A fordulat éve: 1997

 

Az elmúlt év a kábeltelevíziós szakma látványos elôretörését hozta. Míg a szakmáról mind ez ideig szinte csak szakmabéliek beszéltek, ez évtôl hirtelen a sajtó egyik kedvenc témája lett.

Nem véletlenül. Nemcsak a kívülállók, hanem több esetben maguk a mûsortulajdonosok is a magyar nyelvû televíziós csatornák elindulásakor ébredtek rá, hogy a kábel megkerülhetetlen. Ha egy csatorna a közönség elé akar kerülni, akkor annak elôször a kábelhálózat-üzemeltetôvel kell egyezségre jutnia.

Így van ez a magyar, de így a külföldi csatornák esetében is.

 

Amíg idáig eljutottak...

 

A kábelszakma gyors ütemû fejlôdésérôl elismeréssel szólnak külföldön is. Két évtized sem kellett míg a „behálózott” bérházaktól eljutottak a népesség majd felét elérô kábelrendszerekig. Az elsô tetôantennák féltucatnyi földfelszíni mûsor vételére voltak alkalmasak, a magyar adások mellett a szerencsés helyen lakó tévétulajdonosok már néhány nyugati adót is nézhettek.

A nyolcvanas években nagy erôvel elindult mûholdas mûsorszórás a kábeltévézést sem hagyta érintetlenül. Megjelentek a mûholdas adások, hirtelen kitágult a világ, már tíz-tizenöt külföldi adást is nézhettek a kábelcsatlakozással rendelkezôk.

A mennyiségi fejlôdés lendülete a kilencvenes években sem torpant meg, a közönség változatlan érdeklôdéssel fordult a kábeltelevízió felé. Egyre több helyen tették 25-35 csatorna vételére alkalmassá a hálózatot. A nézô a több csatornáért hajlandó volt többet fizetni, ezért Magyarország vonzó piacnak bizonyult nemcsak a magyar, hanem a külföldi kábeles befektetôk számára is. A mennyiségi fejlesztés mellett egyre inkább a minôségre helyezték a hangsúlyt, megindult a meglévô hálózatok korszerûsítése, a soros (felfûzôs) rendszer helyett a csillagpontos hálózatok kiépítése. (Ez utóbbinak nemcsak mûszaki – jobb minôség –, hanem a marketing szempontjából is jelentôsége van. Amíg a soros rendszerû házról házra, lakásról lakásra kanyarog, s a nem fizetôk kikapcsolására – a távfûtéshez hasonlóan – nincs mód, addig a csillagpontos rendszer esetén ez a probléma azonnal megoldható.)

 

A kábeltelevíziós szakma felértékelôdése

Napjainkban másfél millió háztartás rendelkezik kábeltévé-csatlakozással, vagyis több mint négymillió nézôhöz kábelen jut el a mûsor. (Néhány nemzetközi összehasonlító adat: ld. 1. sz. táblázat.) A várakozásnak megfelelôen a magyar nyelvû országos kereskedelmi csatornák elindulása mozgásba hozta a reklámpiacot. A résztvevôk éles versenyt vívnak a hirdetôkért, akiket leginkább közönségszámmal lehet meggyôzni. Megindult a harc a nézôért, aminek alapfeltétele a képernyôre kerülés. A mûsorgyártók felismerték, kábeltévé nélkül országos terjesztés aligha képzelhetô el. (Az érdekeken túl a két fél közötti megegyezést/szerzôdéskötést a médiatörvény is elôírja. E szerint kábelhálózaton csak olyan mûsorok továbbíthatók, melyek tulajdonosaival a kábelhálózat-üzemeltetô szerzôdést kötött.)

 

Mûsorok a kábelen

A magyar csatornák bôvülésével a közönség érdeklôdése megváltozott. Amíg a szûkös magyar nyelvû választék mellett a külföldi csatornákat meglepôen sokan nézték (noha kevesen értették), addig most, a magyar nyelvû mûsorok számának növekedésével (a helyi tévéket is beleértve) számuk tíz körül mozog, a nézôk egyre inkább hûtlenek lesznek a külföldi adókhoz. Az adatok azt mutatják, hogy a leggyengébb magyar adás is több nézôt vonz, mint a legjobb külföldi. A kábelesek – elôfizetôik számának növelése/megtartása érdekében – szívesen vesznek át ún. „kábel-exkluzív” mûsorokat, olyanokat, melyek más módon (tetôantennával, parabolával, AM-mikroval) nem vehetôk. Például TV3, MSat, SZÍV TV, a mozira szakosodott HBO, a közkedvelt ismeretterjesztô csatorna, a Spektrum, vagy az elmúlt évben útjára indított, fiataloknak szóló zenei csatorna, a Z+. (Magyar nyelvû televíziós csatornák foghatósága: 2. sz. táblázat.)

 

Mit hoz 1998?

A szakma nagy várakozással néz az új év elé. Sokan mondják, sorsdöntô lesz. Vannak megjósolható, vannak sejthetô és lesznek váratlan fordulatok.

A mennyiségi növekedés folytatását nem nehéz megjósolni. Újabb és újabb településeket és településrészeket (pl. családiházas övezeteket) kábeleznek be. Ennek egy része az ORTT által kiírt kábelfejlesztésre fordítható pályázati pénzekbôl történik (melynek nem titkolt szándéka az MTV2 mûholdra kerülésével elvesztett nézôk visszahozása), nagyobb részük a hazai és külföldi (kis és nagy) befektetôk pénzébôl valósul meg. Ezek az új építések – várhatóan – a médiatörvény elôírásaival összhangban jó minôségûek, az interaktivitás igényének megfelelôek lesznek.

Az is biztosnak látszik, hogy az új esztendô a liberalizálásra való felkészülés jegyében zajlik. A liberalizálás Európa nyugati felében már megtörtént, vagy éppen most történik, nálunk a startpisztoly 2002-ben dördül el. Ám a résztvevôk száma nem négy év múlva, hanem a következô hónapokban dôl el. Tudják ezt maguk az érintettek is, ezért igyekszik mindenki már most jó startpozíciót kiharcolni.

A liberalizálás a kábeltévé mindeddig kevésbé ismert lehetôségét, az adattovábbítást érinti. Kábelen ugyanis nemcsak mûsor, azaz tévéjel, hanem adat is küldhetô. Ezen az úton lehet hôközpontot, liftet, épületet ellenôrizni és lehet nagy mennyiségû adatot hihetetlen sebességgel, olcsón továbbítani. (Kábeltévén például jóval gyorsabban lehet internetezni, mint telefonon, ha pedig nincs rá szükség, akkor fizetni sem kell a telefonért.) Ami még ennél is fontosabb: 2002-ben megszûnik a jogi akadálya a kábeltelevíziós hálózaton történô telefonálásnak. Ettôl kezdve a kábelszakma alternatív szolgáltatóként jelen lehet a telefónia piacán is. De bármilyen változások történjenek, a kábeltévé eredeti funkciója, a mûsorok nézôkhöz való eljuttatása mindig megmarad.

 

Herbert Zsuzsa

Média – Kábel – Mûhold