztársaság területén való forgalmazásra állítottak elô."

13/A § (1) A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegû általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlô adatokat.

(2) A figyelmeztetés szövegét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérbôl kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.

(3) A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettônél több nyelven tartalmazza.

A felelôsség megállapításának szabályai

14. § „(1) E törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevôje is felelôs. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevôje egyetemlegesen felelôs."

(2) E törvény 3. §-a

a) (1) bekezdése alapján bemutatott okirat,

b) (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat,

c) (3) bekezdése szerinti adatok

tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelôs.

„(3) E törvény 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ában, valamint 7/A – 7/B. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó a felelôs."

A reklám-felügyeleti eljárás

15. § (1) A Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség (a továbbiakban: fôfelügyelôség) – elsô fokon a megyei (fôvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelôségek (a továbbiakban: felügyelôség) – látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenôrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.

„(2) E törvény 7. §-ában, valamint 7/A. §-ában foglaltakba ütközô reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A. § (2) bekezdés b) – e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott, a 7/A. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel."

(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fûzôdô jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság elôtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a polgári jogi felelôsség szabályai szerint kártérítés címén megítélhetô összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértôre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.

16. § (1) A reklám-felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

„(2) A reklám-felügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetô, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak. Az 5/A. §-ban foglaltak megsértése esetén a reklám-felügyeleti eljárás nem mellôzhetô, ha azt a rendôrség kezdeményezi."

„(3) A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklám-felügyeleti eljárásokban – a 17. § (2) bekezdésben foglalt eljárások kivételével – területükön az ügyfél jogállása illeti meg."

(4) A reklám-felügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértô reklám közzétételét követô egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fûzôdô jogainak megsértésérôl egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitva álló határidô megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelôen alkalmazni.

17. § (1) A fôfelügyelôség és a felügyelôség eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény18–19 §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

„(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárása a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglalt eltérésekkel. A (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglaltakat az összehasonlító reklámmal kapcsolatos ügyben eljáró bíróság eljárásában is alkalmazni kell."

„(3) A reklámozó indokolt esetben – az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire – a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhetô."

18. § (1) Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértô voltát

a) elrendelheti a jogsértô állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértô magatartás további folytatását.

(2) Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértô állapot idôtartamára és a jogsértô magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogerôsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(4) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a fôfelügyelôség számlájára kell befizetni.

„19. § (1) Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtiltja a jogsértô magatartás további folytatását, illetve elrendeli a jogsértô állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában az eljáró szerv haladéktalanul, soron kívül köteles határozni.

(3) A fôfelügyelôség vezetôje utasíthatja a felügyelôséget az ideiglenes intézkedés elrendelésére."

„19/A. § Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám – közzététele esetén – a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye."

20. § (1) A felügyelôség elsô fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a fôfelügyelôség vezetôje bírálja el. A fôfelügyelôség vezetôje elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.

(2) A fôfelügyelôség vezetôje határozatának felülvizsgálata keresettel kérhetô a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a fôfelügyelôség vezetôjének határozatát megváltoztathatja.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(21/A.) (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2001. március 1-jén lép hatályba.

(2) A Grtv. e törvény 8. §-ával megállapított 13. §-a 2001. július 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 13. §-ban foglalt tilalmakat szabadtéri reklámhordozó vonatkozásában 2002. január 1-jétôl kell alkalmazni.

(21/B) (1) A 13. §-ban foglalt tilalom nem terjed ki azokra az elnevezésekre, megjelölésekre vagy árujelzôkre, melyeket e törvény hatálybalépését megelôzôen jóhiszemûen közösen alkalmaztak dohányáru és más áru vonatkozásában, feltéve, hogy az elnevezés, megjelölés vagy árujelzô használatának a módja egyértelmûen megkülönböztethetô a dohányáruk vonatkozásában alkalmazott használattól.

(2) A 13. §-ban foglalt tilalom hatálybalépését követôen dohányáru vonatkozásában nem alkalmazgató olyan elnevezés, megjelölés vagy árujelzô, amelyet más árunál alkalmaznak, kivéve, ha a tilalom hatálybalépését megelôzôen a dohányárut ezzel az elnevezéssel, megjelöléssel, árujelzôvel már forgalomba hozták.

(3) A tilalom hatálybalépését követôen forgalomba hozott, dohányárutól különbözô áru vonatkozásában nem alkalmazható olyan elnevezés, megjelölés és árujelzô, amelyet dohányáru vonatkozásában már használnak, kivéve, ha a használat módja egyértelmûen megkülönböztethetô a dohányáru vonatkozásában alkalmazott használattól.

(4) A gazdasági miniszter – az egészségügyi miniszter véleményének meghallgatásával – világszintû nemzetközi motorsportrendezvény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlô esetben, kérelemre, meghatározott idôre – a törvény 12. §-ának (2) – (3) bekezdésben és 13/A. §-ában foglalt tilalmak alkalmazása mellett – felmentést adhat a 13. §-ban foglalt tilalom alól.

(21/C.) (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (4) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.

(2) 2001. július 1-jén a Grtv. 12. §-a (1) bekezdésének „dohányárut vagy" szövegrésze hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a Grtv. 15. § (4) bekezdésében foglalt felmentés megadására vonatkozó eljárási szabályokat rendelettel meghatározza.

(21/D.) (1) A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggô egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény

a) 11. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

„(1) Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítô, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni, vagy ilyen cselekményekben közremûködni."

b) 12. §-ának (1) – (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekezdésre módosul:

„(1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy mûsorszolgáltatást nyújtó a 11. §-ban, illetve más jogszabályban foglaltakat megszegve közremûködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetôje – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedô közrendvédelmi bírsággal sújtható.

(2) Az eljáró szerv a 11. §-ban foglalt rendelkezések ismételt megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett elrendelheti a jogsértô reklámot közzétevô sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértô jellegétôl való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését."

(2) A szabálysértésekrôl szóló 1999. évi LXIX. törvény 145. §-a helyébe a

következô rendelkezés lép:

„A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma

145. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott tilalmat megszegve szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetôleg más berendezés útján felkínál, reklámoz vagy az ilyen cselekményben közremûködik, százezer forintig terjedô pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendôrség hatáskörébe tartozik."

22. § (1) A rádió és televízió mûsorszolgáltatásában közzétett reklámra – ha e törvénytôl eltérô követelményeket állapít meg – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

„6. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsôvel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredet-megjelölést is – vagy elnevezéssel elôállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzôt használni, amelyrôl a versenytársat, illetôleg annak áruját szokták felismerni."

b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény 84. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt."

24. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése;

b) a belkereskedelemrôl szóló 1978. évi I. törvény 34. §-a, valamint az azt módosító 1986. évi 18. törvényerejû rendelet 18. §-a;

c) az egészségügyrôl szóló 1972. évi II. törvény 59. § (4) bekezdése;

d) az egyes szabálysértésekrôl szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 7/A §-a, valamint az azt módosító 19/1972. (VI. 5.) MT rendelet 1. §-a és a 15/1988. (III. 25) MT rendelet 3. §-a;

e) a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet „Szeszes ital árusításával kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalom" szövegû alcíme és a 10. § (2) bekezdése;

f) a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrôl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1986. (X. 11.) BkM rendelet, a 11/1989. (VI. 22.) KeM rendelet, a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 11. § (2) bekezdésének „a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységrôl szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet 8. §-a" szövegrésze, valamint a 14/1993. (IX. 2.) IKM rendelet;

g) az egyéni védôeszközök minôsítô bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet 8. §-ának „reklámozni vagy" szövegrésze.

25. § Felhatalmazást kap

a) a népjóléti miniszter, hogy a gyógyszerek és gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertetô tevékenységre és a gyógyszerismertetôk nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklám-felügyeleti eljárásban szakhatóságként közremûködô szervek körét,

b) a földmûvelésügyi miniszter, hogy az állatgyógyászati gyógyszerek reklámozására vonatkozó részletes szabályokat

rendelettel meghatározza.

Göncz Árpád s. k., Dr. Gál Zoltán s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

„25/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérôl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetô 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetô szabályozást tartalmaz a Tanács 97/55/EK irányelvével módosított, 84/450/EGK irányelvével a tagállamok megtévesztô reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítésérôl."

Mándl Ferenc s. k., Dr. Ádler János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke